A Férfi Kézilabda Magyar Kupa Gazdag Története

A magyar kézilabdázás gyökerei mélyen a múltba nyúlnak, megalapozója egy magyar atléta, Csérfay Sándor volt, aki egy európai túra során figyelt fel a különös játékra. Az akkoriban még labdarúgópályán játszott játék egy életre rabjává tette. Később 1933. március 30-án önálló szövetségként megalakult a Magyar Kézilabda Egyesületek Szövetsége. A magyar férfi válogatott az 1936-os berlini olimpián szerepelt először, 1938-ban pedig világbajnoki bronzérmet szerzett. Ez jelentősen növelte a sportág népszerűségét és elősegítette számos klub létrejöttét.

A második világháború jelentősen megtépázta a kézilabda sportot is, de az 1949-ben Budapesten megrendezett női nagypályás világbajnokságon a magyar válogatott mégis aranyérmet szerzett. Ezt követően azonban Nyugat-Európából elindult világhódító útjára a kisméretű pályán játszott kézilabda, melyet Magyarországon elsősorban szabadban, de Európa nagy részén már teremben űztek. A játék a kisméretű pálya révén felgyorsult, több gól született, a stratégia is fontosabb szerepet kapott, mindezek együtt jelentősen növelték a sportág népszerűségét.

Az 1950-es évekre a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) már sűrű programot bonyolított évente, ekkor indult ugyanis útjára a világbajnokság, melyen elsősorban a nők szerepeltek sikeresebben, olyannyira, hogy 1957-ben ezüstérmet nyertek, majd 1965-ben világbajnokok lettek Dortmundban. Ez idő tájt az IHF elindította a klubcsapatoknak kiírt három európai kupát. A Bajnokok kupája, az IHF kupa, és a Kupagyőztesek Európa-kupája nagyot lendített a játékosok technikai fejlődésén. Akkoriban a magyar csapatok közül a férfiaknál a Tatabánya, a Bp. Honvéd, a Győr, és a Debrecen, míg a nőknél az FTC, a Bp. Spartacus és a Vasas ért el jelentős sikereket.

1972-ben elindult a sportág olimpiai története. Ezekben az években a magyar válogatottak rendszeresen vettek részt a világbajnokságok döntőiben. 1977-ben az FTC női csapata megnyerte a KEK-et. A nyolcvanas évekre már a férfiak is jobban szerepeltek, két olimpiai 4. helyet szereztek, és a hölgyek is kiharcoltak egy 4. helyet. Az 1980-as világbajnokságon mindkét magyar csapat a második helyen végzett. Erre az időszakra is jut azonban klubsiker: a magyar bajnok megnyerte az 1981/82. évi Bajnokok Kupáját. A Bp. Honvéd férfi csapata Kovács László vezetésével, míg a Vasas lányok Mocsai Lajos szakmai irányításával lettek Európa legjobbjai.

1992-ben megalakult az Európai Kézilabda-szövetség (EHF). Ezekben az években újra megindult a sportág fejlődése, olyannyira, hogy a második legnépszerűbb sportág lett az országban, és a mérkőzéseket gyakran telt házas csarnokokban játszották. A női válogatott ebben az időben előbb egy világbajnoki 2. helyet, majd egy olimpiai 3. helyet szerzett Laurencz László szövetségi kapitány irányítása alatt. Az ezredfordulót egy olimpiai 2. hellyel és egy romániai Európa-bajnoki címmel ünnepelték a lányok Sydneyben, Mocsai Lajos vezetésével. Ezekben az esztendőkben a női vonal újra magasra ívelt.

A klubszinten is számos nemzetközi siker született: a Dunaferr 1999-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját és a szuperkupát, emellett a Debrecen elhódította az EHF-kupát, később a Cornexi csapata is képes volt erre 2005-ben, majd később az FTC játszott BEK-döntőt, és 2006-ban megnyerte az EHF-kupát, illetve kétszer is az EHF-kupa és a KEK döntőjében szerepelt a Győri ETO, sőt 2009-ben a Bajnokok ligája döntőjéig jutottak. Férfi vonalon a Veszprém nyújtott kimagaslót, amely a Bajnokok ligájában döntőt is játszott 2002-ben, de meg kell említeni a Dunaferr 2000-ben KEK-döntős csapatát is. 2008-ban az MKB Veszprémnek, míg 2011-ben és 2012-ben az FTC női csapatának sikerült elhódítania a KEK-trófeát. 2013-ban a női Győri Audio ETO elnyerte a Bajnokok Ligája 1. helyét.

A Magyar Kupa Története: Kezdetektől Napjainkig

A bajnoksággal párhuzamosan 1951-ben írták ki először akkori nevén a Magyar Népköztársasági Kupát. Az NB I-es pontvadászatra mindössze négy csapat nevezett, a sorrend körmérkőzéses formában alakult ki. Mindhárom ellenfelét legyőzve a Vörös Meteor Közért SE lett az első magyar bajnok, de a kupában csak az ezüstérmet tudta megszerezni, miután a döntőben 0-0-s félidő után 3-1-re legyőzte a Budapesti Dózsa, amelyik nem is indult a bajnokságban. Mindebből kitűnik, hogy azok egészen más idők voltak, a sportág mai változatában talán csak a játéktér métere és a pályán tartózkodók száma nem változott.

A kupasorozat első három kiírásában mindig más lett a végső győztes: a Dózsa után a Budapesti Honvéd SE, majd a Budapesti Vörös Meteor. Ezt követően nem minden évben írták ki az MNK-t - 1953 és 1956 között három, majd 1963-ig hét év szünet következett. 1975-ben sem játszottak a kupáért, ugyanakkor 1983-ban kétszer is - márciusban és decemberben. A lebonyolítást illetően a hagyományos döntők mellett többször előfordult, hogy három, négy vagy hat csapat került a végküzdelembe, és körmérkőzéses formában állapították meg a győztes kilétét. A jelenleg alkalmazott négyes döntőt 2003-ban bonyolították először Szolnokon, amikor az elődöntők vesztesei megmérkőztek a bronzéremért. Ilyen kétnapos Final4-t rendeztek (volt, ahol többször is) Szolnokon, Balatonfüreden, Komlón (elődöntők) és Pécsen (helyosztók), Szegeden, Budapesten, Debrecenben, Szigetszentmiklóson, Győrben és Tatabányán.

A Kupagyőzelmek Krónikája: Dominancia és Rekordok

A győzelmeket illetően messze kiemelkednek a veszprémiek, akik különböző néven (VÁÉV Építők, Bramac, Fotex, MKB, MVM, Telekom) összesen 31-szer hódították el a serleget. Őket a Szeged és a Bp. Honvéd követi hét-hét elsőséggel. Négyszer lett kupagyőztes az Elektromos és a Rába ETO, háromszor a Bp. Spartacus, kétszer a Bp. Dózsa és a Tatabánya, egyszer a Bp. Vörös Meteor, a Ferencváros, a Vasas SC, a Debreceni Dózsa és a Dunaferr SE.

A leghosszabb sorozat is a veszprémieké: 2009 és 2018 között zsinórban tízszer győztek. Igazi kuriózum volt, amikor 2022-ben két veszprémi együttes csapott össze a döntőben, a Telekom és Éles József csapata, a Fejér-B.Á.L.

Történelmi Párharc: Az 1982-es Magyar Kupa Döntő

Negyven éve. Szinte hihetetlen, hogy ennyi idő telt már el a második Magyar Kupa-győzelmünk óta. 1982. április 14-én hoztuk haza immár második alkalommal a díszes serleget. Történelmi dátum ez számunkra, amelyre nagyon büszkék vagyunk. Nagy győzelem volt ez, az első komoly Szeged-Veszprém párharc, és ebből mi kerültünk ki győztesen. Most felidézzük a Magyar Kupa-döntő két mérkőzését.

Első Mérkőzés: Szegedi Volán SC - Veszprémi Építők

És akkor nézzük az első meccset, amelyet kétezer néző előtt vívtunk a jó öreg sporiban. Hatalmas hangorkán fogadta a csapatokat. Lele Ambrus gólja nyitotta a meccset, legendánk alaposan elkapta a fonalat, az ő góljainak is köszönhetően 12-6-ra lépett el a Volán. A Veszprém összekapta magát, feljött 13-11-re. Ez a két gólos hazai előny megmaradt a félidőre. Szorosan alakult a második játékrész, csapatunk azonban nem tudott meglépni. Hét perccel a vége előtt 25-21 volt nekünk. És ekkor jött Bartalos Zoltán kapus. Előbb az addig jól játszó Kocsis ziccerét védte, majd zsinórban három (!) hetest hatástalanított, amely a társaknak erőt adott. Tóth Géza kétszer, míg a mezőny legeredményesebb játékosa - 12 gólig jutott -, Lele Ambrus egyszer talált a kapuba. És még nem volt vége a hazai fiesztának, Hubai János az utolsó pillanatokban a szélről volt eredményes, így 8 góllal, 30-22-re nyert a Szegedi Volán.

Második Mérkőzés: Veszprémi Építők - Szegedi Volán SC

Április 14-én jöhetett a visszavágó. Ez volt a veszprémi csarnok avatója, amely ebből az alkalomból totálisan megtelt. Jól kezdtek a hazaiak, a 20. percben 12-7 volt a javukra. Arról, hogy a Volán-szurkolók nem izguljanak, Lele Ambrus gondoskodott. Zsinórban három iszonyatosan nagy gólt ragasztott az Építők kapujába, így sikerült feljönnünk 16-14-re. A második harminc percben is rohamozott a Veszprém, de jól álltuk a sarat. A hajrában Hubait Czombos váltotta, amely remek húzásnak bizonyult, előbb gólt szerzett, majd két parádés gólpasszal szolgálta ki Szabó „Sonka” Lászlót. A hajrában már csak egy dologra figyeltünk, hogy tartsuk a Szegeden megszerzett előnyünket. Ez sikerült, „csak” öt találattal kaptunk ki, így 1977. után másodjára is elhódítottuk a Magyar Kupát.

A Mérkőzések Jegyzőkönyvei

Szegedi Volán SC-Veszprémi Építők 30-22 (15-13)
Újszegedi sportcsarnok, 2000 néző. Vezette: Grandjean, Karsai.
Volán SC: Bartalos Z. - Tenke 3, Lele 12, Szabó 5, Oláh B. 3, Tóth G. 4, Hubai 2. Csere: Oláh Z. (kapus), Borbás 1. Vezetőedző: Boros Gy. László.
Veszprém: Bartalos B. - Horváth G. 4, Gyurka, Kocsis 8, Salamon 1, Keller 4, Debre 2. Csere: Illés, Demény, Pardi 3, Ulcz. Vezetőedző: Kiss Szilárd.

Veszprémi Építők-Szegedi Volán SC 31-26 (16-14)
Veszprém, 2500 néző. Vezette: Szendrei, Somhegyi.
Veszprém: Bartalos B. - Horváth G. 9, Debre 3, Salamon 5, Gyurka, Keller 3, Kocsis 1. Csere: Pardi 4, Ulcz 4, Végh 2. Vezetőedző: Kiss Szilárd.
Szegedi Volán: Bartalos Z. - Tenke 3, Lele 8, Szabó L. 4, Oláh B. 1, Tóth G. 8, Hubai 1. Csere: Oláh Z. (kapus), Czombos 1, Borbás. Vezetőedző: Boros Gy.

A Jelen és a Jövő: A 2024-es Final4 Tatabányán

Tatabányán rendezik a hétvégén a férfi kézilabda Magyar Kupa négyes döntőjét, így vasárnap gazdára talál az év első hazai trófeája, melynek megszerzésére - a papírforma alapján - a címvédő veszprémiek a legesélyesebbek. Az idei program újabb Veszprém-Szeged döntőt sejtet. A szombati elődöntőkben előbb 14.45-kor One Veszprém HC - Mol Tatabánya KC, majd 18.30-tól HE-DO B.Braun Gyöngyös - OTP Bank-Pick Szeged mérkőzést rendeznek. A párharcok vesztesei vasárnap 16.45-kor a bronzéremért csapnak össze, az előző napi győztesek kupadöntője pedig 19.30-kor kezdődik. Ha bejön a papírforma, akkor ez lehet az MNK/MK-történet huszonharmadik Veszprém-Szeged fináléja.

tags: #kezilbabda #magyar #kupa

Népszerű bejegyzések:

• Tudjon meg többet Breznay Gáborról
• Az Alba Volán legendás jégkorongozója
• Manchester United története és legendái
• Női Magyar Kupa Paks
• NB I-es és Magyar Kupa összecsapások a DVTK és MTK között