Gödöllői Röplabda Club

A török labdarúgó-bajnokság (Süper Lig) a Digi Sporton: Magyar légiósok és gazdasági kihívások

2026.06.21

A török élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, a Süper Lig péntek este kezdetét veszi, ahol a Gaziantep a címvédő Galatasarayjal csap össze az 1. forduló nyitányaként. Európa kilencedik legerősebb bajnokságában - az UEFA-együtthatók országos rangsora szerint - három magyar válogatott labdarúgó is szerepel, akiknek helyzetét a bajnoki rajt előtt részletesen megvizsgáltuk.

A Digi Sport műsorajánlója a török bajnoksággal kapcsolatban

A Digi Sport széleskörű lefedettséget biztosít a labdarúgás és más sportágak számára. A televíziós programkínálatban rendszeresen helyet kapnak a török bajnoksághoz kapcsolódó műsorok is. Például, a „Stirile Digi Sport” folyamatosan tájékoztat a legfrissebb hírekről, a „Fotbal Club” elemzéseket kínál, míg a „Live Superliga: Rezumatele etapei” és a „Liga Digi Sport” közvetlenül kapcsolódik a török élvonal eseményeihez.

A „Digi Sport Special” és az „Euro Fotbal” szintén lehetőséget ad a török futball megvitatására, bemutatva a mérkőzéseket, elemzéseket és interjúkat. Érdemes figyelni a „Liga Digi Sport” élő adásait, amelyek 15:30-kor, illetve 15:00-kor is futnak a Digi Sport 1-en, valamint a „Digi Sport Special” 19:30-as adásait, amelyek szintén a Digi Sport 1 műsorán szerepelnek.

Magyar játékosok a török élvonalban

A Süper Lig kiemelkedő lehetőséget biztosít a magyar labdarúgóknak, hogy bizonyítsák tehetségüket egy rendkívül szenvedélyes és versenyképes környezetben.

Sallai Roland - A címvédés útján

Sallai Roland a Galatasarayjal a bajnokság címvédőjeként indul, és az a célja, hogy elvegye a Fenerbahce és a Besiktas kedvét a trónfosztástól. A hatvanszoros válogatott támadó tavaly hatmillió euróért szerződött a Freiburgtól, és 2024 szeptemberében kötött négyéves megállapodást a török rekordbajnokkal.

Első törökországi idényében első magyarként megnyerte a Süper Liget és a Török Kupát, valamint kivívta a Bajnokok Ligája-főtáblás szereplést. Az őrületes konkurencia ellenére alapember lett, bár tavasszal Okan Buruk vezetőedző átképezte, és leginkább jobbhátvédként szerepeltette. Isztambul, illetve Törökország legnépszerűbb csapatával nem lehet más célja, mint a címvédés mindkét hazai sorozatban, amire minden esély megvan.

A nyári felkészülés során Sallai Roland hendikeppel indult, mivel júniusi válogatottbeli kötelezettsége miatt késve kapcsolódott be a Galatasaray edzéseibe. Az együttes öt tesztmeccséből az első kettőt kihagyta, ám a Cagliari, a Strasbourg és a Lazio elleni mérkőzésen egyaránt kezdett, és lehengerlő teljesítményt nyújtott. A szárdok elleni találkozón a támadósor jobb oldalán szerepeltetve centerezést követően szerzett gólt, majd szabadrúgásból adott gólpasszt a 18 éves Arda Ünyaynak. A franciák ellen is brillírozott, pedig jobbhátvédet játszott: mintegy 26 méterről lőtte ki a jobb alsó sarkot, jobb oldalról érkező beadása után meg Baris Alper Yilmaz fejelt gólt. Hogy mennyire sokrétű futballista, jól jelzi, hogy a rómaiak elleni bajnoki főpróbán középcsatárként kapott 84 percet.

A korábbi válogatott Ridvan Dilmen szerint a magyar játékos a védelem jobb oldalán kaphat lehetőséget. A Galatasaray feszes menetrendje miatt - 38 bajnoki, legalább nyolc BL-mérkőzés és Török Kupa-meccsek - minden bizonnyal több poszton is láthatjuk majd az együttes hetesét.

Sallai Roland, Galatasaray játékosként a Süper Ligben

Mocsi Attila - Jövője bizonytalan a Rizespornál

Mocsi Attila kitűnő döntést hozott, amikor 2023 augusztusában a Caykur Rizespor ajánlatát elfogadva elhagyta a ZTE FC-t. Két évad elteltével megállapítható, a Süper Lig testhezálló bajnokság a 25 éves belső védőnek, szinte kirobbanthatatlan az együttesből, amely az előző évadban hullámzó teljesítményt nyújtva végzett a 9. helyen. Június közepén a játékost képviselő Zombori Zalán elmondta, továbbra is számolnak vele a törökök, ám korábbi ígéretük szerint megfelelő ajánlat esetén nem gördítenek akadályt távozása és szintlépése elé.

„Amíg tart az átigazolási időszak, folyamatosan azon dolgozunk, hogy találjunk neki lehetőséget” - mondta Zombori Zalán. Hozzátette, hogy a hosszú távú szerződésében szereplő milliós nagyságrendű kivásárlási ár megnehezíti a helyzetet. „Az átigazolási időszak végéig azonban bármi elképzelhető, nem merném száz százalékban kijelenteni, hogy a Rizespor játékosa marad.” Mocsi Attila felkészülése jól sikerült, egészségesen dolgozta végig az alapozást, így önbizalomtól telve várja a bajnoki rajtot. Az eddigi játékosmozgás alapján három jó képességű belső védővel kell megvívnia a két kiadó helyért, ami plusz motivációt jelenthet számára.

Szalai Attila - Új esély a Kasimpasában

A magyar válogatott szempontjából is fontos kérdés, miként alakul Szalai Attila visszatérése Törökországba. A 47-szeres válogatott hátvéd azóta nem találja a helyét, hogy 2023 nyarán elhagyta a Fenerbahcét a Hoffenheim kedvéért. A német középcsapatnál nem találta meg a számításait, ezért a klub kölcsönadta a Freiburgnak, majd a belga Standard Liege-nek, de egyik állomáshelyen sem tudta visszanyerni régi formáját.

Becsült piaci értéke a Transfermarkt szerint 15 millió euróról 1.7 millióra esett vissza, így nem túlzás azt állítani, 27 évesen vélhetően a Kasimpasától kapta az utolsó nagy esélyét karrierje újraindításához. Esetében a Süper Lig a lehető legjobb választásnak tűnik. Ismerős környezetbe érkezett, ismét Isztambulban él, ráadásul kiválóan beszéli az ország nyelvét, ami megkönnyíti beilleszkedését. Önbizalmát építheti, hogy sok élvonalbeli együttes kívánságlistáján szerepelt, és a nyáron újjáalakuló Kasimpasánál örömmel fogadták.

Fontos szempont volt a klubváltásakor, hogy Sota Arveladze vezetőedző ragaszkodott a megszerzéséhez. A júliusban munkába álló grúz szakember négyvédős rendszerében a bal oldali belső védő feladata hárul majd rá. Mivel a ballábas középhátvédek első számú kiszemeltjeként érkezett, jó eséllyel osztanak rá jelentős szerepet a bajnokságban - már csak élnie kell az eséllyel.

Szalai Attila, Kasimpasa játékosként Isztambulban

Pénzügyi feszültség a török klubfutball csúcsán

Hiába a kiemelkedő sportszakmai eredmények és a látszólagos gazdasági egyeduralom, a török élvonal három óriásának jelentős nehézségekkel kell megbirkóznia, hogy a trónon maradhasson. Nem a félelmetes hangulatú rangadók jelentik a török klubfutball csúcsát, sokkal inkább a gazdasági és politikai szövevény, amely a sporton túlmutató rendszereket mozgat. A három nagy isztambuli klub, a Galatasaray, a Fenerbahce és a Besiktas uralma mögött olyan pénzügyi hátország áll, amelyben az állami támogatás, a kreatív könyvelés és a látványos átigazolások egyaránt szerepet kapnak, miközben a fő gondot az óriási adósságok jelentik.

Bevételi források és adóoptimalizálás

Általánosságban elmondható, hogy a Süper Lig klubjaira látványos pénzmozgások jellemzők, a három zászlóshajóra külön-külön szinte annyira, mint az összes többire együttvéve. A bevételek fő forrását a kereskedelmi és szponzori szerződések jelentik, amelyekben olyan állami vagy állami kötődésű óriások (légitársaságok, telekommunikációs cégek, bankok) is részt vesznek, amelyek nemcsak a nemzetgazdaságot, hanem a régiós piacokat is befolyásolhatják. A stadionépítésekhez például gyakran kapnak önkormányzati telkeket, a sport célú kiadásaik után adókedvezményeket vehetnek igénybe, a(z állami) bankok pedig kedvezményes hiteleket biztosíthatnak nekik.

A játékosok bérének megadóztatása külön figyelmet érdemel. A török adórendszer progresszív, tehát minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb az adóteher, a 40 százalékot is elérheti. Ugyanakkor a klubok gyakran alkalmaznak pénzügyi optimalizálási technikákat: a játékosok jogait immateriális eszközként könyvelik el, és a kölcsönszerződéseket sok esetben lízingként kezelik. Továbbá főleg a húzónévként szolgáló légiósok esetében az egyesületek gyakran nettó fizetést kínálnak, és átvállalják az adóterheket - mert mint említettük, gyakran élveznek regionális vagy sport célú adókedvezményeket -, így a labdarúgók tényleges jövedelme versenyképes marad.

A szponzoráció mellett a bevételi pillér másik két nagy komponense a televíziós jogdíjakból, valamint a meccsnapokból származó jövedelmek már kevésbé állnak biztos lábakon. A Football Benchmark adatai szerint a 2020-tól a televíziós jogdíjakból származó bevételek drámai mértékben visszaestek, a három nagynál előfordult, hogy 13-14 százalékra süllyedt az arány a teljes bevételi pilléren belül. Ennek nemcsak a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek, elsősorban a nemzeti valuta gyengülése volt az oka, hanem a nemzeti piac telítettsége is. A török élvonalban „igazságos” és nem „testvéries” a televíziós jogdíjakból származó bevételek elosztása, vagyis aki több nézettséget generál, azé a nagyobb szelet.

Mindeközben a meccsnapi bevételek eleve alacsonyak, főként az olcsó jegyárak, a gazdasági nehézségek és a korlátozott stadionélmény miatt. Bár több modern aréna épült, a kihasználtság gyakran csak 60-70 százalékos, a prémiumszektorok és kiegészítő szolgáltatások bevételei pedig elmaradnak a nyugat-európai szinttől. A klubok nem tudják emelni az árakat, miközben a merchandising és a stadion környéki szolgáltatások sincsenek teljesen kiaknázva.

Az isztambuli óriások adóssága

Ezzel együtt a három nagy isztambuli klub külön világot alkot. A bajnok Galatasaray teljes működési bevétele klubcsúcsot döntött 2024-ben (248 millió euró), az egyesület pedig csaknem húszmilliós nettó nyereséggel zárta az idényt, emellett az úgynevezett Florya ingatlanfejlesztési projektből származó bevételekkel jelentős adósságcsökkentést tervez. Többek között ezért tudta abszolút török rekordnak számító 75 millió euróért megvásárolni Victor Osimhen játékjogát a Napolitól, igaz, több elemző így is túl kockázatosnak minősíti a lépést.

A José Mourinho vezette Fenerbahce a sporteredményekre, a stadionkapacitás-bővítésre, a részvényértékesítésre és a külföldi befektetők bevonására alapoz, de főleg az előbbi egyelőre elmarad. A Besiktas is ingatlanfejlesztéssel (Dikilitas) próbálkozik az adósságállomány-csökkentés érdekében, merthogy valójában ez a maguk előtt görgetett tartozás a gondok legfőbb forrása a török futballban.

A Bajnokok Ligája mögött húzódó pénzügyi háttér

Az isztambuli klubok adósságállománya (becsült értékek euróban)
Klub Adósság (millió euró)
Galatasaray ~100
Beşiktaş 374
Fenerbahçe 436

tags: #torok #bajnoksag #digisport

Népszerű bejegyzések:

GRC