A kereslet és kínálat dinamikája a magyar átigazolási piacon
A modern társadalmakban mind a három alapvető gazdasági mechanizmus megtalálható, de domináns szerepe az adott ország politikai berendezkedése határozza meg. Eddig a legeredményesebbnek a piaci mechanizmus bizonyult.
A piac az adott áruk cseréjének színtere. Egymással a csere két szereplője a vevő és az eladó. A piac az a hely, ahol a kereslet és kínálat találkozik, tehát egy lehetséges vásárló egy bizonyos összegért hajlandóságot mutat termékek beszerzésére. A piac az a hely, ahol a vevő és eladó találkoznak, és üzletet kötnek. Ez lehet egy konkrét hely, pl. a budapesti Bosnyák téri piac, valamelyik nagyáruház, vagy a sarki közért, de lehet az internet is, hiszen ma már számos dolgot adhatunk-vehetünk az interneten keresztül.
A kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. Az az árumennyiség, melyet az emberek hajlandók és képesek megvenni a különböző árak mellett adott termékből. A kereslet a piacon azt mutatja meg, hogy egy adott termékre vagy szolgáltatásra milyen mennyiségben és milyen áron van vásárlási hajlandóság. Ha csökkenő kereslet változatlan kínálattal párosul, az árak emelkedni fognak.
Mi befolyásolja a keresletet?
- Ár: Ha a termék/szolgáltatás ára csökken, általában nő rá a kereslet.
- Jövedelmek: Magasabb jövedelem mellett nagyobb lehet a kereslet egyes árukra, szolgáltatásokra.
- Helyettesítő termékek, alternatívák megjelenése a piacon: Az eredeti termékre keresletcsökkentő hatással bír.
- Trendek, népszerűség
- Inflációs várakozások: Ha egy termék várhatóan megdrágul, akkor az előrehozott vásárlások kereslet-élénkítő hatásúak.
Lehetnek kivételek: például egy szegénységben élő közösség reagálhat úgy a legolcsóbb élelmiszer (krumpli) árának további árcsökkenésére, hogy abból kevesebbet vásárol (tehát az alacsonyabb ár itt csökkenő keresletet okoz). A magyarázat az, hogy az alacsonyabb ár miatt elérhető megtakarítás megváltoztatja a fogyasztói szokásokat és nem a hét minden napján fognak krumplit enni, hanem például már csak ötször, a többin pedig húst.
Miért csökken a kereslet, ha az ár növekszik? Erre két magyarázat képzelhető el. Az egyik az, hogy a legtöbb termék helyettesíthető, így ha egy adott termék megdrágul, a vásárlók olcsóbb alternatívákat keresnek, így szükségszerűen csökkenni fog az adott termék ára. A másik pedig a jövedelmekkel függ össze.
A kínálat a termelők, kereskedők eladási szándékát fejezi ki egy termékből, szolgáltatásból. Az a mennyiség, melyet az eladók hajlandók és képesek eladni különböző árak mellett. A szándék tehát nem elég, képesnek is kell lenned eladásra kínálni.
A kínálati tábla és függvény tehát megmutatja, hogy a különböző árak mellett mennyit hajlandók és képesek az eladók eladni. Azért, mert a gyártók a profitszerzés érdekében kínálják termékeiket.
A piaci ár kialakulásában számos tényezők játszanak szerepet, amelyek befolyásolják mind a keresletet, mind a kínálatot. Amikor a termékek árai és keresett mennyiségek nem találkoznak, túlkereslet vagy hiány alakulhat ki a piacon.
A piaci egyensúly az a pont, ahol a kereslet és kínálat megegyezik, vagyis a vásárlók pontosan annyit hajlandók megvenni egy termékből, amennyit az eladók kínálnak az adott áron. Az ilyen helyzetben lévő piacon nincs sem túlkínálat, sem pedig hiány.
Ismerd meg, mi az a piaci egyensúly. A piaci egyensúly a gazdaságban az a pont, ahol a kereslet találkozik a kínálattal. Ez azt jelenti, hogy az eladók által kínált mennyiség megegyezik a vásárlók által keresett mennyiséggel. Az ilyen helyzetben lévő piacon nincs sem túlkínálat, sem pedig hiány. Ez nem csak elméleti modell: ha sok kereskedő árat emel, akkor csökken a kereslet mert a vásárlók drágábban jutnak hozzá a termékhez vagy szolgáltatáshoz. A közgazdasági elemzések során különösen fontos szerepet játszik a piaci keresleti görbe és a kínálati görbe elemzése, hiszen ezek együttesen határozzák meg a piac működését. A piaci mechanizmusok révén alakul ki az az állapot, amikor a kereslet és kínálat találkozik.
A függvényből látható, hogy a kereslet és kínálat görbéinek metszéspontja adja meg az egyensúlyi árat. A gazdasági folyamatok során a kínált mennyiségei és a kereslet folyamatosan változnak. Ha egy termék esetében a jószág kínálata magasabb mint a kereslet, az eladók kénytelenek csökkenteni az árnak szintjét.
Túlkereslet akkor alakul ki, ha az ár túl alacsony: a kereslet meg fogja haladni a kínálatot, ebből pedig árnövekedés következik. Túlkínálat pedig akkor jön létre, ha az árak túl magasak, a kereslet pedig elmarad a kínálattól. Ennek a piaci helyzetnek az eredménye az árak csökkenése.
A magyar átigazolási piac sajátosságai
AbsztraktJelen szakdolgozat a magyar átigazolási piac működését és a rá ható tényezőket mutatja be alapvetően közgazdaságtani elméletek alapján. A 2015-ös évben három meghatározó esemény történt, amely alapjában változtatta meg az átigazolási piacon korábban működő mechanizmusokat, s egyben a magyar labdarúgást sportszakmai és gazdasági területen is. Munkám során a ligaméret szűkítés hatásait, a sikeres Európa-bajnoki selejtezők pozitív foganatját, valamint a jelentős közvetett állami támogatás eredményét az utánpótlás korú játékosok élvonalbeli szereplése, s az irántuk kialakult kereslet változás kapcsán mutatom be. Dolgozatomban továbbá kitekintést teszek a magyar labdarúgás egészére jellemző „mennyiségből a minőségbe” elvre, s az előzőekben említett három tényező hatásait sorakoztatom fel, amelyek a minőség eléréséhez vezetnek.
A játékos-piac egy speciális munkaerőpiac, ahol a szerződés tárgya alapvetően egy speciális vagyoni értékű személyi jog: a játékjog használatának meghatározott időtartamra vonatkozó átruházása. Olyan személyhez kötődő vagyoni értékű jog, mely a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi képességeinek összességét fejezi ki. Mint ilyen, át nem ruházható, el nem adható, de a licencszerződéshez hasonlóan a labdarúgó-vállalat számára a játékjog használati joga átruházható. Ez csak a szerződés időtartamára történik, és ennek lejártát követően a használati jog ellenérték nélkül visszaszáll a sportolóra. A játékjog használati jogát a sportvállalat ideiglenesen vagy véglegesen más sportvállalatra ruházhatja a sportoló hozzájárulásával.
Tegyük fel, hogy egy klub átigazolásaiért felelős. A scouting-csapatával felkutatta, hogy kire van szüksége. Megnéztek és leellenőriztek többször minden videót és statisztikát, és meggyőződtek róla, hogy a kiválasztott játékos illeni fog a csapatba. A főnökkel megbeszélték, hogy van rá pénz - nem annyi, amennyit szerettek volna, de legalább tudják a büdzsét. Már az ügynökkel is felvették a kapcsolatot. A konkurencia sem kopogtat annyira, és az sem árt, ha tudják, hogy a játékos nyitott a váltás ötletére.
Mi történik azután? Nos, a The Athletic belső alkalmazottakat megszólaltató beszámolója szerint: hetekig tartó tárgyalás. A helyzet az, hogy az átigazolások világa nem olyan, mint a Football Manageré, hanem sokkal lassabb. Ez az a felület, ahol napjában repkednek a „van 5 perced?” - típusú szöveges üzenetek, hangjegyzetek, amelyekben személyes találkozókat kezdeményeznek. A 2000-es, 2010-es években is ez számított a hivatalos útvonalnak, ám amikor 2015-ben David De Gea a transzferablak utolsó napján egy lusta faxgéptől belassult papírmunka miatt nem tudott a Real Madridhoz szerződni, a klubok is átálltak valami gyorsabb kommunikációs formára.
Az Athletic szerint minél magasabban jegyzett klubnál járunk, annál több ügynök vesz részt a folyamatban. A játékos alapból 1-et hoz (hacsak nem szerződött már többel) és általában 1-1 további ügynök is megjelenik a klubok képviseletében. Az ajánlat struktúrája mindig változik. Ha van irányár, akkor a vevő alapból megadhatja a teljes összeget, de a legtöbbször inkább alullövik az árat és különböző bónuszokat ajánlanak fel, mondjuk adott meccsszámon való pályára lépés esetén tovább emelkedik az ár.
Érdekes, hogy bár a szabályozás tiltja, hogy egy klub előbb lépjen kapcsolatba a játékossal, mielőtt ajánlatot tenne, de a gyakorlat szerint ennek pont az ellenkezője történik. Mire a vevő ajánlatot tesz, addigra már nemhogy a játékossal beszélt, de a személyes feltételeket is megbeszélték. Szinte nincs is olyan, hogy egy klub először megállapodik és csak utána rántja be a játékost a beszélgetésbe.
„Gyakran megesik, hogy egy klub először az ügynök útján megállapodik a személyes feltételekről. Ellenkező esetben csak egymás idejét fecsérelnénk. Ha a játékos nem érdekelt, akkor mi értelme az egész procedúrának?” - mondta egy magasan jegyzett Premier League klub sportigazgatója.
De mi határozza meg az árat? Hát nem a mértékadó Transfermarkt. Első körben ott a kereslet (büdzsé) és a kínálat (játékos kora, hátralévő karrierévei, statisztikai mutatói, eddigi átigazolási díjai) találkozása. Erre rakódnak rá a puhább, kevésbé számszerűsíthető tényezők, minthogy mekkora sztárnak számít a játékos, mekkora a márkaértéke, vagy hogy mennyire kapós a piacon.
Bármi is az ár, a vevő általában a kitűzött alá lő - ugyanúgy, mint egy ingatlan vagy használt autó vásárlása esetében. Könnyen eszünkbe juthat ilyenkor az Arsenal próbálkozása, amikor a Liverpooltól szerették volna Luis Suarezt megvenni és a korábban megadott és visszautasított 40 milliós ár után 40 millió és 1 fontos ajánlatot tettek (a klubnak 40 millió felett tájékoztatnia kellett a játékost az ajánlatról), amire a Liverpool tulajdonosa, John Henry csak annyit kérdezett: „mit szívnak ezek az Emiratesnél?”
Sportigazgató és sportigazgató között is van különbség. Van, aki az agresszív stílusban, van, aki a folyamatos alkudozásban vagy a teljes kontrollban hisz. Abban viszont minden szereplő egyetértett, hogy tisztelet nélkül nem lehet sokra vinni. „Ha nem vagy övön aluli, akkor azért nyélbe lehet ütni az üzletet” - mondta egy tárgyaló fél. Abban mindenki egyetértett, hogy az érdemi tárgyalás sosem az első ajánlat után történik. Mindig a második után, amikor már megtörtént az első bepróbálkozás.
A tárgyalások ma már nem úgy zajlanak, mint korábban, amikor két manager csak egymásra csörgött és megbeszélték, hogy egy kávézóban találkoznak, vagy ahogy Arsene Wenger az önéletrajzi könyvében írta: egy benzinkúton. „Manapság már 2-3-mal több szereplő vesz részt ezekben a beszélgetésekben, ezért nehéz minden érdekelt felet egyszerre a tárgyalóasztalhoz ültetni.”
Előfordul, hogy az eladó bevet trükköket. Megvan az a szófordulat, hogy „más is érdeklődik”? Ez ebben a közegben szinte alap. Egyesek a világ legpiszlicsárébb részletein szöszmötölnek, mások a trumpista felfogásban haladnak: nyerni kell, bármi áron. A Premier League egyik sportigazgatójáról úgy hírlik, hogy „a saját nagyanyját is eladná, ha azzal jobb üzletet kötne”.
És persze ott vannak a kiszivárgott információk. Itt jön be a média szerepe. „Előfordult, hogy tettünk egy ajánlatot egy játékosért. Nem telt el 1 óra és a helyi újság már lehozta a hírt” - számolt be az egyik érintett. Az eladónak ilyenkor kimondottan érdeke, hogy kiszivárogjon az érdeklődők névsora, mert azzal a piac felé üzenik, hogy többen is bejelentkeztek a játékosért, ami felsrófolja az árat. Előfordul, hogy ezt maga a klub szivárogtatja ki, de elég csak az ügynökig menni. Ilyenkor persze lehet Trónok harcában látott technikákkal különböző csatornákon különböző hamis információkat kiszivárogtatni, hogy kiderüljön, ki a tégla, de abban mindenki egyetért: manapság már nincs titok az átigazolási piacon.
A legritkább esetben szoktak egyből elfogadni ajánlatokat. A júliusi átigazolásokkor ráadásul szoktak játszani a pénzügyi év zárásával, alacsonyabb összegeket mondanak be az időnyomás miatt, de ahogy mondták: ha nyílt lapokkal játszol, tiszteletteljes vagy, akkor nagy baj nem érhet. A tárgyalások végén a tulajdonos bólint rá a tranzakcióra, sosem a sportigazgató. De ezt már jobb kluboknál előzetesen megbeszélték.
Ami utána jön? Mondjuk egy visszajelzés, hogy elfogadták az ajánlatot és hogy a vevő felveheti a kapcsolatot a játékossal.
A futball átigazolási piacának belső terei
A kereslet-kínálat törvénye azt jelenti, hogy a piacon mindenkor olyan ár alakul ki, hogy a kereslet egyensúlyban legyen a kínálattal. Ezt az árat figyelik a piac tényleges és potenciális szereplői, és ennek alapján döntenek jövőbeli szerepükről.
Az előző ábrák keresleti és kínálati függvényét közös koordinátarendszerbe berajzolva azt találjuk, hogy egyetlen olyan ár van, amely mellett az időegység alatt megvásárolni kívánt és az eladásra felkínált mennyiségek megegyeznek. A két görbe metszéspontját egyensúlyi pontnak, az ehhez a ponthoz tartozó árat egyensúlyi árnak, az ehhez tartozó mennyiséget pedig egyensúlyi mennyiségnek nevezzük. A közgazdászok feltételezik, hogy a legtöbb piac az árak emelkedésének és csökkenésének eredményeképpen általában az egyensúlyi ponthoz közeli állapotban van.
Vizsgált piacunkon például kialakul a 20 000 forintos egyensúlyi ár, amely mellett időegységenként 1 100 pár teniszcipő eladására kerül sor. Az egyensúlyi értékeket a keresleti és kínálati függvényből álló egyenletrendszer megoldásával kapjuk.
1.5. ábra. Mire számíthatnánk egy nem egyensúlyi ár fennállása esetén? A nem egyensúlyi ár vagy magasabb lenne az egyensúlyinál, vagy alacsonyabb. Magasabb, mondjuk p = 22 000 ár mellett az eladók szívesen eladnának 9 100 egységnyi terméket, de a vevők csak 550-et akarnának megvenni. Az ilyen piacot túlkínálatosnak nevezzük. Ellenkező esetben, például p = 19 800 forintos ár mellett a vásárolni kívánt mennyiség 1 155, miközben a kínált mennyiség mindössze 300 lenne, azaz a piacon hiány alakulna ki. Az egyensúlytalanságnak negatív hatékonysági következményei vannak. A túlkereslet, illetve túlkínálat okozta társadalmi veszteséget az 1.6. ábrán mutatjuk be. Az egyensúlyitól elmaradó pE- ár mellett a forgalom QS = QE- nagyságú lenne. QE - QE- az az elő nem állított termékmennyiség, amelyek többet érnének, mint amennyibe kerülnének, a társadalmi veszteség az 1-3-5 háromszög területével becsülhető. Az egyensúlyit meghaladó QE+ ár mellett QE - QE+ mennyiségű olyan terméket nem állítanak elő, amelyek pedig többet érnének, mint amennyibe kerülnének.
1.6. ábra. A játékos-piac egy speciális munkaerőpiac, ahol a szerződés tárgya alapvetően egy speciális vagyoni értékű személyi jog: a játékjog használatának meghatározott időtartamra vonatkozó átruházása.
Az egyensúlyi ár (piactisztító ár) egyben piaci ár is. Az az ár, ahol a termékből felkínált mennyiség pontosan megegyezik a vásárolt mennyiséggel (vagyis, amely ár mellett minden elkel a piacon és többlet kereslet sem jelentkezik.). Az 1300 Ft-nál magasabb árak mellett túlkínálat (kínálati többlet, felesleg) alakul ki. Ez lejjebb nyomja az árakat egészen az egyensúlyi ár irányába. Az 1300 Ft-nál alacsonyabb árak mellett pedig túlkereslet (hiány) áll fenn, ami feljebb hajtja az árakat, míg be nem áll az egyensúly a piacon.
A kereslet megmutatja, hogy egy adott termékre vagy szolgáltatásra milyen mennyiségben és milyen áron van vásárlási hajlandóság. Ha csökkenő kereslet változatlan kínálattal párosul, az árak emelkedni fognak.
A kínálat alatt azt mennyiséget kell érteni, amellyel az eladók, értékesítők, termelők a piacon megjelennek.
A piaci egyensúly tehát az az állapot, amikor a kereslet és a kínálat találkozik, és ezáltal egy optimális ár alakul ki, amelyen mind a vevők, mind az eladók elégedettek.
tags: #kereslet #es #kinalat #az #atigazolasi #piacon
