A Magyar Labdarúgás Utánpótlásának Titkai: Tehetségfejlesztés, Kihívások és Regionális Kitekintés a Kisalföldtől
A siker mögött jóllehet sokszor a szerencse és a mindenen átívelő őstehetség áll, ám több sporttörténeti példa áll előttünk, melyben az alázatosság, a kitartás és a szorgalom hozta meg a várt sikert. Nagy arra az esély, hogy tíz év múlva Bede Vajk történetére is így tekintsünk vissza. Pillants bele a magyar futball utánpótlásának, gyakran rejtett világába, ahol a fiatal tehetségek útja sok buktatóval és kihívással jár.
Egy fiatal tehetség útja: Bede Vajk története
Reggel kilenc óra, de már most olvasztóan meleg van. A Budapesti Vasutas Sport Club-Zugló kültéri fedett gyakorló pályáján lelkes gyerekek fociznak, köztük van Vajk is, aki ősszel már az U10-es utánpótláscsapatban fog játszani. A hathetes tábor utolsó napja van, de se unalom, se fáradtság nem látszik a 9 éves fiún. Elszántan vezeti a labdát maga előtt, és az edzőjétől tanult, valamint példaképeitől - Sergio Ramostól és Zlatan Ibrahimovićtól - ellesett mozdulatokkal cselezi ki a nála gyakran magasabb, vagy épp erősebb társait.
Története túlnyúlik a generációkon átívelő futball imádaton, sőt, tehetségén is. Vajk legnagyobb erőssége ugyanis céltudatossága, kitartása és a foci iránti teljes elköteleződése.
Mondhatni, Vajk a futball szeretetével született, hiszen szülei hatalmas focirajongók. Édesanyja, Huri Adrienn még várandósan is kint ült a lelátón, és szurkolt a Ferencvárosnak. Életébe négy és fél évesen lépett be a futball, mint aktív sport, amikor édesapja, Bede Zsolt, elvitte egy magánegyesületbe. Lényegében ez egy próba, teszt volt, hogy a kisfiúnak van-e érzéke és természetesen kedve a focihoz. Vajkot pedig azonnal megfogta a futball bája. Ez az időszak azonban hamar véget ért, de már ekkor lehetett érezni, hogy a még csak óvodás fiú megtalálta az útját. Az edző, Csókás Krisztián meglátta benne a tehetséget, és szorgalmazta, hogy a fiút vigyék tovább egy utánpótláscsapathoz. Az ő ajánlása és a szülők „zöld-szíve" is mind egy irányba mutattak: irány a Ferencvárosi Torna Club.
Egy karrier kezdete nehezebb, mint gondolnánk
Az ötéves fiú részt vett egy próbajátékon, valamint pár edzésen. Ebben a korosztályban még nem elsősorban a technikát, inkább a koncentrációs képességet, a játékkedvet és a fegyelmet nézik. Míg több gyerek hamar elunta magát, addig Vajk végig figyelt, és maradéktalanul végrehajtotta az edzői utasításokat.
„Természetesen nagyon drukkoltam, hogy megfogja a játék szépsége. Ugyanakkor tartottam magam ahhoz, hogy csak akkor csinálja tovább, ha valóban élvezi. És ő imádta, már az első edzéstől” - emlékszik vissza Vajk édesapja.
Az FTC stábja egyetértett abban, hogy Vajknak meg van a kellő tehetsége, fegyelme és belső motivációja, így bekerült az U6-s utánpótláscsapatba. A kisfiú élete új szakaszba lépett: az óvoda felszabadult és játékos órái után, hétköznaponként heti két edzés várt rá.
Hétvégenként már voltak kupameccsek, ahová elvileg a legjobbakat vitték. Sajnos azonban azt tapasztaltuk, hogy a játékoskeret kiválasztásakor a tudásnál többet nyomott a latba a szülők anyagi támogatása. Akkor Vajk még nem volt ugyan a legjobb a játékos, de alázata és szorgalma miatt megérdemelte volna, hogy legalább egyre elvigye az edző, hogy ezzel is tovább ösztönözze. Amikor azt látják a szülők, hogy bár gyermekük mindent megtesz azért, hogy edzésről edzésre fejlődjön, és hajtja a bizonyítási vágy, lelkesedése egy év alatt mégis fokozatosan elkezd alábbhagyni, akkor mérlegelni kezdenek. Így tettek Vajk szülei is, akik átvitték a Dalnoki Jenő Labdarugó Akadémiához, ahol már megmutathatta tudását kupameccseken is.
Nyáron remek kültéri pályán gyakoroltak a gyerekek, de a téli időszakban egy iskola tornatermébe kényszerültek, ahol a különböző rendezvények és ünnepségek miatt sorra elmaradoztak az edzések. Nem ez volt azonban az egyetlen probléma, sajnos az edzők is gyakran váltották egymást. Ezek mind odavezettek, hogy Vajk ismét kezdte elveszíteni a motivációját.
Két év után újabb csapatkeresés következett
Bár nem tartozik a legnagyobb egyesületek közé, Vajk és szülei mégis a Budapesti Vasutas Sport Club-Zuglóban találták meg azt a fajta utánpótlás nevelést, ami a tudásátadáson túl, a hozzáállás és az ösztönzés terén is abszolút kiemelkedett. Azt gondolnánk, hogy egyik egyesületből a másikba elegendő csak átíratni a gyermeket, de ez már ebben az életkorban sem megy ilyen egyszerűen. Az átigazoláshoz elengedhetetlen egyrészt az előző klub engedélye, másrészt a nevelési díj kifizetése a részükre - ezt az összeget az MLSZ határozza meg, mely jelenleg annyiszor 150 000 forint, amennyi évet a gyermek náluk töltött. Vajkot papíron még nem engedte el a Dalnoki Akadémia, így versenyengedélye sincs a BVSC-Zuglón belül. Szerencsére ebben a korosztályban a kupák és tornák csak igen kis százalékának feltétele ez, így Vajk már számos alkalommal játszhatott tétmeccsen új klubjánál.
Még egy felnőttet is könnyen megvisel, ha egy megszokott csapatból átkerül egy másikba. Vajk mindössze 8 éves volt, amikor már a harmadik klubhoz került. Az első edzésen ki is jött rajta a változás okozta stressz és félelem, elsírta magát. Édesapja azonban nem hagyta, hogy ez a pillanatnyi érzelmi hullám megtörje:
„Mikor kicsi voltam, elvittek egy karate edzésre. Megijedtem a sok új embertől, sírva fakadtam, a szüleim pedig hazavittek. Azóta is rossz érzéssel gondolok vissza erre, bánom, hogy meg sem próbáltam kitartani. Ezt nem akartam a fiamnak, így félrehívtam, beszéltem vele, és sikerült ezen túllendülnie.”
Élet egy profi futball utánpótláscsapat tagjaként
Vajk tavalyi edzője, Bursi Gábor elmondta, hogy bár az edzések jó hangulatban zajlanak, a gyerekek pedig szórakozni járnak ide, de ez mégsem egy szabadidősport. Már ebben az életkorban megkezdődik a komoly felkészítésük, hogy később sikeres futballisták lehessenek. „Ez a BVSC, mi profi és válogatott focistákat akarunk kinevelni” - fogalmazott az edző.
A klubnál a 2009-es korosztály nagyon erős, harminc gyerekből minimum huszonötben igencsak ott a lehetőség. Edzőiken és természetesen rajtuk múlik, hogy hová jutnak ebben a sportban. Bursi Gábor Vajkot is ezek közé sorolja:
„Vajk tüneményes gyerek. Az edzésen mindig azt csinálja, amit kell, jó a labdakezelése, megfelelően vagány. Érezni, hogy az eszét is használja játék közben, látja a megoldásokat a pályán, kihasználja az adódó helyzeteket. Mióta nálam van, egy rossz megmozdulása nem volt. Azon ritka gyerekek egyike, aki edzés előtt és után is odajön, köszön, megadja a kellő tiszteletet. Ez pedig nagyon fontos. Minden megvan benne, ami ahhoz kell, hogy profi játékos lehessen.”
A másfél órás edzéseket egy játékos, koordinációval egybekötött, labda központú bemelegítéssel kezdik, utána következik az edzés fő része, ami kéthetes ciklusokban változik: például kapura lövés jobbik és rosszabbik lábbal, támadásvezetés. Minden edzés második felében a játéké a főszerep. Az edző mindent megenged nekik ezeken a meccseken - kivéve a hátulról felrúgást -, ezáltal keményebb, bátrabb játékosok kerülnek ki a keze alól, ami nem összetévesztendő a durva, szabálytalan viselkedéssel.
Vajk magáról úgy beszél, mint védő, de mostanában sokat játszatják csatárként, mert nagyon gyors - a kisgyerekek esetén még nincsenek kötött posztok, így jobban rá tudnak érezni ők és edzőik is, hogy melyik lesz számukra az ideális. Ha kikap a csapata, vagy elront egy cselt, és emiatt hátrányba kerülnek, azt még nagyon nehezen viseli. Vajk mindig úgy lép pályára, hogy nyerni fognak, nincs is a fejében a vereség lehetősége. Nyilván, ahogy megy a meccs, ő is érzi, ha aznap a másik csapat erősebb, ügyesebb, és ettől kissé elkeseredik. Még meg kell tanulnia elfogadni a vereséget, de erre bőven van ideje.
Milyen ma a magyar foci utánpótlás?
Bursi Gábor edző magánvéleménye az, hogy már ebben az életkorban lehetne több edzés. Ha összehasonlítjuk, hogy egy spanyol és egy magyar gyerek hány labdaérintés-számmal rendelkezik tizennyolc éves korára, legalább háromszoros a különbség. Ebben közrejátszanak természetesen az éghajlati viszonyok is - Spanyolországban 10-11 hónapig tudnak focizni, nálunk meg átlagosan 7-8 hónapig. Ennek itthon gazdasági okai is vannak - a kisebb csapatok számára gondot okozhat, hogy télen tudnak-e termet bérelni, és ha igen, az milyen minőségű. Szerencsére a BVSC-nél nincsenek ilyen gondok. Tehát az, hogy egy gyerek hárommilliószor vagy egymilliószor ér-e labdához, nagyon sokat számít a játéka, rutinja tekintetében.
Vajkot édesapja heti egyszer magánedzésre is viszi, ezt pedig edzője erősen támogatja. Hiszen így nem csupán az osztatlan figyelmet és a személyre szabott edzést kapja meg, de növeli a gyakorlással töltött idejét is. Egy ilyen edzésen körülbelül ötszázszor ér labdához a gyerek, míg egy normál edzésen átlagosan százszor. Bursi Gábor ugyanakkor úgy véli, ezt a fajta plusz „számot” az apával töltött élményfoci is képes megadni, amennyiben az nem megy át bohóckodásba.
Változások a labdarúgó akadémiai rendszerben és regionális kitekintés
Jelentős változások küszöbén áll a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelési rendszere. Bár a fókusz egyelőre a legnagyobb műhelyeken van, a háttérben zajló folyamatok több klub, köztük a Kisvárda jövőjét is alapjaiban befolyásolhatják. A jelenlegi struktúrában kilenc kiemelt akadémia működik - DVTK, DVSC, Kisvárda, MTK, Honvéd, FTC, Vasas, Puskás Akadémia és ETO -, ám több, a rendszerre rálátó forrás szerint napirenden van az átalakítás. Az elképzelések egy szűkebb, szigorúan teljesítményalapú elit kialakításáról szólnak: a mostani mezőny akár hat, hosszabb távon pedig mindössze négy akadémiára is csökkenhet.
Komoly kihívás előtt a Várda Labdarúgó Akadémia
A kisvárdai akadémia az elmúlt években stabil szereplője volt a kiemelt körnek, ami önmagában is következetes szakmai munkát jelez. Egy átalakuló rendszerben azonban ez a státusz már nem jelent automatikus védettséget. Az új modell középpontjában a produktivitás állhat, vagyis az, hogy egy-egy akadémia mennyi és milyen szintű játékost ad az élvonalnak. A saját nevelésű futballisták NB I-es játékpercei, a nemzetközi szintre jutó játékosok száma, illetve az átigazolási piacon megjelenő érték mind olyan mutatók lehetnek, amelyek felértékelődnek. Ez a megközelítés Kisvárda számára különösen érzékeny. A klub az elmúlt években erősen támaszkodott a nemzetközi piacra és a külföldi játékosokra, miközben az akadémia inkább stabil hátteret biztosított, mintsem folyamatos utánpótlás-forrást az első csapat számára. Egy teljesítménykényszeres rendszerben azonban ez az egyensúly könnyen hátránnyá válhat.
A nagyok előnye - de nem lefutott verseny
A jelenlegi erőviszonyok alapján egy szűkített elitben olyan klubok tűnnek biztos pontnak, mint az MTK, a Ferencváros, az ETO vagy a Debrecen, ahol az utánpótlás és az első csapat közötti kapcsolat már most is erős. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mezőny lezárult.
Új beruházás a békéscsabai labdarúgó-akadémiánál
Újabb beruházást terveznek a 4-es honvéd utcában. A békéscsabai közgyűlés minap tartott ülésén kiderült, hogy a labdarúgó-akadémia egy székházzal bővülhet az egykori lőtér helyén. A békéscsabai közgyűlés előző év végén döntött arról, hogy megszűnik a lőtér a 4-es honvéd utcában, és hogy a területet a labdarúgó-akadémia, egészen pontosan a Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club és a Békéscsaba 1912 Előre SE veszi bérbe. Módosították is ennek érdekében a sportszervezetek, valamint az önkormányzat és a vagyonkezelő Zrt. közötti szerződést.
Az egykori lőtér területét is megkapta a labdarúgó-akadémia
Immár akkor kiderült, hogy a lőtér helyére más kerülhet, hogy ezt a területet is a labdarúgás szolgálatába állítanák. A Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club és a Békéscsaba 1912 Előre SE most vázolta a terveket, hogy egy 700-750 négyzetméteres székházat építene itt - rendezvényteremmel, öltözőkkel és mosdókkal, irodákkal - 400 millió forint értékben. Ezért került az ügy a békéscsabai közgyűlés elé.
A székházzal teljessé válik a komplexum a 4-es honvéd utcában
Szarvas Péter polgármester a minap sajtótájékoztatón elmondta, hogy hozzájárult a grémium a tervek megvalósításához. A beruházók vállalták az egykori lőtér épületeinek bontását is.
Törökszentmiklósi utánpótlás sikerek
Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a Törökszentmiklósi Football Club fiataljai a régiós válogatókon. Élmezőnyben a törökszentmiklósi utánpótlás-nevelés, amelynek tehetségei továbbjutottak a következő fordulóba. A Törökszentmiklósi Football Club újabb eredményes állomáshoz érkezett. Az U12-es és U13-as játékosaik is remekül szerepeltek a délkeleti régió kiválasztási programjában. A fiúk kiváló teljesítményének köszönhetően mindannyian bekerültek a 34 fős bő keretbe, akik márciusban folytathatják a programot a következő összetartáson.
Az U13-as korosztály sikere sem maradt el. Az egy évvel idősebb játékosok Hódmezővásárhelyen, egy ötcsapatos mini tornán bizonyították tehetségüket. A szakmai vezetés a látottak alapján 32 főre szűkítette a keretet, amelynek tagjai között a TFC játékosai, Sebők Levente, Papp Noel és Vincze Bendegúz is helyet kaptak.
Pótolhatatlan veszteség a Kisalföldön: Győr-Moson-Sopron vármegyei labdarúgás
Tragikus veszteség érte a Győr labdarúgócsapatát. Miközben a város felnőtt együttese a Ferencvárossal kiélezett csatát vív az élvonal bajnoki címéért, a klub közösségi oldalán jelentette be, hogy fájó búcsút kell venniük egykori kiváló utánpótlás edzőjüktől, Kovács Zsolttól.
„Pótolhatatlan veszteség érte a Győr-Moson-Sopron vármegyei labdarúgást. Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kovács Zsolt, akinek a kezei között rengeteg futballista palánta nőtt fel, illetve több felnőtt csapatnál is dolgozott edzőként. Az egész ETO-család nevében őszinte részvétünket fejezzük ki!”
Kecskeméti Hírös Sportbál: elismerés a fiatal tehetségeknek
Harmadik alkalommal telt meg ünneplő közönséggel Kecskeméten, a Messzi István sportcsarnok, ahol szombaton ismét megrendezték a Hírös Sportbált. A rendezvény rövid idő alatt Kecskemét egyik legnívósabb, sporttal kapcsolatos társasági eseményévé vált, ahol a város sportolóit, edzőit és támogatóit köszöntötték. A Hírös Sportbál szervezője, a Kecskeméti Hírös Sport Nonprofit Kft. idén is méltó keretek között ünnepelte a 2025-ös év legkiválóbb helyi teljesítményeit. A bál célja kezdettől fogva az, hogy reflektorfénybe állítsa mindazokat, akik példát mutatnak kitartásból, teljesítményből és közösségi szerepvállalásból.
Zenés kezdés és légtornász bemutató
A vendégeket először a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház két színművésze, Bori Réka és Koltai-Nagy Balázs szórakoztatta, majd a Fly-Air légtornászai kápráztatták el a közönséget látványos produkciójukkal. A műsor után következett az este legfontosabb része: a hagyományos díjátadó gála.
Veterán sportolók elismerése
Idén három kiváló veterán sportolót tüntettek ki, akik évtizedeken át erősítették a kecskeméti sport hírnevét:
- Tihanics Tibor - birkózás
- Karagics Mátyás - röplabda
- Nyári Ferenc - labdarúgás
Kecskemét 2025. évi legjobb sportolói
A különböző kategóriák díjazottjai a következők voltak:
- Utánpótlás leány kategória: Duka Viktória (TST Dance Stúdió, hiphop és break táncos)
- Felnőtt női kategória: Blaszák Lilla (Bácsvíz KVSC , uszonyosúszó)
- Felnőtt férfi kategória: Barcsik László (Kecskeméti Kettlebell Egyesület)
- Utánpótlás fiú kategória: Hevér Alex (Star Gym - Muay Thai versenyző)
- Utánpótlás csapat kategória: Bolyai János Gimnázium V-VI. korcsoport fiú kosárlabdacsapat (A bajnokcsapat tagjai: Asztalos Miklós, Benyovszki Móric, Csipak Gergő, Farkas Noel, Gyorsa-Dali Kornél, Jambrik Áron, Kecskeméti Richárd, Kenderes István, Márton Ákos, Nagy Balázs, Németh Zoltán, Pavlovics István és Uhrin Mihály)
- Év edzője: Szabó László
- Felnőtt csapat kategória: Scoregoal Kecskeméti Futsal Club
- Sportmecénás díj: Dr. Kovács András
- Fair Play díj: Dr. Varga Tibor
- Életmű díj: Szabó István (Bácsvíz KVSC)
- Senior női sportoló: Laczi Katalin (KTE, súlyemelő)
- Senior férfi sportoló: Drabant Tibor (birkózás)
- Év férfi parasportolója: Fejes Richárd (paraerőemelő)
- Év női parasportolója: Szabó Nóra (tájékozódási futás)
Tánc, tombola és fergeteges hangulat
A díjátadót követő vacsora után a Vegas Show Band gondoskodott a jó hangulatról, a vendégek pedig megtöltötték a táncparkettet.
Szülői támogatás és jövőkép
Egy sikeres sportoló mögött ott állnak a szülei
Amikor egy gyermek versenyszerűen sportol, annak komoly ára van, és nem csupán anyagi értelemben. Vajk édesanyja elmondta, hogy bizony sok szempontból nem egyszerű feladat összehangolni a sportot és a tanulást, plusz a fiuknak is szüksége van némi én-időre, amikor a barátaival lehet, vagy azt teheti, amihez épp kedve van. Bár tény, hogy ezekre az átlagos kilencéveseknél neki jóval kevesebb ideje jut.
„Ez Vajk számára és számunkra is jár lemondással, bár ő ezt nem így éli meg. Szülőként az a dolgunk, hogy lehetőségeket megteremtsük és mindenben bátorítsuk gyermekünket. Mi pedig akár erőnkön felül is biztosítjuk ezt Vajknak, hiszen imád a pályán lenni, imád focizni. Ez az élete” - vallja Vajk édesanyja.
Egy felnőttet is megszégyenítő időbeosztás
Vajk jelenlegi heti két edzése, szeptembertől háromra nő. Emellett egyszer úszni jár, és édesapja magánedzésre is viszi őt Lajkó Ferenchez. Hétvégenként pedig jöhetnek a valódi megmérettetések, a tétmeccsek. Elsőre úgy tűnhet, ez egy kisiskolás gyermek számára megterhelő, de Vajk fáradhatatlan, ha fociról van szó. Elszántan gyakorol még a szabadidejében is, rúgja a bőrt édesapjával, nagypapájával, vagy akár idegen gyerekekkel is, nem számít, hogy negyven fok van, vagy esik az eső. Amikor épp nem a pályán van, akkor focis videojátékkal játszik, meccsekre jár az édesanyjával, vagy együtt nézik a mérkőzéseket a tévében. Gyakorlatilag belebolondult a futballba, de szülei számára fontos fiuk intellektuális és erkölcsi fejlődése is. Így tehát Vajk kiváló tanuló, udvarias és nagyon segítőkész. Felnőttként egész biztos, hogy nem fogja erősíteni a focista sztereotípiákat.
Jövőkép
A mostani tervek alapján, Vajk a BVSC-Zuglóban marad 14 éves koráig. Természetesen megvan annak is a lehetősége, hogy már korábban átveszi egy nagyobb csapat, de a külföldi sporttanulmányok, akadémiák lehetőségétől sem zárkóznak el. A szülők azonban nem szeretnek ennyire hosszú távon gondolkodni, mivel nem önmagukat kívánják fiukban megvalósítani, semmiféleképpen sem szeretnék a jövőjét helyette alakítani. Mindenkori támogatásukkal, a tőlük telhető motivációval egyengetik útját, ami vélhetően nem áll meg a profi futballisták életéig. Hiszen Vajk, amikor arról kérdeztem, hogy mit jelent számára a foci, habozás nélkül rávágta: „Én ezzel fogok foglalkozni.”
tags: #sztar #utanpotlas #kisalfold
