A kosárlabda statisztikák átfogó útmutatója: Adatkezelés és elemzés

A kosárlabda egy rendkívül dinamikus és összetett sportág, ahol a statisztikai adatok elemzése kulcsfontosságú a csapatok és játékosok teljesítményének megértésében. Az alábbi útmutató bemutatja, hogyan épül fel és hogyan értelmezhető a magyar kosárlabda-bajnokságok adatbázisa, valamint milyen fejlett statisztikai módszereket alkalmaznak a mérkőzések és játékosok értékelésére.

A Bajnokságok Rendszere és Adatkezelése

A magyar kosárlabda-bajnokságok története során számos változáson mentek keresztül a csapatok és a lebonyolítási rendszerek. Az évek során nagy számban alakultak át (jogutódlással és anélkül is), szűntek meg és jöttek létre csapatok. A bajnokság lebonyolítási rendszere több alkalommal jelentősen átalakult, ugyanazon szakaszok megnevezése többször változott, míg hasonló elnevezésekkel eltérő rendszerben lebonyolított szakaszokat is rendeztek.

Az adatbázis összeállításakor a cél az átláthatóság és folyamatosság biztosítása volt. Annak érdekében, hogy egységes adatbázisba rendezhetők legyenek a bajnokságok, szükséges volt az adatok egységesítése, ennek következménye azonban az adatbázisban az egyes szakaszok megnevezése nem feltétlenül egyezik meg az adott szezonban használt hivatalos megnevezésekkel. Az adatbázis a mindenkori első osztályú bajnokságról szól, első osztályként minden esetben az az osztály értendő, amelyben elindulva lehetőség van megszerezni a magyar bajnoki címet.

A Bajnokságok Szakaszainak Kategorizálása

A bajnokságok szakaszai az alábbi kategóriákba kerültek besorolásra:

• Alapszakasz: a bajnokság első szakasza, ahol a csapatok a teljes mezőny (vagy annak egy része) ellen legalább 1 teljes kört (otthon és vendégként játszanak).
• Középszakasz: az alapszakaszt követő, ahhoz hasonlóan körmérkőzéses formában játszott szakasz, ha azt rájátszás követi. A középszakaszok során általában több csoportra osztják a mezőnyt (pl. felsőház, alsóház stb.).
• Rájátszás (körmérkőzéses): a középszakaszhoz hasonlóan az alapszakaszt követő körmérkőzéses szakasz, amelynek során a csapatokat általában több csoportba sorolják. A középszakasztól annyiban tér el, hogy ez a bajnokság utolsó, végső helyezésekről döntő szakasza.
• Rájátszás: csapatok 2, 3 vagy 4 győzelemig tartó egymás elleni a párharca a bajnoki címért az alapszakaszban vagy középszakaszban kialakult sorrend alapján - beleértve a döntőt, elődöntőket, negyeddöntőket, valamint a 3. és 5-8. helyekről döntő párharcokat.
• Alsóházi rájátszás: az alapszakaszt követően közvetlenül a kiesés elkerüléséért játszott körmérkőzéses szakasz.

Példák komplexebb alapszakaszokra

Amennyiben az alapszakasz kezdetén a csapatokat több csoportba sorolták, majd ezt követően a csoportjukba tartozó csapatokkal szembeni eredményeiket megtartva körmérkőzéses rendszerben játszottak a másik csoport csapataival (vagy azok egy részével), akkor az alapszakasz kezdeti csoportjában lejátszott mérkőzések „Alapszakasz-Első szakasz„, a másik csoport csapatai ellen lejátszott mérkőzések „Alapszakasz-Második szakasz” néven kerültek megjelenítésre.

• 1981-1982, 1982-1983 és 1983-1984-es szezonok: A mezőnyt két, egyenként 10 csapatos csoportra osztották, ahol oda-vissza alapon játszottak (18 mérk.), ez az Alapszakasz-Első szakasza. Majd a csoportok első 5 helyezettje a másik csoport első 5 helyezettjével, az utolsó 5 helyezettje a másik csoport utolsó 5 helyezettjével is oda-vissza játszott (10 mérk.) - ez a Második szakasz.
• 1991-1992-es és 1994-1995-ös szezonok között: A bajnokság 4 (később 6) csapata a Szuperligában vett részt, melynek keretében egymás ellen is oda-vissza játszottak (6, később 10 mérk.). Ezzel párhuzamosan az első osztály többi 12 (később 10) csapata egymás ellen játszott körmérkőzéses rendszerben (22, később 18 mérk.) - Ez az Első szakasz. Ezt követően az első 4 (később 6) helyezett az egymás elleni eredményeiket magukkal hozva megmérkőztek oda-vissza a szuperligás csapatokkal, akik szintén magukkal hozták a Szuperligában egymás ellen elért eredményeiket (8, később 12 mérk.) - Ez alkotta a második szakaszt.

Az Élő-Pontrendszer: A Csapatok Erősségének Mérése

Az Élő-pontrendszer egy kifinomult módszer a csapatok egymáshoz viszonyított erejének meghatározására, amely túlmutat az egyszerű győzelem-vereség statisztikákon. A pontrendszert Élő Árpád magyar születésű amerikai fizikus dolgozta ki sakkozók rangsorolására, és bevezetése óta számos területre, így például a labdarúgásra és a kosárlabdára is adaptálták. A rendszer hátteréről, matematikai alapjairól a Wikipedia magyar és angol nyelvű cikkei részletes leírásokat tartalmaznak.

A KosárStat.hu a FiveThirtyEight.com által az NBA-csapatok Élő-pontszámainak számítására kidolgozott rendszert adaptálta az egyes paraméterek magyar bajnokságra illeszkedő - többszöri tesztelést követő - módosításaival.

Amit tudni érdemes az Élő-pontrendszerről

• A csapatok, adott pillanatban egymáshoz viszonyított erejét határozza meg a lejátszott mérkőzéseik eredménye alapján. Az aktuális pontszámokból az állapítható meg, hogy az adott csapat hol helyezkedik el a saját mezőnyében, az nem, hogy különböző korszakok csapatai egymáshoz képest milyen erőt képviselnek.
• Kizárólag a mérkőzések eredményét veszi figyelembe, hogy hogyan és miért alakult ki az adott végeredmény, azt nem. A pontszámok minden mérkőzést követően újra kiszámításra kerülnek.
• A győztes csapat pontszáma mindig emelkedik, a vesztes csapaté mindig csökken. A győztes mindig ugyanannyi pontot kap, amennyit a vesztes veszít. A növekedés mértéke függ a csapatok, mérkőzés előtti pontszámának különbségétől, valamint a győzelem mértékétől is.

Az Élő-pontszámok interpretálása és befolyásoló tényezői

Az Élő-pontrendszer minden csapathoz egy pontszámot rendel, melyek a csapat mérkőzéseinek eredményei alapján, az ellenfelek erősségét, a végeredmény pontkülönbségét és a hazai pályát figyelembe véve minden mérkőzést követően változnak. A pontszámok - bár természetesen tökéletes képet nem adnak - alkalmasak a győzelem-vereség mutatókon túlmenően megállapítani egy-egy csapat többiekhez viszonyított erejét, győzelmi esélyek becslésére, valamint történelmi áttekintésre is, mivel megmutatják, hogy az adott csapat erőssége hogyan változott az idők során.

Az átlagos pontszám 1500. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy egy adott Élő-pontszámmal rendelkező csapat mekkora győzelmi eséllyel indul a mérkőzéseken:

• Hazai pálya előnye: A hazai csapat mérkőzés előtt Élő-pontszámához kerül mindig hozzáadásra. A kiinduló értéke 120 Élő-pont, majd csapatonként és mérkőzésenként dinamikusan újrakalkulálásra kerül. A 120 pontos érték meglehetősen magasnak számít (a FiveThirtyEight az NBA esetében 100 pontos hazai pályát alkalmaz), mivel azonban a magyar bajnokságban a hazai csapatok a mérkőzések mintegy kétharmadát megnyerik, átlagosan 6.3 ponttal, így ez a magas szám indokolt.
• Különbség (győzelem mértéke): A szerzett és vesztett Élő-pontok számítása során a rendszer figyelembe veszi a győzelem mértékét is olyan módon egyrészt, hogy a tényleges a különbséget a mérkőzés előtti Élő-pontszámok alapján várható különbséghez viszonyítja (pl. ha a hazai csapat 5 pontos győzelme várható, akkor kisebb súlyt kap a hazai 5 pontos győzelem, mintha 5 pontos vendég győzelem született volna, mivel előbbi esetben a hazai csapat a várakozásokat teljesítette, míg utóbbiban a vendég csapat 10 ponttal túlteljesítette a vártat.), másrészt kisebb súllyal veszi figyelembe a nagy arányú győzelmek esetén a különbség növekedését (pl. egy 5 és egy 10 pontos különbség között az 5 pont eltérés nagyobb súlyt kap, mint egy 35 és egy 40 pontos különbségű győzelem közötti 5 pontos eltérés).
• Szezononkénti áthozat: Új szezon kezdetekor minden alkalommal meg kell határozni az egyes csapatok kezdő Élő-pontszámát. Mivel az Élő-pontrendszer kizárólag a korábbi eredmények alapján számítja a pontszámokat, a játékokeretekben bekövetkező változásokat nem tudja figyelembe venni. Általánosságban két megállapítás tehető: 1. a kiugró (akár pozitív, akár negatív) teljesítményt nyújtó csapatokról feltételezhető, hogy a következő szezonban a teljesítményük kisebb-nagyobb mértékben a ligaátlaghoz fog közelíteni, 2. a csapatok erősségében szezonokon átívelően is megfigyelhető erős folytonosság, akkor is, ha közben a játékoskeretük jelentősen átalakul. A fentiekre tekintettel a szezononkénti kezdőpontszám úgy kerül meghatározásra, hogy abban 0,66-os súllyal az előző szezon záróértéke, míg 0,34-es súllyal a ligaátlag szerepel. (pl. egy csapat 1700-as pontszámmal zárja a szezont, akkor az új szezont 0,66 x 1700 + 0,34 x 1515* = 1637 pontszámmal fogja kezdeni). Megjegyzés: Bár a teljes ligaátlag 1500, mivel az új feljutók kezdő pontszáma 1300 (lásd. következő pont), ezért 14 csapatos bajnoksággal és 1 feljutóval számolva, 13 db 1515 pontos és 1 db 1300 pontos csapat adja ki az 1500-as ligaátlagot.
• Feljutó csapat kezdő pontértéke: Mivel alsóbb osztályú bajnokságok eredményei nem szerepelnek, a kezdő pontszámuk csak becsülhető. Tesztelést követően a kezdő pontszám 1300 pontban került meghatározásra, elmondható, hogy a 2002-2003-as (ez volt az első év, mikor az A-csoport végén és a B-csoport élén végzett csapatok nem játszottak egymás ellen az alsóházi rájátszásban) és a 2020-2021-es szezon között az első szezonjuk végén az átlagos záró Élő-pontszámuk 1299 volt, azaz az 1300 pontos kezdő pontszám általánosan jó becslést ad a feljutók erejére. A kieső, majd ismételten feljutó csapatok is feljutónak számítanak, azaz 1300 ponttal kezdik a szezont. A legkorábbi feldolgozott szezon esetén a csapatok kezdő Élő-pontszámai az azt megelőző szezonban elért összesített győzelem-vereség mutatóik, valamint pontkülönbségük alapján kerültek becslésre.
• A rendszer érzékenysége (K-érték): A pontszámok számítási képletében a K-érték (vagy K-faktor) azt határozza meg, hogy egy-egy eredményre hatására milyen érzékenyen reagál a rendszer. Minél magasabb a K-érték annál nagyobb pontszámbeli változással jár egy-egy mérkőzés. Hosszas tesztelés után a K-értéke 30-ban került meghatározásra, ez kifejezetten magasnak számít (az NBA esetében 20-as értéket használnak), azaz a csapatok Élő-pontszámát jelentős mértékben meghatározza a legutóbbi néhány mérkőzésük eredménye.

Fejlett Statisztikák a Mérkőzések Elemzésében

A mérkőzések részletes elemzése során nem csupán az alappontszámok, hanem a játékmenet során felmerülő speciális szituációk és játékos-összeállítások statisztikái is fontosak. A lineup és on-off statisztikák előállítása a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége által mérkőzésenként közölt szöveges „Mérkőzés alakulása” adatsorokból történik.

Az ilyen módon kapott adatok 3 fő kategóriába sorolhatók:

• Lineup statisztikák: 5-, 4-, 3- és 2-emberes „lineup”-ok, azaz felállások adatait tartalmazza. Az adatok azt mutatják meg, hogy adott felállásban mellett egyes statisztikai kategóriákban hogyan alakult a saját csapat és az ellenfél teljesítményének különbsége. (pl. adott 5-emberes felállásban a csapat dobott 50%-kal mezőnyből, míg az ellenfél ugyanekkor 45%-kal, akkor a statisztikában a mezőnydobásoknál +5% fog szerepelni)
• On-off statisztikák: a csapat-statisztikákban mutatkozó eltéréseket mutatja meg abban az esetben, ha adott játékos pályán volt, illetve nem volt pályán. (pl. ha a csapat 50%-kal dob mezőnyből, mikor a játékos pályán van, és 45%-kal, mikor nincs pályán, akkor a statisztikában a játékos esetében a csapat meződobó-százalékánál +5% fog szerepelni).
• Clutch statisztikák: az alapjátékidő utolsó 5 percének és a hosszabbítás(ok) egészének adatait tartalmazzák azon mérkőzések esetében, melyeken az alapjátékidő utolsó 5 percében bármikor 5 pont vagy annál kisebb különbség volt a csapatok között.

Posztok és Játékosadatok

A posztok becslés arra vonatkozóan, hogy adott játékos játékperceit mely posztokon játszva töltötte. Minden 5-emberes felállásnál meghatározza a rendszer, hogy melyik játékos melyik poszton (1-től 5-ig) játszik abban az adott felállásban. Mivel a posztok meghatározása a játékosadatoknál előzetesen megadott posztok - és azonos posztú játékosok esetén a magasságuk - alapján történik, ezért értelemszerűen csak becslésről beszélhetünk. Az adatok az eladott labdákat a 2022-2023. (Ez a mondat a forrásban nem teljes, így itt értelmesen nem folytatható.)

A Legjobb Játékosok Azonosítása: MVP Index

A kosárlabdavilágban nincs egyértelmű definíciója a „legértékesebb” kategóriának. A KosárStat.hu ebben az esetben a teljes bajnokságban elért összteljesítményt vette figyelembe, azaz nem mérkőzésenkénti vagy percenkénti átlagokat. Ebből következően a rangsorokban a bajnokságban több mérkőzésen pályára lépők előnyben lesznek. A legjobbak meghatározása egységesen a Game Score és a Win Share statisztikák felhasználásával történik (MVP Index).

• Game Score: Az alapvető statisztikák (pontszerzés, dobások, lepattanók, gólpasszok, szerzett és eladott labdák, blokkok, személyi hibák stb.) különböző súlyozott összesítéséből épül fel.
• Win Share: Az olyan komplex hatékonysági statisztikák, mint az offensive rating és defensive rating ligaátlagtól való eltérésből indul ki.

Statisztikák az Utánpótlásban: Fejlesztés és Értelmezés

Az utánpótlás korosztályokban a statisztikák szerepe és értelmezése eltér a felnőtt bajnokságokétól. A legkisebbek mérkőzésén még a győzelem vagy vereség sem igazán a sportág elsődleges kérdése. Feladat a tömegesítés, meg kell próbálni minél több gyermeknek megmutatni a sportágat. Meg kell szeretniük a játékot, a közeget. El kell sajátítaniuk a sportág technikai alapjait.

Mini és gyermek csapatoknál csak a dobott pontok kerülnek fel a listára, és az így összesített pontérték adja az IBM pontokat. Az adatok felvételénél fontos, hogy a játékosokban a helyes játékszellemet erősítsük. A szülők többnyire a gyermekük adatait vizsgálják, és ebből próbálnak következtetéseket levonni. Az utánpótlás korosztályokban nem érdemes az egyes játékosok közötti különbségekből messzemenő következtetéseket levonni. Helyesebb, ha a szurkolók is a kedvenceiket figyelik, ez természetes dolog. A játék korábban kifejtett összetettsége miatt ugyanis a játékosok eleve nem tudnak egyforma IBM teljesítményt nyújtani.

Az edző és a szakmai stáb feladata a statisztikai elemzések közvetítése a csapat felé. Ők szakmai szempontok alapján vonnak le következtetéseket. Ebből tervezik meg a csapatra váró újabb feladatokat. Fontos, hogy az adatokat több éves időtartamban vizsgálják. Azok a gyerekek, akik magas játékosok lesznek, kicsit később érik el a fizikai teljesítőképességük felső határát.

tags: #kosarlabda #statisztikai #lap #kitoltese

Népszerű bejegyzések:

• Puskás Ferenc legemlékezetesebb mérkőzései
• Hazai és nemzetközi átigazolási stratégiák
• Részletes információk a hét focimeccseiről
• Telekom Veszprém negyeddöntője a SEHA Ligában
• TV és online közvetítési lehetőségek Arsenal-Manchester meccsekhez