A TAO-támogatási Rendszer Kihívásai a Magyar Kosárlabdában és Más Látványsportágakban
A TAO (Társasági Adó Kedvezmény) támogatási rendszer bevezetése óta jelentős összegek áramlottak a hazai sportéletbe, különösen a hat kiemelt látvány-csapatsportág, mint a labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong és röplabda egyesületeihez és szövetségeihez. 2011-től kezdve közel 700 milliárd forint jutott ezen területek fejlesztésére. Azonban a rendszer nem mentes a problémáktól, különösen a keretösszegek kimerülése és a támogatási kérelmek elbírálása terén. Ez a cikk a magyar kosárlabda szövetség keretösszegével kapcsolatos kihívásokat és a TAO rendszer általános nehézségeit járja körül.
A TAO Rendszer Működése és A Keretösszegek Problémája
A TAO-támogatás lényege, hogy a sportszervezetek magukhoz irányíthatják a cégek nyereségadóját, így a vállalatok ezt az összeget nem az államkasszába fizetik be, hanem közvetlenül a kiválasztott sportklubnak vagy szövetségnek utalják át. A folyamat első lépéseként a támogatásra pályázó szervezeteknek egy fejlesztési programot kell összeállítaniuk, amelyet benyújtanak az adott sportág szövetségének elbírálásra. Amennyiben a szövetség jóváhagyja a programot, az összhangban van a sportág fejlesztési terveivel, akkor az érintett szervezet elkezdheti a támogató cégek felkutatását. Sikeres megállapodás esetén a cég átutalja a TAO-támogatást, amiért cserébe támogatási igazolást kap, amelyet később az adóbevallásban érvényesíthet.
A rendszernek sokáig nem volt felső korlátja, ami lehetővé tette, hogy jelentős összegek áramoljanak a sportba. Azonban a kritikusok és a visszaélésekre utaló esetek hatására a kormány korlátozta a költést. A kezdeti évi 50 milliárd forintos határ helyett végül 125 milliárd forint lett a felső limit. Ez az összeg azonban az elmúlt évek masszív inflációja miatt már nem ér annyit, mint korábban. A 2018-ban meghatározott 125 milliárd forint a 2018-as árakon számolva már csak szűk 78 milliárd forintnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy a kormány lényegében hagyta elinflálódni a hét éve meghatározott TAO-keretet, miközben a fejlesztési igények és a támogatási lehetőségek köre is bővült.
A Kosárlabda Szövetség és az Egyesületek Helyzete
A 2011-ben bevezetett TAO-támogatásnak köszönhetően eddig közel 700 milliárd forint jutott a hat kiemelt látvány-csapatsportág egyesületeihez és szövetségeihez. A probléma miatt az MKSZ (Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége) vezetése 2019. december 20-án úgy döntött, hogy a saját magának lehívható támogatás egy részét, 1,6 milliárd forintot kiadja az egyesületeknek. A szövetség december 17-én tájékoztatta az egyesületeket, hogy korlátozni fogja a támogatási kérelmek beadását. Nem kevés pénzről maradt le ez a 61 egyesület: együtt közel 900 millió forintra pályáztak. Ezzel csak azt állítják, hogy nem utasítottak el kérelmeket, de mivel a rendszer december 19-én délelőtt lezárult, az egyesületek már be sem adhattak kérelmet, így nem is kellett velük foglalkoznia a szövetségnek. Levelük későbbi részében el is ismerik, hogy volt négy sportszervezet, ami a keretösszeg elfogyása miatt nem jutott pénzhez.
Az egyesületek december 20-áig adhatták be támogatási kérelmeiket. Nem tűnik soknak ez a néhány napos különbség, azonban az utolsó napokban rengeteg támogatási kérelem érkezett be a szövetségekhez, minden óra számított. Ennek az is az oka, hogy a cégek többsége év végére időzíti az adóbevallást, vagyis akkorra derül ki, mennyi pénzt tudnak felajánlani a sportegyesületeknek, ezért is volt kritikus a határidőt megelőző időszak.
„Teljes stresszben voltam. - mondta felháborodottan az egyik érintett vízilabdaegyesület képviselője. Kilencmillió forintot szeretett volna összegyűjteni a működési költségekre, ebből csupán egymillió jött össze, azt is saját cégétől tudta begyűjteni. Tudomása szerint nem ők voltak az egyetlen klub, amelyik így járt. Értetlenül állt a történtek előtt, mivel hasonló a TAO rendszer bevezetése előtt nem fordult elő.
A problémát az okozhatta, hogy a kormány, vélhetően a visszaélések és a pazarlás visszafogása érdekében, a TAO rendszer bevezetése óta először 2019-ben maximalizálta a sportáganként lehívható TAO támogatások összegét. A keretek nagyságát a 2018-as évben jóváhagyott és lehívott támogatások, illetve az azt megelőző támogatási időszakokból áthúzódó támogatás kérelmek alapján számolta ki az Emmi. Számíthattak arra a sportegyesületek, hogy idő előtt el fog fogyni a keret, és sietniük kell a kérelmek beadásával. (A kéziszövetség májusban külön kiadott erre egy vonatkozó tájékoztatót.) Nem biztos viszont, hogy minden egyesület tisztában volt a megváltozott feltételekkel, vagy fel tudott készülni az új helyzetre. A rendszert az is pörgette, hogy jól teljesített a gazdaság, volt miből adózniuk a cégeknek.
Amit érdemes tudni, hogy kapásból két részre oszlik a sportági keret: működésre és beruházásra lehívható pénzekre. A TAO keret végessége kisebb-nagyobb mértékben valószínűleg minden sportegyesületet sújtott, de igazán a kisebb vidéki, elsősorban utánpótlás-neveléssel foglalkozó egyesületeket érinthette érzékenyen. Például ebből a pénzből fizethették volna az edzők bérét, az öltöző felújítását vagy az új tornacsarnok megépítését. 200 gyerekkel dolgoznak, minden korosztályban vannak csapataik. Nyolcmillió forintnyi támogatásuk ragadt be, a most megkapott négymillióból csak a főállású alkalmazottaknak tudtak fizetést adni, a többieket a klub tartalékából vagy kölcsönből fogják kifizetni. és nincs megfelelő gazdasági tervezés, vagy valamilyen nagyobb kiadást az év végére időzítettek.
A TAO-támogatások maximalizálása új helyzet elé állította a szövetségeket. Az egyesületeknek minden évben április végéig kell beadniuk sportprogramjukat, amiben leírják, milyen célra kérnek támogatást és mennyit. A szövetségeknek mindent összevetve 120 napjuk van elbírálni a pályázatokat, abban az esetben csökkentik a kért összeget, ha valamelyik tételt nem tartják indokoltnak, vagy formai hiányosságot találnak a beadott dokumentumokban. Általában reális eredmény születik, mondták egy 400-500 utánpótláskorú játékossal foglalkozó budapesti kosárlabda-egyesületnél. Ha megvan a jóváhagyott program, akkor az egyesületek nekiállhatnak támogatásokat gyűjteni. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egyesével felkeresik a cégeket, és szerződnek velük a társasági adójuk felajánlásáról, majd a támogatási kérelmüket beadják a szövetséghez. Ez egész évben folyamatosan zajlik, 2019-ben a végső határidő a már említett december 20.
A támogatások összegyűjtése nem egyszerű, hosszas utánajárást és lobbizást igényel. Főleg vidéken, ahol kevesebb cég működik, pontosabban kevés nagy adózó van. Az előbb említett vidéki vízilabdaklub vezetője elmondta, jellemzően néhány százezres összegeket kapnak, egy kétmilliós felajánlás már hatalmas dolognak számít. 2018-ban a jóváhagyott kerethez képest nyolcmillió forinttal kevesebbet tudtak összegyűjteni, ezért a következő évben nem mentek edzőtáborba, és a hagyományos házi bajnokság is elmaradt.
A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA)
A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA; franciául: Fédération Internationale de Basketball) az országos kosárlabda-szövetségeket irányító szervezet. A FIBA állítja fel a kosárlabda szabályait, szervezi a nemzetközi tornákat, megfigyeli az országok közötti játékosmozgást és irányítja a nemzetközi bírók kinevezését. A FIBA rendezi a férfi és női olimpiai selejtezőket is és a nyári olimpiai kosárlabdatornákat. A FIBA Kosárlabda-világbajnokságot négy évente rendezik férfi válogatottaknak. A csapatok a Naismith-trófeáért játszanak, amelyet a sport kitalálójáról, James Naismith-ről neveztek el. A FIFA labdarúgó-világbajnoksághoz hasonlóan van felépítve a torna. A két esemény 1970 és 2014 között mindig ugyanabban az évben volt, de 2019 óta a labdarúgó-világbajnokság után rendezik egy évvel a kosárlabdát.
A TAO Rendszer Jövője és a Sportfinanszírozás Kihívásai
A TAO-támogatási rendszer, bár jelentős forrásokat biztosított a sportnak, komoly kihívásokkal néz szembe. A keretösszegek kimerülése, az infláció miatti reálérték-csökkenés, valamint a bonyolult adminisztrációs folyamatok mind hozzájárulnak a rendszer nehézségeihez. A kisebb, utánpótlás-neveléssel foglalkozó egyesületek különösen érzékenyen érintettek, hiszen számukra létfontosságú a stabil finanszírozás.
TAO-támogatás nélkül valóban vége van a magyar sportnak? #sport #gazdaság
Az egyik megoldás lehetne a TAO keretösszegének reálértékének megőrzése, figyelembe véve az inflációt. Emellett fontos lenne az adminisztrációs terhek csökkentése és az átláthatóság növelése. A szövetségeknek és az egyesületeknek is proaktívabbnak kell lenniük a támogatások gyűjtésében és a gazdasági tervezésben. A jövőbeli sikeres sportfinanszírozás kulcsa a fenntartható és kiszámítható források biztosítása, valamint a rendszer folyamatos fejlesztése.
A Magyar Kézilabda Szövetség viszont tagadta, hogy fölé lőtt volna a minisztérium által megszabott keretnek. Ennek némileg ellentmond, hogy a 2019-es évre megállapított 27,9 milliárdos sportági keretet 27,5 milliárdig sikerült feltölteniük a kézicsapatoknak. A minisztériumot is megkerestük az ügyben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tudnak-e a TAO keretek problémájáról, illetve meghatározta-e már a kormány, hogy 2020-ban mekkora kerettel számolhatnak a szövetségek. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Ez viszont inkább elméleti lehetőség, mert érdemben az adóbevallási időszak környékén lehet majd támogatást gyűjteni. Kínos ez, mert nehéz és macerás összegyűjteni a támogatást. Volt, aki arról számolt be, hogy a keret lezárása után a támogató úgy döntött, inkább másik sportágnak ajánlja fel a társasági adóját.
A TAO-program jóváhagyását azonban hiába jelentette be kitörő örömmel az akadémia vezetése, nemhogy az építkezés nem kezdődhetett meg, de - ahogy a fenti válaszból kiderül - még a pénz összegyűjtéséhez sem kezdhettek hozzá. Ráadásul úgy tűnik, ez az idén már nem is fog változni. A szövetség ugyanis korábban arról tájékoztatta a helyi ugytudjuk.hu-t, hogy az SZKKA a 2025-ös évben várhatóan nem kezdheti meg a sportcsarnok kivitelezéséhez kapcsolódó program feltöltését.
Bár a probléma nem teljesen új keletű, de az előző egy-két évben lett igazán látványos, nem függetlenül a rendkívül magas inflációtól. Jól mutatja ezt, hogy az idén nem is az SZKKA csarnoka az egyetlen nagyobb projekt, ami hasonlóan járt. A szombathelyi akadémián kívül a hat látványcsapatsportban*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, vízilabda és jégkorong egyetlen sportszervezet volt még, amely - igaz, két részletben - de egymilliárd forintot meghaladó támogatást igényelt jóváhagyott programjában.
A Spartacus 1928 Utánpótlásképző-Központ új pályákat és egy sportépületet valósítana meg, amihez közel 910 millió forint támogatást hagyott jóvá számukra a Magyar Labdarúgó Szövetség. Ám 2024-ben ők sem kezdhették el gyűjteni a pénzt, pont ugyanazért, amiért Szombathelyen is elakadt az ügy. Elinflált TAO-keret Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a korábban feneketlen kútnak tartott TAO-támogatási rendszer mégsem feneketlen, és van egy pont, aminél több pénzt nem lehet beletölteni.
A TAO-támogatásból épült felcsúti Pancho Arénaban 2014. áprilisában. MTI Fotó: Illyés Tibor
A TAO-támogatás lényege, hogy a már említett hat sportág sportszervezetei magukhoz irányíthatják a cégek nyereségadóját. A vállalatok így ezt nem az államkasszába fizetik be, hanem egy klubnak vagy szövetségnek utalják át. Első lépésként a támogatásra vágyó szervezetek készítenek egy programot, amit benyújtanak az adott sportág szövetségének, amely elbírálja az igényeket. Ha úgy ítélik meg, hogy a program összhangban áll a sportág fejlesztési terveivel, akkor jóváhagyják azt. Ugyanígy zajlik a történet a támogatásra szintén jogosult szövetségeknél is, azzal a különbséggel, hogy ők a sportért felelős minisztériumnak küldik a programjaikat.
Ha a szaktárca vagy a szövetség rábólintott a fejlesztésekre, akkor az érintett szervezetek elkezdhetnek kalapozni a nyereséges cégeknél a tényleges támogatásért. Ha egy céget sikerül rávenniük erre, és az átutal egy bizonyos összeget nekik TAO-támogatásként, akkor az adott vállalat egy úgynevezett támogatási igazolást kap. Később ezt lehet lengetni a NAV-nál, hogy a költségvetésbe már ne kelljen még egyszer befizetni ugyanazt az összeget.
A rendszernek sokáig egyáltalán nem volt felső plafonja,és mivel a cégek is spórolhattak vele, ha az adót az állam helyett a sportszervezeteknek adják, nagyon hamar sikerült rengeteg pénzt átcsatornázni az államkasszából a kiszemelt sportágakhoz. Egy pont után az látszott, hogy túl sokat is: a 2010-es évek közepén idényenként már fixen 100 milliárd forint fölött volt ez az összeg. A kormány a kritikák - és az egyre szaporodó visszaélésekről szóló történetek - hatására végül úgy döntött, hogy korlátozza a költést. Először arról volt szó, hogy évi 50 milliárd lesz a határ, végül azonban ennek két és félszerese, 125 milliárd lett.
Ez az első években egyáltalán nem tűnt komoly korlátozásnak, hiszen a csúcson sem volt sokkal több a teljes támogatás. A 2018-ban meghatározott összegen azonban azóta sem változtattak érdemben, holott az elmúlt hét évben elég masszív infláció volt. Márpedig a mostani 125 milliárd forint 2018-as árakon már csak szűk 78 milliárdot ér.
Azaz a kormány lényegében hagyta elinflálódni a hét éve meghatározott TAO-keretet. Mindezt úgy, hogy időközben nemcsak az árak emelkedtek, de azoknak a funkcióknak a köre is bővült, amire igénybe vehetnek ilyen forrást a sportszervezetek. A klubok például sokszor TAO-pénzből tartják fent a ...
tags: #kosarlabda #szovetseg #keretosszeg
