Nagy Ádám, a válogatott középpályás és a magyar mezek ikonikus története

Nagy Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott középpályása, hosszabb interjút adott a Nemzeti Sportnak, melyben beszélt többek között az elmúlt évek szerepléseiről, saját céljairól és a hollandok elleni NL-meccsről is. „Szép eredmény idáig eljutni, de túl hosszan még nem gondolkodtam el rajta. Tisztában vagyok vele, fiatalabb már én sem leszek, de a nosztalgiázást megtartom későbbre.” Az immár Puskás Ferencet, Grosics Gyulát és Szalai Ádámot a válogatottsági örökrangsorban maga mögött hagyó középpályás Amszterdamban a 88. válogatottságát szerezte.

„Megy az idő… Azért különös, mert még messze nem leszálló ágában vagyok a pályafutásomnak. Erőm teljében vagyok, középpályásként a legjobb korban, és kizárólag rajtam múlik, meddig jutok.”

Nagy Ádám: A középpálya vezére és a válogatott céljai

A pályafutás aktuális állása és a visszatérés

Olasz források szerint Marco Rossi ismét meghívót küldött Nagy Ádámnak, aki a Speziában nyújtott kiemelkedő teljesítményével újra felhívta magára a figyelmet. A középpályás formája, vezérszerepe és taktikai érettsége miatt ismét kulcsemberré válhat a magyar válogatottnál. Olaszországban egyre több jel utal arra, hogy Marco Rossi újra számít régi alapemberére, Nagy Ádámra. A calciospezia.it beszámolója szerint a Spezia középpályása nemcsak visszanyerte korábbi formáját, hanem a csapat újjászületésének egyik motorjává vált. A lap úgy tudja, Rossi előzetesen már meg is hívta a 88-szoros válogatott játékost a novemberi világbajnoki selejtezőkre, ami egyértelmű jele annak, hogy a szövetségi kapitány bizalma visszatért.

Nagy Ádám remek teljesítményt nyújt a Spezia csapatában. A lap hétvégi beszámolója szerint Nagy oroszlánrészt vállalt a Spezia legutóbbi, Avellino elleni győzelmében: a vezető gólnál asszisztot jegyzett, és végig hatalmas munkát végzett a középpályán. Az olaszok külön cikket is szenteltek neki, méltatva intenzitását, higgadtságát és vezéregyéniségét. „A Spezia újjászületik - és vele együtt Nagy Ádám is” - írta a portál, amely szerint a magyar játékos két egymást követő mérkőzésen is magas szinten teljesített, és Luca D’Angelo taktikai rendszerében ismét kulcsszerepet tölt be.

A cikk hangsúlyozza, hogy Nagy játéka nemcsak a csapatát, hanem saját karrierjét is új szintre emelte. „A visszanyert forma és stabilitás az elmúlt hetekben a Spezia újjászületésének egyik szimbólumává tette őt” - olvasható az elemzésben, amely szerint a középpályás eltökéltsége és kiegyensúlyozottsága ismét megkülönbözteti társaitól. Nagy Ádám újra tagja lehet a magyar válogatottnak. A magyar középpályás legutóbb 2024 novemberében szerepelt a magyar válogatottban: a hollandok elleni Nemzetek Ligája mérkőzésen 15 percet kapott, a németek elleni pedig a kispadon ült. Azóta kimaradt Rossi márciusi, júniusi, szeptemberi és októberi keretéből, ám most minden jel arra mutat, hogy visszatérhet a nemzeti csapatba.

Célok és kihívások a nemzeti csapatban

„A célunk egyértelmű, bennmaradni az A-ligában! Hogy milyen áron, az mindegy. Semmi kétség, a második hely abszolút bravúr lenne, ehhez a hollandok ellen kellene váratlant húzni Amszterdamban. Ez azért is fontos, mert egyáltalán nem mindegy, melyik kalapból várjuk a világbajnoki selejtező sorsolását, erről sok szó esett egymás között Telkiben.”

„Óriási lenne, ha továbbra is Európa legerősebb válogatottjaival mérkőzhetnénk meg. A szurkolók is élvezik ezeket a találkozókat, rendre megtelik a Puskás Aréna, ez fantasztikus érzés.”

Marco Rossi kerethirdetései és a csapatdinamika

Marco Rossi szövetségi kapitány keddi kerethirdetése kapcsán számos érdekesség merült fel, különös tekintettel a korábbi keretekhez képest történt változásokra.

Meglepetések és hiányzók

Ha a hiányzók között beszélhetünk meglepetésről (a válogatottságot lemondó Gulácsi Pétert nem számolva), akkor az egyértelműen a 35 éves Fiola Attila távolmaradása, aki a törökök elleni két márciusi meccsen kezdett, most viszont még a keretbe sem került be, pedig nem sérült és az Újpestben folyamatosan végig is játssza a bajnoki meccseket, tehát játékban van. Viszont ha ez így is marad, akkor azért arra számíthatunk, hogy az őszi vb-selejtezőkön már ismét a keretben lesz, csak most másokat is szeretne kipróbálni a kapitány.

Ugyanakkor a Rossi-érában végig alapembernek számító, de most hiányzó játékosok közül nem Fiola, hanem a 29 éves, 88-szoros válogatott Nagy Ádám szerepelt a legtöbbször a nemzeti csapatban. A középpályással a 2015 szeptembere óta íródó válogatott pályafutása során először fordult elő, hogy egymás után két kerethirdetésnél is kimaradt a neve. Rossi a 2018 óta tartó kapitányi időszakában, a korábbi években csak egyszer, 2019 októberében nem válogatta be Nagy Ádámot az aktuális keretébe, idén viszont a második kerethirdetésnél sem hangzott el a neve, azok után, hogy a törökök ellen is kimaradt. Annak ellenére hiányzik ismét, hogy klubjában, az olasz másodosztályú Speziában 30 bajnokin szerepelt az idényben, tehát játékban van. Fiolával ellentétben az ő esetében már nagyobb kérdés, hogy vissza tudja-e még verekedni magát, mert az elmúlt nyolc hónapban előbb Nikitscher Tamás, majd idén Dárdai Bence és Tóth Alex személyében nagyon erős riválisokat kapott a középpályás helyekért folyó harcban. A visszatérése nagyban függhet a felsorolt játékosok teljesítményén is (idevehetjük továbbá Callum Stylest és a válogatottban pályára még nem lépő Csongvai Áront is).

Posztproblémák és kulcsjátékosok

Ami továbbra is probléma a válogatottnál, az a centerkérdés. Szalai Ádám visszavonulása óta csak időleges, rövid távú opciói voltak erre a posztra Rossinak. A Paksban idén kilenc bajnokin csak két gólt szerző Ádám Martin tavaly októberben szerepelt legutóbb a keretben, míg Szabó Levente az előző két kerethirdetés alkalmával szerepelt a listán, két válogatott meccsen játszott ötven percet, de gólt nem szerzett és a júniusi mérkőzésekre már nem kapott meghívót. „Szabó Levente nem játszik a Braunschweigben, Németh András eltűnt a radarról, Magyarországon pedig nincs kilátásban senki erre a pozícióra” - mondta Rossi kedden a centerkérdés kapcsán. Itt meg kell jegyezzük, Varga Barnabás természetesen továbbra is ott van a csapatban, de ő nem az a típusú középcsatár, akinek előre lehet úgy passzolni a labdát, hogy akár két védővel a nyakán is képes megtartani, amíg felérnek a társak, mint ahogy azt Szalai Ádámtól láttuk évekig. Így viszont a támadásépítéseinknél még inkább felértékelődik a középpályás passzjáték és az olyan, a labdatartásban, labdakihozatalban erős játékosok szerepe, mint Szoboszlai Dominik, Schäfer András. És ebben jelenthetne segítséget hosszú távon Dárdai Bence és Tóth Alex is, vagy akár az újoncok, Csongvai Áron és Vitális Milán.

Viszont a támadósorban nagy segítséget jelenthet Rossinak a következő két meccsen a most már török bajnok és kupagyőztes Sallai Roland visszatérése, aki bár tagja volt a keretnek legutóbb is, de sérülés miatt nem állt be. Igaz ugyan, hogy a Galatában a legutóbbi négy tétmeccsén jobbhátvédként játszott, de előtte az Eyüspor és a Konyaspor elleni két találkozón (a második kupameccs volt) összesen három góllal jelezte, hogy nem felejtett még el gólt lőni. Ebben a svédek és az azeriek ellen is bízhatunk (a válogatottban egyébként tavaly az izraeliek és a hollandok ellen talált be).

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE SVÉDORSZÁG ÉS AZERBAJDZSÁN ELLEN

A magyar labdarúgó-válogatott mezeinek evolúciója

A 2024-es év vadonatúj szerelést hozott a magyar labdarúgó-válogatottnak, ám ezúttal is csak apróbb változtatások történtek a korábbiakhoz képest. A magyarok identitását megadó színösszeállítás ugyanis változatlan maradt a kezdetektől fogva, ám azért az egyes korszakok mutatnak némi eltérést.

A kezdetektől a színes történelemig

Legelőször Magyarország az osztrákok ellen lépett pályára 1902-ben, de már ekkor is a meggypiros szín határozta meg mezeinket. Ezt követően a fehér mezek is hamar előkerültek váltódarabokként, mindez pedig azóta is végigkíséri nemzeti együttesünk történelmét. Egyrészt azért, mert már a történelmi zászlóinkban is sokszor megjelent a piros, másrészt állítólag a korai válogatott meccseknél ilyen színű mezek voltak kéznél.

Szót kell ejteni a címerről is, mert bár sok ország csak a szövetségének címerét teszi rá a szerelésekre, a magyarok nagyon sokáig kizárólag a nemzeti címert tették fel. Sokáig nem volt szokás, hogy a nagy sportszergyártókkal közösen hozzák létre egyedi felszereléseiket a válogatottak, a 70-es évek második feléig például nekünk is házon belül gyártották a mezeket.

Dizájn és gyártóváltások

Ekkorra állandóvá vált a meggypiros hazai mez és az idegenbeli fehér, amelyen a mellrésznél vízszintesen keresztben volt megtalálható a magyar zászló. Az első sportszergyártó, amelyikkel a hazai szövetség elkezdett dolgozni, az Adidas volt, amellyel egy kisebb megszakítással máig is tartó hosszú távú kapcsolat alakult ki. Mezeiken manapság is látható a márkára jellemző tripla csíkozás, ami eleinte a nemzeti színekben volt látható, majd később előkerültek az egyszínű piros és fehér változatok. A 80-as években aztán az Adidas révén jöttek a korábbiaktól meglepően eltérő csíkos dizájnok.

Az Adidas és a magyar szövetség közötti együttműködést jelenleg két korszakra lehet felosztani. Az első 1976-tól 1989-ig tartott, ekkor jött egy váltás, mert a magyar együttest az angol Umbro kezdte el felöltöztetni. A cég nem sokáig volt jelen válogatottunk életében, hiszen 1990-ben, illetőleg 1992-ben jelentek meg dresszek az Umbro logójával, mielőtt 1994-ben ismét visszatért az Adidas. Utoljára 1990 júniusában, Kolumbia ellen jelent meg, majd szeptembertől visszatért a koronás címer, ekkor már az Umbro gyártásában. Az általuk először kiadott garnitúra halványan rombuszmintákat tartalmazott, az idegenbeli fehér mezeken pedig a vállrésznél látványos mintákban jelentek meg a nemzeti színek.

Az Adidas egy elég feltűnő, vaskos három csíkos megoldással tért vissza. Ezek eleinte csak a jobb vállon, majd később ezzel átlósan is megjelentek, esetleg a vállövnél és a nyaknál. 1996-ban kétféle hazai meze is volt a válogatottnak, melyben a piros mellett a fehér nagyobb hangsúlyt kapott, majd az évtized végére megérkeztek a mai mezekre jobban emlékeztető dizájnok.

A 2000-es években több különböző megoldás jött arra, hogy a nemzeti színek milyen helyeken és milyen csíkozásban jelenjenek meg. Olykor oldalt vagy a hónaljrésznél is eltérő színezést alkalmaztak, a rákövetkező évtized viszont sokkal letisztultabb dresszeket hozott magával. A 2016-os Európa-bajnokságon is ez volt a helyzet, igaz, ott hosszabb idő után a hazai szerelésen is komolyabb szerephez jutott a zöld csík. Egészen eddig jelentett egyfajta állandóságot, hogy a mellrésznél jobb oldalt volt látható az Adidas logója, de 2018-ban a sportszergyártó emblémája hosszabb időt követően visszakerült középre, a jobbon pedig megjelent az MLSZ címere.

2020-ban és 2021-ben egyébként az MLSZ címere a mezőnyjátékosok mezén még színtelenül jelent meg, de míg a hazai dresszen nagyobb méretben és a jobboldalt helyezkedett el, az idegenbeli változaton helyet cserélt az Adidas-logóval és kisebb méretet öltött. Ekkor a V-nyakú kialakítás is visszatért, ami csak még hangsúlyosabb lett a 2022-ben kiadott mezeken. Utóbbi ráadásul kereknyakú lett, ami meglepő különbséget jelentett a két szett között. Ez viszont már másképp van az idén tavasszal bemutatott kollekción. A vállakon lévő három csík mellett valamilyen formában mindegyik nemzetnél jelen van az alulról felfelé ívelő és így elvékonyodó két csík. Ezek más-más megoldással kerültek fel a mezek oldalsó részére, akárcsak a hónaljnál lévő csíkok. Nálunk előbbi zöld, utóbbi fehér lett a hazai kiadáson, míg a másodikszámún a felső dizájnelemek lettek zöldek, az alsók pedig piros-fehér-zöldben pompáznak.

tags: #nagy #adam #valogatott #mez

Népszerű bejegyzések:

• Real Madrid torta elkészítése lépésről lépésre
• Átigazolási hírek Newcastle
• A kapusok szerepe a futballban
• Sané átigazolási sagája
• A két sportág közötti főbb különbségek