Az Új Puskás Ferenc Stadion: A Történelem és Jövő Találkozása a Toronyépületben
A XX. század közepén, több évtizedes helyszín- és tervezőkeresés, számos koncepció születése után felépült a Népstadion (1953. ifj. Dávid Károly építész, Gillyén Jenő statikus, KÖZTI), amely korának egyik legkorszerűbb létesítménye volt. Az épület számos labdarúgó, atlétikai sportesemény mellett emlékezetes koncertek színtereként vált szeretetté a kilátogató hatalmas tömeg emlékezetében. A létesítmény a korszak számos épületéhez hasonlóan lefedés nélkül készült és fedetlen volta az átadás óta eltelt 6 évtized során nyomott hagyott az épület fizikai állapotán. Az éghajlatunkra jellemző időjárási viszonyok eredményeként a tehetségesen megtervezett szerkezet mára már oly mértékig leromlott, hogy több mint egy évtizede le kellett zárni a felső lelátó nézőtéri szektorait, így az utolsó években a közönség csak a földlelátók mintegy 28 000 helyét tölthette meg.
A már tarthatatlanná vált helyzet kezelésére 2013 áprilisában kormányhatározat született a Puskás Ferenc Stadion jövőjét illetően.
A „Stadion a Stadionban” Koncepció és Skardelli György Víziója
Az új stadion tervezése előtt három koncepció vetélkedett egymással: a régi mellett, a régi helyén vagy a régiben épüljön meg Magyarország legnagyobb sportlétesítménye. A Skardelli György vezetésével készült tervek koncepciója az értékek - mind a jellegzetes elemek, mind a tér-tömegkapcsolat - továbbörökítése. Ennek értelmében a 60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek - a lépcsőpilonok, a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy XXI. századi, legmagasabb igényszintű stadion felépítését irányozta elő. A „stadion a stadionban” koncepció megvalósítása nem csak a labdarúgás, hanem az egész magyar sport javát szolgálja.
Skardelli György, a KÖZTI építésze, aki a Puskás Stadion melletti Budapest Arénát, a Kavicsot is tervezte, abban biztos, hogy az új Puskás esetében az eddigi látványtervek fognak megvalósulni, nincs semmi blöff. A vezető tervező azt mondta, amit lehet, megtartanak a régi épületből, például a lépcsőpilonokat vagy a toronyépületet, ahová a sportmúzeum költözik. Ez egy másik épület lesz, de a cél az volt, hogy megtaláljuk a folytonosságot, a régi stadion tovább tud élni az újban.
Skardelli György elmondta, hogy a kormány is "a 60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek - a lépcsőpilonok, a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy XXI. századi, legmagasabb igényszintű stadion felépítését irányozta elő".
A tervező az első vázlatoktól kezdve a „stadion a stadionban” elvben gondolkodott, de hangsúlyozta, hogy az általa elképzelt megoldás egyedi és nem egy rémisztő német példa másolata.
Puskás Ferenc stadion építése. Time lapse
A bontásról készült képek mást mutatnak: gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé az egykori stadion legtöbb részét. A Puskás Ferenc Stadion nyár végére eltűnt helyéről, véget ért a bontási munkák nagy része, így megkezdődhet az új építése. Pedig lett volna több védeni érdemes eleme. Skardelli eredeti tervei szerint megmaradtak volna a Népstadion jellegzetes kőcsipkés lépcsőpilonjai, amelyekben jöttek-mentek a nézők le és fel, és megmarad a toronyépület. Ám ha valaki most elmegy az építkezés helyszínére, láthatja, hogy a torony kivételével mindent teljesen lebontottak. Az történt, hogy a tartószerkezeti vizsgálatok után kisült, hogy a pilonok ugyan jobb állapotban voltak, mint az életveszélyes lelátók, de csak 5-6 évet bírtak volna ki, és ezért inkább az elbontás és újjáépítés mellett döntöttek. Felelőtlenség lett volna egy száz évre tervezett stadiont ilyen elemekkel megvalósítani.
A Toronyépület: Múzeum és Stadiontúrák Kiindulópontja
Az eredeti épületből tehát a szocialista realista toronyépület marad meg. A keleti oldalon a kor politikai szellemének megfelelően, szocialista realista stílusban megépítve - a bejárata fölött az olimpiai öt karika megjelenítésével utalva az egykori nagy álmokra - áll az un. Toronyépület. Az épület meghatározó karakter elemei - amelyek minden laikus odalátogató szemét azonnal megfogják - a nyugati oldalon található lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei, a köztük lévő, az alsó körüljáróra felvezető lépcsősorral. A létesítmény az eltelt több mint hat évtized alatt a minőségéből fakadóan szerves része lett a városképnek. Az épület lényeges karakter elemei megmaradnak illetve újjáépülnek. A Toronyépület ráépítéssel kiegészített tömege múzeumi funkciót kap, amely egyúttal a jelentős, külföldi stadionokban már jól ismert és kedvelt stadion túrák kiindulási és befejezési pontja lesz a jövőben.
Az egy szinttel megmagasított Toronyépületbe múzeum költözik. A múzeum a magyar labdarúgás, az Aranycsapat történetét és a világhírű névadó, Puskás Ferenc pályafutását mutatja be eredeti relikviák, dokumentumok, tablók és mozgóképes anyagok révén. A múzeumi rendeltetéshez jól kapcsolódik a világszerte jól ismert stadiontúra funkció, amely kiinduló és visszaérkező pontja lesz ez az épület. A kiállítás természetesen a magyar labdarúgó sikerek körül forog majd, leginkább az aranycsapatra és Puskás Ferencre fog koncentrálni.
A stadion keleti oldala mentén, közvetlen a múzeum közelében egy vendéglátó rész és egy sportbolt, az épület déli oldala mentén egy 0-24 órás működésű rendőrőrs kap helyet, önálló bejárattal, tárgyalóteremmel, kihallgató szobával, konzuli helyiséggel, őrizetes cellákkal.
A Lépcsőpilonok Újjáépítése és Az Értékek Továbbörökítése
Az épület meghatározó karakter elemei - amelyek minden laikus odalátogató szemét azonnal megfogják - a nyugati oldalon található lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei, a köztük lévő, az alsó körüljáróra felvezető lépcsősorral. A Lépcsőtornyok a Stadion egyéb részeihez hasonlóan ki voltak téve az időjárás viszontagságainak több mint 60 éven keresztül. A meglévő lépcsőpilonokon az elmúlt 6 évtized nyomot hagyott, így a koncepció megtartása mellett szükségszerűen újjáépülnek. A lépcsőtornyok az egykori és az új kompozíció meghatározó elemei, eredeti funkciójuk megtartásával, az eredeti tervek felhasználásával újjáépítjük őket. A hatalmas pilonok visszaépítése alapvető fontosságú eleme az új stadionnak. A pilon alapterületi mérete racionálisan igazodik az új igényekhez (közönségforgalom, kiürítés).
Felülete látszódó beton, 300 cm magas Century Gothic bold karakterű, a felületre homokszórással felhordott hatalmas számokkal.
A lépcsőtornyok, eddigi rendeltetésüknek megfelelően, továbbra is a középső és a felső lelátórészek nézőkkel való feltöltését illetve az onnan való menekítést szolgálják.
A Múzeum előtti téren, a Dromosz folytatásaként előregyártott, fagyálló, finombeton elemekkel burkolva jön létre a Dicsőség sétány a múlt és a jelen válogatott labdarúgóinak burkolati tábláiból felburkolva. A finom beton elemeken bevésve minden labdarúgó neve időrendi sorrendben jelenik meg, akit az a megtiszteltetés ért, hogy felléphetett a nemzeti együttesben.
Az Új Puskás Ferenc Stadion Funkciói és Jellemzői
A létesítmény sokkal több lesz egy minden igényt kielégítő labdarúgó-stadionnál. A komplexum közepén álló futballstadion mintegy kétszázezer négyzetméter alapterületű lesz, a legmodernebb pályatechnikával és lelátórendszerrel, 68 ezer néző foglalhat helyet benne, de koncertek esetén a létesítmény akár 80 ezres közönséget is fogadhat. A stadion paraméterei nem változtak, a befogadóképességet eredetileg is 67 ezresre tervezték, ez sem változott. A maximális székszám 67155, amely rugalmasan változik az AKM nézők illetve a sajtó érdeklődésétől függően.
Az ország egyik legnagyobb épületében a futballpálya és a sportcsarnokok mellett helyet kap egy 180 szobás szálloda, egy kiemelt konferencia-központ, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, valamint a sportorvosi hátteret biztosító diagnosztikai laboratórium is. A régi és az új szerkezet közötti térbe illesztik a további húsz sportágat kiszolgáló funkciókat, egy száznyolcvan ágyas szállodát, irodákat és diagnosztikai központot. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar futball fejlesztése révén segítséget tudnak nyújtani húsz másik sportágnak is. Az új, multifunkciós Puskásban 21 sportág kap helyet, de további csarnokok építését is ígérik.
A létesítményben a sportesemények mellett más rendezvények (pl. prózai és zenei előadások) is helyet kaphatnak, akár a küzdőtér teljes elfoglalásával. A küzdőtéri nézők elhelyezését tekintve 12000 nézővel számoltunk. Számos egész évben működő funkció készül a stadionban.
Beléptetés és Közlekedés
Az eseményre érkező nézők 4 meghatározó irányból jönnek. Az Istvánmezei út gyalogos sétányán nyugati irányból a hazai 1, a Budapest Aréna felől a hazai 2, a Stefánia út felől az emelt színű téren a hazai ultrák, a Dózsa György út felől, kordonnal végig kísérve, majd az emelt szintű térre a vendég ultrák. A gépjármű beközlekedés a Stefánia út felől egy, a Dózsa György út felől két kapun keresztül biztosított, az események alatt is, a különböző beléptetési változatoktól függően elkülönített módon az eseményre kilátogató közönség áramlásától. Az ideérkező taxik, mozgássérült kártyával rendelkezők a területre behajtva tehetik ki az utasaikat, hogy azok a megfelelő beléptetési pontokat felkeresve folytassák útjukat a lelátók felé.
Esemény során több lépcsőben szűrik meg a látogatókat. Az első kontrollpont a telekhatár menti kerítés vonalában van. Az egykori kerítés - a jegyváltó fülkék esetleges életre keltésével - megmarad, felújítják az Istvánmezei terület körül. Az események alkalmával a kerítésen belülre már csak a jeggyel érkezők jutnak. A második kontrollpont az épület közvetlen közelében van. Itt a jegyellenőrzés mellett személyes motozás és csomagellenőrzés történik.
Az átlagos ülőhelyekre igyekvők a nyugati és a keleti oldalon lévő forgókapuknál jutnak fel az Alsó körüljáróra. A 144 forgó kapu csoportokban van kialakítva, karcsú monolit vasbeton keretek fogják össze, amelyek felületén grafikai jelek tájékoztatják a nézőket, hogy az ülőhelyükhöz képest hol érdemes bemenni az épületbe. A mozgássérült nézők az északi és a déli oldalon lévő páros AKM felvonók segítségével érik el az Alsó körüljáró szintet.
Költségvetés és Fenntarthatóság
Vígh László az MTI-nek elmondta: a stadion kiviteli tervei 2014 végére készülnek el, ezek alapján kiírják a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást várhatóan jövő májusra, amikor fizikailag is elkezdődhet a létesítmény bontása. A Puskás Ferenc Stadionnál 3-4000 euró/szék költséggel terveznek, így 90-100 milliárd forint lesz a teljes beruházás költségvetése. Ebből a stadion 60-80 milliárd, a kiegészítő részek 10-20 milliárd forintba kerülnek majd; a teljes összeget a magyar költségvetés fedezi - tette hozzá. A jelenlegi számítások szerint 90-100 milliárd forintból épülhet fel az új Puskás Ferenc Stadion.
A költségek azonban nem a teljes újjáépítés miatt szálltak el, ha elszálltak egyáltalán - állítja az építész. Skardelli szerint a sajtóban régi nettó összegek keveredtek mostani bruttó összegekkel. Közben, épp a dübörgő fővárosi projektek miatt, felmentek az árak is: ma a kavics 30-40 százalékkal kerül többe, mint pár éve, és az élőmunkának is megkérik az árát, mivel itt is szakember-, munkaerőhiány tapasztalható. Skardelli úgy véli, az, hogy az évekkel ezelőtt bemondott 100 milliárdos nettó ár 150 milliárdosra emelkedett, még normálisnak mondható. Ez csak a stadionra értendő. Az a nagyívű koncepció, amelyről eleinte szó esett, hogy konferenciaközpont, szálloda, irodaház is épülne, az akkor nettó 130 milliárdba került volna, emlékezik vissza Skardelli.
Seszták Miklós kiemelte: a beruházás a foglalkoztatottság növelését eredményezi, és széles magyar vállalkozói körnek ad munkát.
Egy stadionnál mindig az a legnagyobb kérdés, hogy fenntartható-e. Skardelli György nem hinné, hogy egyetlen Nemzeti Stadion is nyereséges tudna lenni. Ha az állam fontosnak tart valamit, akkor nyereség nélkül is költ rá. Azt is látni kell, hogy olyan sportágak fogják belakni az épületet, amelyek állami támogatásból is élnek. Egyetlen stadionban sem lehet az év mind a 365 napján eseményeket tartani, de a multifunkciós Puskásnak megvan az előnye, hogy állandóan használatban van és teljesen lefedett. Ez növeli az élettartamot, mert látjuk, amelyik épületet használják, az tovább bírja.
Építészeti Részletek és Esztétika
A létesítményben domináns a betonfelület, így megjelenése esztétikai szempontból is lényeges, megépítése fokozott odafigyelést követel meg a kivitelezőtől. A pilonok kiemelt fontosságúak a homlokzati szerepük és pozíciójuk miatt. A tető héjazata a Budapest Aréna héjazatával azonos, ezzel is erősítve a városképi jelentőségű együttest. A tető belső peremén átlátszó polycarbonát trapézlemez sáv oldja a fény-árnyék határt.
A különböző lelátó részeken számozott lelátói székek telepítettek, a meggypiros szín öt árnyalatában, a felső lelátói karéj felé sötétedően, véletlenszerű kiosztásban. Az átlagos ülőhelyekre igyekvők a nyugati és a keleti oldalon lévő forgókapuknál jutnak fel az Alsó körüljáróra. A középső lelátó nézői az újjáépített és az új pilonok segítségével jutnak a galériásan kialakított közönségforgalmi szintre és onnan érik el a lelátó szektor bejáratait. A középső és a felső lelátó rész között fut körbe az aréna térben a Sky boxok sora, külön szintről megközelíthető módon, saját, a páholyok előtti nézőtéri sorokkal. A felső lelátó szintén az újjáépített és az új lépcsőtornyokból érhető el. Pontosan úgy, mint ahogy az hat évtizeden keresztül az egykori stadionban is történt.
Az épület körül előregyártott elemekből hatalmas burkolt felület szolgálja a látogatók torlódásmentes fogadását és távozását. A burkoló elemek színben és felületben való finom megkülönböztetése ad érdekes mintázatot, amely a terület felett húzódó légifolyosóról látványos képet nyújt az épülettel együtt.
Skardelli György szerint az építészek biztos jól elvitatkoznának a stadion gesztusáról, de az a jó, ha a több millió szurkoló lát bele valamit. A Budapest Aréna is gondolatébresztővé vált, nevezték Kavicsnak és Diszknek is. Ha ilyen van, az jó, szeretem, mert látszik, hogy mond valamit az épület.
tags: #puskas #stadion #toronyepulet #latvanyterv
