A Ferencváros diadalmas derbije és a magyar futballszabályok útvesztője
Az elmúlt időszakban a magyar labdarúgásban számos esemény tartotta lázban a szurkolókat és a szakembereket egyaránt. Nemcsak a pályán zajló összecsapások, mint például a 247. Újpest-Ferencváros derbi hoztak izgalmakat és indulatokat, hanem a háttérben zajló, a magyar játékosok szerepeltetését ösztönző támogatási rendszerek is folyamatos viták tárgyát képezik.
Az Újpest-Fradi derbi eseményei
A 247. NB I-es Újpest-Ferencváros derbi élet-halál harcnak ígérkezett, hiszen egy esetleges Fradi-vereséggel biztossá vált volna, hogy a zöld-fehér csapat elbukja a bajnoki címet. A lila-fehérek azt remélték, hogy 2015 után végre le tudják győzni az ősi riválist, és ezzel azt is elérik, hogy elvesztik esélyüket a címvédésre. A zöld-fehérek viszont azt ígérték, megnyerik a meccset, hogy maradjon esély az aranyra.
A találkozó azonban közel sem hozott óriási harcot. Az Újpest nem tudta megnehezíteni a Fradi dolgát, Robbie Keane együttese végül ötgólos győzelmet aratott a Szusza Ferenc Stadionban, ezzel pedig életben tartotta bajnoki reményeit. A Fradi mondhatni kisujjból rázta ki a győzelmet és megsemmisítő verést mért az Újpestre. A Fradi ötször köszönt be, a hosszabbításban érkezett a mérkőzés legnagyobb gólja, Abu Fani szabadrúgásból talált be.
A Fradi a Szusza Ferenc Stadionban csaknem tizenkét éve veretlen, összességében pedig harmincegy NB I-es és két Magyar Kupa-mérkőzés óta nem kapott ki az Újpesttől. Ezt a statisztikát kimondani, de még inkább számom tartani is óriási kihívás, hát még olyasvalakinek, aki újpesti érzelmű.
Szurkolói rendbontás és következményei
A kiütéses vereség megviselte az Újpest edzőjét, valamint a csapat szurkolóit is, akik a találkozó hajrájában óriási balhét rendeztek. A vasárnapi derbin a harmadik bekapott gól után az újpestiek már rákezdtek a „k*rva gyenge, k*rva gyenge” rigmusra, majd a negyedik bekapott gól után levették a drapériákat a kerítésről. Negyedórával a lefújás előtt az újpesti szurkolók egy nagyobb csoportja elhagyta az ultra-szektort, és megpróbálták megközelíteni a ferencvárosiakat. Szerencsére a rendőrség még időben közbelépett, így megakadályoztak egy hatalmas balhét. Ennek ellenére hosszú percekig állt a játék, ugyanis a rendőrök által visszaszorított újpestiek tűzijátékokat és egyéb pirotechnikai dolgokat dobáltak a fradisták felé. A mérkőzést egy több mint 10 perces szünet után lehetett befejezni, a 77. percben ugyanis a bíró megszakította a mérkőzést a lelátókon kibontakozó balhé miatt.
A mérkőzéssel összefüggésben a rendőrök 17 embert igazoltattak. Két ember beszaladt a játéktérre, őket a IV. Kerületi Rendőrkapitányságra állították elő és rendbontás vétség megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
Edzői és játékos reakciók
A mérkőzést követő sajtótájékoztatón Robbie Keane, a Fradi edzője elmondta: „Nem tudom, mi történt, de azt láttam, hogy a mi szurkolóink nagyon rendezettek voltak.” Szélesi Zoltán, az Újpest trénere pedig úgy fogalmazott, hogy a lelátói botránnyal neki nem kell foglalkoznia, de elhatárolódik tőle. Szélesi elismerte, hogy a Ferencváros megérdemelten nyert, a különbséget viszont nem érezte ekkorának a két csapat között.
„A Fradi jobb csapat, de szorosabb meccsre számítottam. A helyzetkihasználásunk nem volt erős. Tegnap a srácok az edzésen szétrúgták a kaput, úgy, ahogy azt ma a Fradi játékosai tették. Úgy érzem, a játék képében nem volt benne ez a különbség, de végérvényesen a Fradi megérdemelte a győzelmet” - vélekedett Szélesi, aki hangsúlyozta, hogy a Fradi 1.3-as xG-re rúgott öt gólt, vagyis rendesen felülteljesített a címvédő a Szusza Ferenc Stadionban.
Fenyő Noah, az Újpest játékosa csalódottan nyilatkozott az M4 Sport kamerája előtt: „Ha az elején máshogy alakul a meccs, ha nem kapunk két gólt, hanem mi is lövünk egy-kettőt, akkor teljesen máshogy néz ki. Így most nagyon sz.rul néz ki a vége, de a két csapat között nincs ekkora különbség. Az első félidőben nekünk is voltak helyzeteink, de ezek nem mentek be, pedig teljesen más lett volna a mérkőzés. Nem vagyunk rossz úton, keményen dolgoztunk és ez után is úgy fogunk.”
A mérkőzés legjobbja Gruber Zsombor, a Fradi magyar válogatott támadója volt, aki három gólpasszal vette ki a részét az ötgólos győzelemből. „Mostanában mindig azt halljuk, hogy majd most fogunk kikapni. Úgy érzem, jól álltunk bele a meccsbe, kellett az első gól, onnantól pedig átfordult a meccs. Félidőben úgy voltunk vele, hogy rá kell rúgni még egyet. De végül hármat rúgtunk még, úgyhogy nagyon boldog vagyok” - mondta az M4 Sport kamerája előtt Gruber, aki boldog, hogy hasznos tagja a Fradinak.
A Fradi első gólját a norvég Kristoffer Zachariassen lőtte, aki 12. Újpest elleni derbijén a második találatát jegyezte. „Az ilyen kemény meccseken fontos az első gól, mert plusz löketet tud adni a csapatnak. Rég nem találtam már be a bajnokságban, úgyhogy ez plusz lendületet adott, akárcsak a szurkolóink támogatása” - mondta az M4 Sport kamerája előtt a norvég középpályás, akit kisebb sérülés miatt le kellett cserélni. Elmondása szerint „ezek a mérkőzések rettentően kemények, és hatalmas hangulat van. Ezt mindenki érzi, aki a pályán van. Ilyenkor a vezetést megszerző csapatra ráül egy kis nyugodtság, majd Kanikovszki második gólja adott nekünk egy kis löketet. A csapat nagyon profi teljesítményt nyújtott, még a megszakítás után is.”
Robbie Keane a vezetés ellenére nem volt elégedett csapata első félidei játékával: „A félidőben erős dolgokat mondtam, mert nem voltam megelégedve néhány egyéni teljesítménnyel. Ennek is láthattuk a foganatját a második félidőben. Mindig nagyon fontos egy nagy mérkőzés előtt egy győzelem, úgy gondolom, ez a mai maximálisan magabiztosságot adhat a játékosoknak a kupadöntő előtt. Ha már a motiváció: még mindig van esélyünk két trófeát nyerni. Ha ez nem motiválja az embert, akkor semmi” - tette hozzá az ír szakember, akinek a csapata jövő szombaton a Zalaegerszeg ellen játszik Magyar Kupa-döntőt a Puskás Arénában, majd egy héttel később szintén a ZTE együttesét fogadja a bajnokság utolsó fordulójában.
A magyar labdarúgás ösztönzőrendszerei és a Fradi helyzete
Nagyjából egy éve folyik egy sokezer szereplős nyílt vita a magyar fociban: a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) vagy a Sportért Felelős Államtitkárság (azon belül is a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet - NSMI) által bevezetett ösztönzők mennyire segítik a labdarúgásunk helyzetét, mit lehetne még csiszolni rajta. A különböző szabályozások - amik valójában támogatási rendszerek - erdejében könnyű eltévedni, a két intézményt összemosni, kontextus nélkül kiragadott, pontatlanul használt kifejezéseket (lásd még: ötmagyaros szabály) puffogtatni, szóval most megpróbáljuk legalább a fák törzseire kiszögelni a piros sávot meg a zöld háromszöget, hogy a futballturisták mégiscsak tájékozódhassanak ebben az erdőben.
Az MLSZ és az NSMI támogatási rendszerei
Az MLSZ már hónapokkal a rajt előtt, 2025. május 9-i közgyűlésén elfogadta új támogatási rendszerét. A korábbi támogatási rendszer még egy búcsúszezont él, vagyis a szövetségtől 325 millió forint jár 27 900 pont megszerzéséért egy szezonban. Minden magyar játékos játékperce egy, a 2004-ben születetté öt, a 2005-ben vagy utána születetté pedig tíz pontot ér, az említett 27 900 felét (14 850-et) pedig csak a fiatalos percekből kell összegyúrni.
A szövetség további 175 millió (tehát összesen ötszázmillió) forintot ad azoknak a kluboknak, amelyek valamennyi bajnoki mérkőzésen folyamatosan pályán tartanak öt magyart, köztük közül egy legalább 2005-ben vagy utána születettet. Erre az összegre egy fordulóval a vége előtt még nyolc klub pályázik, a ZTE, a Nyíregyháza, az Újpest és a Ferencváros már nincs köztük.
Az NSMI azonban csak az első forduló előtt néhány nappal dobta be saját elvárásait a kiemelt akadémiák felé. A kutya sokkal inkább az NSMI-s támogatásokban van elásva, amit egyébként már novemberben Orbán Viktor is kihangsúlyozott, amikor az M4 Sport stúdiójában nyilatkozott: „Az akadémiai rendszerben van olyan döntés, hogy azok a klubok, amelyek akadémiákat működtetnek, az államtól kapnak erre forrást, és nem képesek legalább öt magyar játékost a pályán tartani, azok menjenek innen, ne legyenek részei az akadémiai rendszernek. Ez nem az MLSZ szabálya. Igazából ezért mondom, hogy nem teljesen fair, hogy őket gyalázzák ezért, miközben egyébként ez inkább a mi fertályunknál keresendő probléma” - mondta akkor a leköszönő miniszterelnök. Az NSMI kezdettől fogva világossá tette, hogy a szakmai támogatás folyósításához, az akadémiai státusz fenntartásához valamennyi bajnokin végig pályán kell tartani legalább öt magyar játékost, akár 45, akár 18 évesek. Logikailag még tényleg ez a feltételrendszer áll legközelebb az „ötmagyaros szabály” kifejezéshez; de az intézet részéről mégiscsak érthető az akadémiai szakmai (!) támogatást, azaz adófizetői forintokat produktivitási feltételekhez kötni, mégha ennek a bevezetési üteméről, részleteiről, mellékhatásairól, ezáltal akár az akadémiai rendszerről, annak újragondolásáról érdemes is vitatkozni.
És bár a köznyelv az egyszerűség kedvéért csak szabályként hivatkozik rájuk, ezek továbbra sem azok, a szövetség és az állam lehetősége és belátása szerint próbálja a klubokat magyarosabb felhozatalra ösztökélni, amelyekből aztán további profitot remél.
Az MLSZ pontrendszere és támogatásai
| Kategória | Pontérték (játékpercenként) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Minden magyar játékos | 1 | |
| 2004-ben született magyar játékos | 5 | |
| 2005-ben vagy utána született magyar játékos | 10 | |
| Minimum pontszám a 325 millió Ft-hoz | 27 900 | Ebből 14 850 pont fiatal játékosoktól. |
| További 175 millió Ft feltétele | 5 magyar játékos folyamatosan pályán, köztük 1 legalább 2005-ben vagy utána született. |
A Fradi döntése és a honosítási kérdések
Ha visszatérünk a Fradihoz: úgy néz ki, hogy ez a mintegy egymilliárd forintra rúgó összeg, továbbá a kiemelt akadémiai státusz megtartása megérte a klubnak a humánerőforrás-menedzsment körüli szenvedést, máskülönben nem ragaszkodott volna hozzá egy éven keresztül, aminek a legnagyobb bázissal rendelkező sportegyesületnél az anyagi előnyökön túl talán szimbolikus jelentősége is van.
Honosítási kérdésben Szalai Ádám azt ígérte, igyekeznek becsukni a kiskapukat, nos, úgy néz ki, Mariano Gómez még gyorsan besurrant az egyiken. A Fradi argentin hátvédje mintegy háromhónapnyi magyarországi karrier után kapott állampolgárságot, legutóbbi tudomásunk szerint magyar felmenők nélkül, ami csak azért bajos, mert ha így van, öt év után lehetne válogatott, s bár a mostani formájával vélhetően odaférne, vajon 32 évesen is rá akarunk majd támaszkodni? Az egyébként nem példa nélküli, hogy magyar felmenők híján is beleférjenek az ötbe egyes játékosok, ilyen a győri Claudiu Bumba és a felcsúti Artem Favorov is, de ők már az előírásoknak megfelelő ötévnyi légióskodás után vehették fel adott ország állampolgárságát, bár előbbi nem lehet magyar válogatott, hiszen a románban korábban bemutatkozott.
Robbie Keane-t, a Fradi edzőjét a mérkőzést követő sajtótájékoztatón az argentin Mariano Gómez honosításáról és a „magyar szabály” kijátszásáról kérdezték. Az ír szakember azonban nem tudott érdemi információval szolgálni ezzel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy Gómez magyarosítása a klub döntése volt, neki semmi köze hozzá.
A jövőbeli változások és kilátások
Információink szerint - amelyek egybevágnak Csányi Sándor korábbi nyilatkozatával - az MLSZ egyébként a következő szezontól már nem konstans teljesítést vár, hanem szezonbeli átlagra vetítené az öt magyar játékos szerepeltetését, meccsen belüli határokat csak fiatalpercekhez kötne, hogy a csapatok ne az idényvégi, tétnélküli lötyögésekre tömbösítsék a tinédzserek játszatását. A kormányváltást követően viszont az NSMI jövője igencsak kérdéses, a klubok egyelőre beérhetik azzal, ha a szezon előtt ígért támogatásokat kifizetik számukra.
A magyar futball története (2000)
tags: #tortent #a #fradi #palyan
