Információk a Csapat Alapú Sportokról és a Fiatal Sportolók Motivációjáról
A sportban való részvétel, különösen a csapat alapú sportokban, számos pszichológiai és fizikai előnnyel jár. A fiatal sportolók motivációjának, elégedettségének és a sportban való bennmaradásának megértése kulcsfontosságú a sikeres utánpótlás-nevelés szempontjából. A sporttudományi kutatások széles skálája foglalkozik ezekkel a témákkal, az egészségügyi előnyöktől kezdve a pszichológiai tényezőkön át a teljesítmény és a személyiség összefüggéseiig.
A fizikai aktivitás és az egészségügyi előnyök
A fizikai aktivitás lényeges mutatóinak változása hazánkban és az Unióban az elmúlt négy év vonatkozásában fontos kutatási területet képez, ahogy Ács P., Kovács A. (2015) is kiemeli a Magyar Sporttudományi Szemlében.
Az aktív életmód pszichológiai előnyei, valamint az, hogy mit tudunk róluk és mit kell még megtudnunk, régóta foglalkoztatja a kutatókat, ahogyan azt Berger, B.G. (1996) is tárgyalja a Quest című folyóiratban.
A fizikai aktivitás növelése, egy kvantitatív szintézis alapján, kiemelten fontos, amiről Dishman, R.K., Buckworth, J. (1996) értekezett a Medicine and Science in Sports and Exercise kiadványban.
Az olyan témák, mint a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggései egyre inkább fókuszba kerülnek, Ignarro, L.J., Balestrieri, M.L., Napoli, C. (2007) aktualizált összefoglalója szerint a Cardiovascular Research folyóiratban.
A "Ép testben ép lélek" - középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében - egy lényeges szempont, melyet Pluhár Zs., Keresztes N., Pikó B. (2003) vizsgáltak a Magyar Sporttudományi Szemlében.
A csontritkulás, fizikai aktivitás és a táplálkozás összefüggéseinek vizsgálata 18-24 éves női egyetemistákon szintén releváns, ahogy Szőts G. és társai (2004) kutatták a Magyar Sporttudományi Szemlében.
A mozgásszegény életmód élettani és egészségügyi vonatkozásai komoly aggodalomra adnak okot, amiről Tremblay, M.S. és társai (2010) írtak az Applied Physiology, Nutrition, and Metabolism folyóiratban.
Az Egészségjelentés 2015 összefoglalja az egészségügyi helyzetet, melyet Vitrai J., Varsányi P. (szerk.) (2015) állítottak össze a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet számára.
Motiváció és elégedettség a sportban
A sportban való részvétel fenntartásában kulcsszerepet játszik a motiváció és az élettel való elégedettség. A sportolók belső késztetései és céljai nagymértékben befolyásolják, hogy mennyire elkötelezettek a sport iránt.
A fiatal sportolók külső és belső sportmotivációi alapvetően befolyásolják a teljesítményüket és a sportban való részvételüket, ahogy Bollók, S. és társai (2010) kutatták a Biomedical Human Kinetics című kiadványban.
A testmozgás motivációs tényezőinek életkori különbségei kulcsfontosságúak a különböző korosztályok sportolási szokásainak megértéséhez, amiről Campbell, P.G. és társai (2001) írtak a Journal of Sport Exercise Psychology című lapban.
Az inherens motiváció és az önrendelkezés az emberi viselkedésben alapvető elméleti keretet biztosít, amit Deci, E.L., Ryan, R.M. (1985) dolgoztak ki az Intrinsic Motivation and Self-Determination in Human Behavior című munkájukban.
Az önrendelkezésen alapuló megközelítés a testnevelésben a motiváció megértéséhez szintén hozzájárul, ahogyan Ntoumanis, N. (2001) tárgyalta a British Journal of Educational Psychology-ban.
Az amerikai álom további vizsgálata: az intrinszik és extrinszik célok differenciált korrelációi releváns kérdéseket vetnek fel a motivációval kapcsolatban, ahogy Kasser, T., Ryan, R.M. (1996) kimutatták a Personality and Social Psychology Bulletin-ben.
Az Élettel való Elégedettség Skála (SWLS) egy széles körben használt eszköz, amelyről Diener, E. és társai (1985) írtak a Journal of Personality Assessment-ben.
Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői részletesen bemutatásra kerültek Martos T. és társai (2014) által a Mentálhigiéné és Pszichoszomatika folyóiratban.
Az élettel való elégedettség és az egészségmagatartás közötti kapcsolat, fiatal felnőttek kultúrák közötti elemzése alapján, Grant, N. és társai (2009) szerint az International Journal of Behavioral Medicine-ben jelent meg.
Hogyan fejlesszünk ki egy csúcsteljesítményhez szükséges gondolkodásmódot | Marc Cormier | TEDxUKY
Fiatalok részvétele és lemorzsolódása a sportban
A fiatal sportolók sportban való bennmaradása és a lemorzsolódás megelőzése kiemelt fontosságú a sportegyesületek és edzők számára. Az élmény és az élvezet kulcsfontosságú tényezők ebben a folyamatban.
A versenyzői mérnökiség hatásának vizsgálata a pontszerzésre és a lemorzsolódásra a fiatal korosztályú labdarúgásban, amint azt Burton, D. és társai (2011) tanulmánya bemutatja az International Journal of Sports Science and Coaching-ban, létfontosságú a sportprogramok fejlesztéséhez.
Hogyan előzzük meg a "kiesést" a versenysportban, egy olyan kérdés, melyre Bussmann, G. (1999) keresett választ az IAAF New Studies in Athletics című kiadványban.
Az élvezet megértése az ifjúsági sportban, fejlődési szempontból, egy komplex terület, amiről McCarthy, P.J. és társai (2008) írtak a Psychology of Sport and Exercise folyóiratban.
Az élvezet forrásai az ifjúsági sportolóknál sokrétűek, Scanlan, T.K. és társai (1993) Pediatric Exercise Science című publikációja szerint.
A versenysport társadalmi-pszichológiai aspektusai a férfi ifjúsági sportolók számára: IV. Az élvezet előrejelzői, melyet Scanlan, T.K., Lewthwaite, R. (1986) vizsgáltak a Journal of Sport Psychology-ban.
A sportélvezet konstruktumát Scanlan, T.K., Simons, J.P. (1992) elemezték Roberts, G.C. (szerk.) Motivation in Sport and Exercise című könyvében.
Az egykori elit műkorcsolyázók mélyreható vizsgálata: I. Bevezetés a projektbe, Scanlan, T. K. és társai (1989) munkája a Journal of Sport and Exercise Psychology-ban, rávilágít az élversenyzők pályafutására.
A fiatalok sportban való élvezetének alapjául szolgáló tényezők: sport- és korcsoport-összehasonlítások, Wankel, L.M., Kreisal, P.S.J. (1985) tanulmánya szerint a Journal of Sport Psychology-ban, hozzájárulnak a sikeres sportneveléshez.
Az ifjúsági sportban az élvezet forrásai kérdőív koncepciójának és fejlesztésének jelentőségét Wiersma, L.D. (2001) emelte ki.
Pszichológiai tényezők és magatartásformák
A sportoló fiatalok mentális egészsége és a magatartásformáik komplex pszichológiai tényezők által befolyásoltak. A társadalmi normák, az aspirációk és a jövőbeli következmények mérlegelése mind hozzájárul a sportbeli és azon kívüli döntéshozatalhoz.
A serdülőkori étkezési és aktivitási viselkedések előrejelzése: a társadalmi normák és a személyes cselekvőképesség szerepe, ahogy azt Baker, C.W. és társai (2003) tanulmányukban bemutatják a Health Psychology-ban, alapvető fontosságú a megelőzés szempontjából.
A versenysport morális értékének újragondolása: a szabadidősport és a versenysport hozzájárulása az életaspirációkhoz és a pszichológiai jóléthez, melyet Chatzisarantis, N.L.D., Hagger, M.S. (2007) vizsgáltak a Journal of Sport Sciences-ben.
Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán, Martos T. és társai (2006) kutatása szerint a Mentálhigiéné és Pszichoszomatika folyóiratban, releváns eszköz a kutatók számára.
Az Aspirációs Index hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok, V. Komlósi A. és társai (2006) által bemutatva a Magyar Pszichológiai Szemlében, további betekintést nyújtanak.
A kockázatészlelés serdülőkorban: A sérthetetlenség illúziója vagy józan előrelátás? - egy kulcsfontosságú kérdés, melyet Pikó B. (2007) elemzett az Addiktológia folyóiratban.
A jövőbeli következmények mérlegelése: a viselkedés azonnali és távoli kimenetelének súlyozása, Strathman, A. és társai (1994) tanulmányában a Journal of Personality and Social Psychology-ban, segít megérteni a döntéshozatalt.
Hogyan váljunk kitartóan sportolóvá? Világos, jövőbeli intrinszik cél biztosítása autonómiát támogató módon, amiről Vansteenkiste, M. és társai (2004) írtak a Journal of Sport and Exercise Psychology-ban, fontos a hosszú távú elkötelezettséghez.
Teljesítmény és személyiség a sportban
A sportban elért eredmények és a sportolói személyiség közötti összefüggések megértése elengedhetetlen a tehetséggondozásban és a sportolók fejlesztésében. Az egyéni képességek, a feladatválasztás és a szociális orientációk mind hozzájárulnak a sikeres sportpályafutáshoz.
Az eredményorientáció: képességekről alkotott elképzelések, szubjektív tapasztalatok, feladatválasztás és teljesítmény, Nicholls, J.G. (1984) átfogó munkája szerint a Psychological Review-ban, alapvető a sportteljesítmény megértéséhez.
Sportoló és nem sportoló fiatalok személyiségjegyeinek összehasonlítása vizsgálatokkal, melyet Schaub G.-né, Szabó A. (2007) végeztek az Új Pedagógiai Szemlében, értékes betekintést nyújt a sportolók jellemzőibe.
Az eredménycél-orientációk és motivációs kimenetelek az ifjúsági sportban: a társadalmi orientációk szerepe, Stuntz, C.P., Weiss, M.R. (2009) kutatása szerint a Psychology of Sport and Exercise-ban, kiemeli a szociális interakciók fontosságát.
tags: #kd #csapat #soccer #physics
