A Rikiki kártyajáték és a Tiki-Taki ügyességi játék
A rikiki egy tippelős-ütős-számolós kártyajáték, amit négy résztvevő esetén egyetlen pakli francia kártyával játszanak. A játékosok megegyeznek az osztó személyében, aki az 52 lapos paklit egyenlő arányban ossza majd ki magának és a többi játékosnak, tehát négy játékos esetén mindenki legfeljebb 13 lappal játszik majd. A rikiki nevű kártyajátékot francia kártyával játszhatja akár 6-10 fő is, amennyiben több pakli kártyát használunk fel, ám a játéknak vannak más változatai is. Hagyományosan négyen játsszák. A magyar rikiki valójában az un. trick-bidding-capture kártyajátékok nagy családjába tartozik, amelyek egymással alapvetően megegyeznek, de a részletszabályokban több különbség is lehet. Mivel pörgősebb és kisebb koncentrációt, játéktudást igényel, mint a mondjuk a póker, ezért rikiki társasjátéknak is kiváló! A kaszinó játékokról szóló sorozatunk legfrissebb epizódjában részletesen meg fogunk ismertetni a rikiki kártyajátékkal, és felsoroljuk az egyedi rikiki szabályokat is.
Az alapvető cél a szórakozás, nem pedig a komoly játék. Annyi paklira van szükség, hogy ha minden lap ki van osztva, akkor egy emberre hozzávetőleg 10 lap jusson. A játék akkor ér véget, amikor az osztott lapok száma 1-től felhalad a maximumig, majd az ismételt maximumról csökkenve újra 1 lesz. Egy tipikus játék leosztásai tetszés szerint: alulról felfelé 1-2-3-4-5-6-7-8-9-10-11-12-13-13-12-11-10-9-8-7-6-5-4-3-2-1 vagy felülről lefelé 13-12-11-10-9-8-7-6-5-4-3-2-1-1-2-3-4-5-6-7-8-9-10-11-12-13.
A Rikiki Játékszabályai
A Vállalás
Mielőtt a kijelölt személy nekilátna a kártyák kiosztásához, megemeli a pakli első lapját, és azt középre helyezi. Ez a lap lesz az adu (angolban ez a “trump” card). Az osztó személye mindig balról-jobbra halad. Az összes lap kiosztása nem egyszerre történik. Az osztó az első körben egy lapot oszt mindenkinek, majd minden további körben eggyel több lapot oszt ki, mint az azt megelőző körben, egészen addig amíg minden lapot nem osztanak ki (úgy, hogy mindenkinél azonos számú lap legyen). Ezután pedig eggyel kevesebb lap kerül kiosztásra minden körben, addig, amíg végül újra egy lap lesz mindenkinél. A játék fordított játékmenettel is játszható, tehát első körben kiosztásra kerül az összes lap, majd minden körben egyre kevesebb, egészen egyig, majd vissza. Ha a pakliban maradt lap, akkor annak felső lapja lesz az adu. Amikor csak egy lap kerül kiosztásra (a játszma első és utolsó leosztása), a játékosok nem nézik meg a saját lapjaikat, hanem a homlokuk elé tartják, úgy, hogy a többiek jól láthassák, de senki ne lássa a sajátját.
A legfontosabb rikiki szabály, hogy minden játékosnak meg kell tippelnie a kiosztott lapjai alapján, hogy egy körben hány ütést fog megnyerni. Fontos, hogy a fogadás a későbbiekben is mindig egyszerre történik. A tippek számát valakinek a rikiki táblázatban jegyeznie kell, mert a játék végén a táblázatban összesített pontok alapján, a rikiki számolással határozzuk meg a végső győztest.
A Vállalás Módjai
- A hagyományos: Az osztó ri-ki-ki vezényszavára mindenki egyszerre, az ujjain mutatja tippelt ütéseinek számát. Ha ez több mint 5, akkor két kéz is elfogadott, vagy a játékos a mutatással egyszerre bemondja, pl.
- Az újabb változat: Az osztótól jobbra haladva mindenki bemondja vállalt ütéseinek számát. Ez a verzió simább játékot ad, mert a többiek ütésvállalása befolyásolja a saját vállalást, vagyis nagyon nagy eltérések nem lesznek, míg az egyszerre mutatott vállalásnál nagyon 'vad' vállalások is előfordulhatnak, pl.
A Játékmenet
A játék szabályai rendkívül egyszerűek, színre színt kell rakni, ha nincs, bármilyen szín rakható, nem kötelező adut rakni, így szabadulhatunk meg nagy értékű lapoktól is. A játéknak éppen a nem kötelező aduzás adja meg a szórakoztató voltát. Felül ütni nem kötelező. Az ütést a legnagyobb értékű lapot tett játékos viszi. Több pakli esetén előfordulhat, hogy két azonos lap kerül az ütésbe. Amikor csak egy lap kerül kiosztásra (a játszma első és utolsó leosztása), a játékosok nem nézik meg a saját lapjaikat, hanem a homlokuk elé tartják, úgy, hogy a többiek jól láthassák, de senki ne lássa a sajátját. Balról jobbra haladva, az osztó melletti első játékos hív először azzal, hogy betolja a választott lapját középre. A hívás színre történik. Ha ez egy piros káró hetes (“Seven of Diamonds”), akkor a többiek azt egy szintén káró, de magasabb értékű lappal, nyolcastól ászig, vagy pedig az adu színével tudják ütni. Akinek se kárója, se adu színe nincs, az bármilyen más lapot beáldozhat ilyenkor, de valamit le kell tennie. A letett lapokat ezután lefelé fordítva félreteszik, és a nyertes, ütő játékos hív a pakkjából tetszőleges lapot és színt. Négynél több játékos és egynél több pakli kártya esetében annyiban bonyolódik a helyzet, hogy egy ütés során előfordulhat két teljesen egyforma lap is! Ilyenkor az a játékos nyer (még mindig balról jobbra haladunk), aki később teszi le ugyanazt a magasabb értékű lapot.
Ha a pakliban maradt lap, akkor annak felső lapja lesz az adu. A vállalt ütésszámot pontosan kell teljesíteni, attól sem kevesebbet, sem többet nem lehet fogni. Szinte biztos fogók a nagy lapok, a nagy aduk. Ha a vállalások és a fogások száma megegyezik, lejátszható a parti úgy, hogy mindenki nyer. Ez viszonylag ritka. Ha több a vállalás, mint a kártyalap, akkor nyilvánvalóan valakinek vagy valakiknek nem jut, vagyis biztosan lesz bukó játékos. Ha alatta vagyunk, vagyis kevesebb a vállalás, mint az ütés, akkor engedni kell, hadd fogjon más. Nyerő stratégia az, hogy ha mi már biztosan nem nyerünk, akkor ne nyerjen a partner se. Például ha egy játék során 10 fogás van és csak 9 a vállalás, akkor lesz egy felesleg. Ha a játék közben pont mivelünk fogatják meg a felesleget, akkor a többiek még nyerhetnek, ilyenkor igyekezzünk még fogni, hogy másnak ne jusson.
A játék játszható „adukényszerrel” is, tehát színhiány esetén a játékosnak kötelező adut rakni, ha van nála. A vállalás egymás után történik úgy, hogy az utolsó (az osztó) nem mondhat akkorát, hogy kijöjjön a lapok száma, azaz minden körben valaki bukik.
A Pontozás
Ha elfogytak a lapok, számolni kell. A számolás ismét egy olyan pont, ahol a magyar rikiki játékszabályok különbözhetnek a külföldi verzióktól. A pontok játékosonként az idehaza jellemző változatban a következőképpen állnak össze: akinek pontosan bejött a fogadása, vagyis annyi ütése volt, amit osztás után tippelt, az alapból 10 pontot kap, és további 2 pontot kap minden vállalt és teljesített ütése után is! Tehát ha valaki például öt ütést tippelt magának, és pontosan öt ütést teljesített is a lapok elfogyásáig, akkor 20 ponttal zárja az adott kört. Sikeres vállalás esetén 10 pont + annyiszor 2 pont, ahányat teljesített. Pl. Sikertelen vállalás esetén eltérésenként 2 pontot kell levonni. Pl. 10 feletti lapnál a 0 vállalás kockázata már nagy, de csak 10 pont járna érte, ezért egyre jobban elterjed az a pontozás, ahol 10 és afeletti kiosztott lapnál 0 vállaláskor 20 pont jár, sőt a parti legnagyobb körénél, pl. 13 lap, 30 pont jár a 0 vállalásért, természetesen ha teljesíti a játékos. Ezen felül bármilyen tetszőleges pontozással is lehet játszani, pl. A pontokat minden kör végén összesíteni kell. Az győz, akinek több pontja van. Mivel a vállalások számát, a fogások számát és a pontokat pontosan kell vezetni, ezt célszerű egy felosztott papírlapon megtenni, ezzel elkerülhetők a viták.
Más verziók, például az Oh Hell! A pontokat a tippelések számával együtt egy táblázatban vezetjük. A játék végeztével ezeket a pontokat összesítve határozzuk meg a győztest!
A Tiki-Taki Ügyességi Játék
A Tiki-Taki egy klasszikus retro ügyességi játék, amely két zsinórra rögzített golyó mozgására épül. A játék célja, hogy a golyókat ritmusosan mozgásba hozva kontrollált módon irányítsuk fel-le. Nincs benne elektronika. Nincs elem. Ha nem figyelsz, azonnal megáll. Fejleszti: - a szem-kéz koordinációt - a ritmusérzéket - a finommotorikát - a kitartást Ez az a típusú játék, amitől tényleg ügyesebb lesz a kéz.
A Tiki-Taki sokaknak gyerekkori emlék. Iskolai szünetek, udvari játék, zsebben hordott ügyességi kihívás. Olyan, mint egy időutazás, csak most újra kézbe vehető formában. Egyszerű, de nem könnyű Elsőre gyerekjátéknak tűnik. Ha már jól megy, lehet igyekezni, hogy a golyók minél gyorsabban ütközzenek össze. „Elterjedt, mint a tiki-taki” - tartotta a hetvenes években a mondás. Régen nehezebb golyókból készítették. Készült fából, de vasból is. Tudtad, hogy ez a játék már több, mint ezer éves? Már a régi Kínában is ismerték. Magyarországon 20. A 20. század második felében is többször elterjedt, majd eltűnt. A golyók tömör műanyagból készültek, nehezek, ki vannak fúrva, a lyukakon megy át a zsinór.
A Tiki-taki Golyós ügyességi játék egy örök klasszikus, ami generációkon átívelően szórakoztatja kicsiket és nagyokat egyaránt. Ez a játék nemcsak a gyerekek számára nyújt kitűnő fejlesztési lehetőséget, hanem a felnőttek is élvezhetik, akik egy nosztalgikus kikapcsolódást keresnek. A Tiki-taki játék kezelése rendkívül könnyű: csak ütemesen kell összeütögetni a zsinóron függő két golyót. Az egyszerűség ellenére a játék rengeteg kihívást rejt magában, és kiválóan fejleszti a koncentrációt, valamint a ritmusérzéket.
A Tiki-taki játék eredetileg a 20. század elején vált népszerűvé, és azóta számos különböző formában és színben került forgalomba. Az egyszerűségében nagyszerű játék a világ minden táján megállta a helyét, és napjainkban is közkedvelt időtöltés. A játék nemcsak szórakoztató, hanem segít a finommotoros készségek fejlesztésében is, ami különösen fontos a gyerekek esetében. Tudta, hogy a tiki-taki játék az ókorban is hasonló formában létezett? Az régen kőből vagy fából készült golyókat használtak, amelyekkel különböző ritmusokat próbáltak meg eljátszani.
Történeti Áttekintés és Betiltás
A Tiki taki ügyességi retro játék új köntösben, amely ráadásul világít a sötétben. A cél, hogy a golyók minél gyorsabban ütközzenek össze fent és lent. Versenyezni is lehet, ki tudja hosszabb ideig csattogtatni így a golyókat. A játék már több, mint ezer éves, a régi Kínában is ismerték. Magyarországon először a 20. Régen nehezebb golyókból készítették. Készült fából, de vasból is.
Alig-alig akadt a 70-es években olyan játék, amelyet központilag betiltottak volna. Ezen kevesek közé tartozott a tinik kedvence és az idősebb korosztály utálatának tárgya a Tiki-Taki. „Élt” alig tíz évet, „meghalt” egyetlen tollvonással a retró korszak leghangosabb utcai játékszere. A madzagon lógó két golyó ügyes és gyors mozgatásával géppisztolyszerű, csattogó hangot lehetett hallani... Gyerekfejjel találkozni vele, egy vágy igazi beteljesülésének tetszett. Nem volt drága, elérhetetlen, a szegényebb családok is beszerezték. Főként, miután fafaragó műhelyek, műanyagöntők tucatjai álltak rá: a súlyos golyók ezrével készültek, hogy kis madzagokon lógva, bosszantsák a társadalmat. Az eredetéről vajmi keveset tudni. A „felmenőit” állítólag sikerült kimutatni egy amerikai ideggyógyintézetig, Hongkongig vagy éppen Norvégiáig. Nem volt könnyű megbarátkozni vele. És bizony nagyon komoly fizikai fájdalommal járt. Nem lehetett megúszni néhány komoly becsapódást a kézfejen, az alkaron. Ugyanis, ha nem volt erő a mozdulatban, óvatosan indítottunk, esély sem volt a gyorsításra. Rövidesen megjelentek az első hírek a begipszelt kezű tinikről... igazi hősi sebesülésnek számított a Tiki-Takiban alulmaradni. Aztán a 80-as évek elején össztűz zúdult a kedvelt, de annál veszélyesebb játékra. A szülők, a járókelők is támadták, az orvosok ugyancsak unták a sérült nebulókat, így 1982-ben aztán megszületett a döntés: a Tiki-Taki árusítását megtiltották. A Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet megállapította, hogy a forgalomba került játék balesetveszélyes, a zajszintje többszörösen meghaladja a megengedhető értéket, ráadásul előzetes minőségvizsgálat nélkül került forgalomba. Arról sosem szóltak a hírek, hogy bárkit megbüntettek volna, néha még az éjszaka csendjében fel lehetett ismerni a távoli csattogást. Ma pedig - a retró szellemének jegyében - alig több mint egy gyorséttermi hamburgermenü áráért bárki megrendelheti.
A tiki-takizás nagyon jó a koncentráció, a kézügyesség és a türelem fejlesztésére.
tags: #tiki #2 #golyos #jatekos
