Az MLSZ Irányelvei és az NB III Bajnokság Szerkezete
A magyar labdarúgás jövőjét érintő stratégiai döntések az MLSZ közgyűlésén születnek, amelyek jelentősen befolyásolják az országos bajnokságok, köztük az NB III működését és fejlődését. A Magyar Labdarúgó Szövetség május 9-én tartja az éves rendes közgyűlését, amelyen a szervezet 2025-2030 közötti stratégiájáról is szavaznak majd. A tervezetet előzetesen közzétette az MLSZ, amelynek legfontosabb pontjai átfogó képet adnak a magyar futball előtt álló kihívásokról és célokról.
Az MLSZ új, 2025-2030 közötti stratégiájában számos fontos, az NB I-es és NB II-es klubokat, a szurkolókat, vagy éppen az utánpótlásközpontokat érintő tervet találunk. Ezek a tervek közvetetten vagy közvetlenül az NB III-as bajnokság stabilitását és versenyképességét is meghatározzák.
Az NB III Bajnokság Rendszere és Jövőbeli Felépítése
Az NB III-as bajnokság struktúrája kulcsfontosságú a magyar labdarúgás alapjainak szempontjából, hiszen ez a liga biztosítja a legszélesebb körű versengési lehetőséget a regionális csapatok számára.
2025. júliusában elkészítette az NB III-as bajnokság csoportbeosztását a Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága. Az NB III-as bajnokságban a 2025-2026-os idényben is 64 csapat szerepel, négy 16 csapatos csoportban.
Feljutás és Osztályozók
Az NB III-as bajnokságban a feljutási rendszer biztosítja a folyamatos versenyt és az ambíciók fenntartását a klubok körében. Az idény végén a négy csoportelsőt két-két párba sorsolják, a párharcok győztesei feljutnak az NB II-be.
Gólok az NB III-ból
A kiesés kérdése is szabályozott, ezzel fenntartva a liga élénkségét és a csapatok teljesítménykényszerét. A legrosszabb 13. helyezett, valamint a 14-16. helyezettek általában alsóbb osztályokba kerülnek, de a pontos szabályozás évfolyamonként változhat.
A bajnokságba való bekerülés régebben osztályozó mérkőzések útján is történhetett. 2013. júniusában például az NB II-es és NB III-as indulásért rendezett osztályozók a 2013/14-es szezonra kiadott klublicencektől függetlenül, a 2012/13-as versenyszabályzat alapján játszották le a csapatok.
Osztályozó mérkőzéseken érintett csapatok (példák a múltból):
- Az Osztályozó mérkőzéseken vesztes Megyei I.
- Az Osztályozó mérkőzéseken vesztes NB III.
- Az NB III. érintett csapatai.
- A Megyei I. érintett csapatai.
Példa az NB III Délkeleti Csoportjára
A 2025-2026-os szezonra elkészült csoportbeosztásban számos tradicionális és feltörekvő csapat is helyet kapott. Az alábbi táblázat egy példát mutat be az NB III egyik tervezett csoportjára:
Délkeleti csoport (2025-2026, tervezett):
| Csapat neve |
|---|
| Békéscsaba 1912 Előre II |
| BKV Előre |
| Csepel |
| Dunaharaszti MTK |
| ESMTK |
| FC Dabas SE |
| Gyulai Termál FCE |
| Hódmezővásárhelyi FC |
| Budapest Honvéd FC II |
| Martűfi LSE |
| Monor |
| Szeged-Csanád Grosics Akadémia II |
| Szegedi VSE |
| Tiszaföldvár SE |
| III. |
Az MLSZ Stratégiai Céljai és Hatásuk a Labdarúgásra
Az MLSZ stratégiai dokumentuma nemcsak a legfelsőbb osztályokra fókuszál, hanem a teljes piramisra, beleértve az utánpótlásképzést és a bírói hálózatot is. Ez a megközelítés kulcsfontosságú az NB III-as csapatok és játékosok számára is.
Játékosfejlesztés és Utánpótlás
Az MLSZ a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja, hogy a fiatal és hazai játékosok megfelelő mennyiségű játéklehetőséget kapjanak a felnőtt futballban. Az MLSZ ezért szeretné növelni a szerepét a teljes preakadémiai és akadémiai képzésben.
Ugyan ez segítheti topcsapataink nemzetközi eredményességét, de felmerült a aggály, hogy ki is szorítja a hazai tehetségeket, ezért a fiatal magyar játékosok játéklehetőségének biztosítása kiemelt cél.
Pénzügyi Stabilitás és Szabályozás
Az MLSZ szerint azt már sikerült megteremteni, hogy stabil anyagi háttérrel rendelkező klubok versenyezzenek a legfelsőbb osztályokban, és ezt a jelenlegi létszámok megtartásával és a pénzügyi-gazdasági kontrollok alkalmazásával fenn is lehet tartani. Bár ez elsősorban az NB I-re vonatkozik, a stabilitás alapelvei az alacsonyabb osztályokban is érvényesülnek. Az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, játékos-bérinflációs hatás érvényesül, gyakran átgondolatlan, ad hoc a játékoskeret kialakítása, a klubmenedzsmentből sokszor továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet, mely problémák megoldására az MLSZ is kiemelt figyelmet fordít.
A Bajnoki Rendszer Fejlesztése
Emellett azonban gazdasági és sportszakmai szempontból is vizsgálja az MLSZ, hogy milyen hatásai lehetnének olyan lebonyolításbeli változásoknak, mint például a rájátszás bevezetése vagy éppen a kiesők számának megváltoztatása. Ezek a változtatások jelentősen befolyásolhatják az NB III-as bajnokság versenyképességét és népszerűségét is.
Játékvezetők Képzése és Támogatása
A stratégia röviden a hivatásos és amatőr játékvezetőkre is kitér. A dokumentum szerint a VAR bevezetése és az állomány megtartása érdekében megemelt játékvezetői juttatások után „továbbra is az európai színvonal biztosítása”, illetve „a létszám megőrzése, egyes régiókban pedig annak növelése” a legfontosabb cél. A magas színvonalú játékvezetés elengedhetetlen a fair play és a labdarúgás integritásának megőrzéséhez, ami a nézők bizalmának alapja.
A Szurkolói Élmény és Biztonság
Bár nem közvetlenül az NB III-hoz kapcsolódik, a szurkolói élményt és biztonságot érintő fejlesztések is részei az MLSZ stratégiájának. Biometrikus azonosítás jelenleg csak a Ferencváros stadionjában van: a szurkolók - leszámítva a B-szektorba jegyet váltókat - a vénaszkenneres beléptetőrendszer használata után juthatnak be a Groupama Arénába. Az ilyen technológiai fejlesztések hosszú távon az alacsonyabb osztályú stadionokba is eljuthatnak, hozzájárulva a modern szurkolói környezet kialakításához.
tags: #mlsz #nezoszam #nb #iii
