Az UEFA Konferencia Liga: A Kontinentális Labdarúgás Harmadik Számú Sorozata és Evolúciója

Az európai kupasorozatok alapvető célja, hogy sportbeli érdemei alapján bármelyik csapat elérhesse a nemzetközi megmérettetést. Ezt a célt szolgálja az UEFA által 2021-től életre hívott harmadik számú kupasorozat, a Konferencia Liga, amely új lehetőségeket nyitott meg a kisebb bajnokságok csapatai számára. A kontinens labdarúgásának folyamatos változása, az országok és tagszövetségek számának növekedése, valamint a Bajnokok Ligája és az Európa Liga kiírásainak módosulása indokolta egy új versenysorozat bevezetését.

Az UEFA Klubsorozatok Evolúciója

Giorgio Marchetti, az UEFA képviselője, rámutatott Európa változásaira és a tagszövetségek számának növekedésére. E változásokon belül folyamatosan alakult a Bajnokok Ligája kiírása is. Míg 1992-ben még nyolc csapat vett részt a csoportkörben, 1994-től már 16, 1997-től 24, 1999-től pedig 32. Ez a bővülés a selejtezőrendszerre is hatással volt, majd az Európa Liga is szerepet kapott, pótvizsga lehetőséget kínálva a Bajnokok Ligája selejtezőjében kieső bajnokoknak.

Az UEFA hosszú évtizedekig két fő klubsorozatot működtetett, a Bajnokok Ligáját (korábban Bajnokcsapatok Európa Kupája) és az UEFA Kupát (korábban Vásárvárosok Kupája, majd Európa Liga). Emellett létezett a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK), amely évtizedekig a nemzeti kupagyőztesek versenye volt. Azonban az UEFA 1999-ben megszüntette a KEK-et, és gyakorlatilag beleolvasztotta az UEFA Kupába, így a nemzeti kupagyőztesek, illetve a kupadöntők vesztesei ettől fogva ebben a sorozatban indulhattak.

Az UEFA Kupa és az Európa Liga Történelme

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt, a VVK nyomába lépő EVK-t. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet. A sorozat mérkőzéseit kieséses, oda-vissza rendszerben játszották, a döntők 1997-ig szintén két mérkőzésből álltak, 1998-tól váltotta fel ezt az egymérkőzéses finálé. A 2004-2005-ös kiírásban a BL mintájára bevezették a csoportkörös rendszert, a legjobb 40 együttes nyolc, egyenként ötcsapatos csoportban játszott egy kört, a csoportok 1-3. helyezettjei jutottak a legjobb 32 közé, amelynek mezőnyét a BL-csoportok harmadik helyezettjei egészítették ki. Innen újra kieséses, oda-vissza rendszerben játszottak.

Az új kupasorozat első mérkőzését 1971. szeptember 14-én vívta a holland ADO Den Haag és a luxemburgi Aris Bonneweg, ahol a hollandok 5-0-ra győztek. Első magyar csapatként ugyanazon a napon a Ferencváros lépett pályára a török Fenerbahçe ellen, ahol Kű Lajos szerezte az első magyar gólt egy 1-1-re végződő találkozón.

Emlékezetes Magyar Szereplések

A kupasorozat legjobb magyar szereplése a Videoton SC nevéhez fűződik, amely az 1984-1985-ös kiírásban egészen a Real Madrid elleni döntőig menetelt. E menetelés során többek között korábbi és későbbi kupadöntősöket és -győzteseket - FC Paris Saint-Germain, FK Partizan, Manchester United - is búcsúztatott. A fináléban Székesfehérvárott 3-0-ra a spanyolok győztek, a Bernabéu Stadionban a piros-kékek 1-0-s sikere szép búcsúnak számított és ezüstérmet ért.

Az Eintracht Frankfurt - Rangers FC Európa Liga Döntő (2022)

A közelmúlt egyik emlékezetes Európa Liga döntője 2022-ben zajlott az Eintracht Frankfurt és a Rangers FC között. A mérkőzést a német csapat kezdte nagyobb lendülettel, majd a Rangers 25 perc után átvette az irányítást. A második félidőben a skót együttes az 57. percben Joe Aribo találatával szerzett vezetést, de bő tíz perc elteltével Rafael Borre egyenlített. Mivel a hosszabbításban sem esett gól, 11-esek döntöttek, amelyben kizárólag a Rangers csereként beállt játékosa, Aaron Ramsey hibázott. Az Eintracht Frankfurt diadalának köszönhetően a következő idényben a Bajnokok Ligája főtábláján szerepelhetett, míg a skót csapatok mind a négy eddigi fináléjukat elveszítették a második számú kupasorozatban.

A Konferencia Liga: A Harmadik Számú Kupa Bevezetése

Az UEFA 2021-től a Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a harmadik számú sorozat, az Európa Konferencia Liga főtábláját is 32 csapatosra bővítette. Az új sorozat, melyet kezdetben Európa-liga 2 néven említettek, a klubfutball piramisának kiszélesítését célozza, hogy minél több ország csapatai juthassanak el az "őszi" kuparészvételig.

Orosz Pál, a Ferencváros elnöke, aki részt vett az új sorozat UEFA-tárgyalássorozatában, furcsállta, hogy az Európa Liga főtáblájának 64 csapatosra bővítése helyett új sorozatot hoztak létre. Bár az új sorozat pénzjutalmai és a gyűjthető koefficiensek ekkor még nem voltak teljesen tisztázottak, az biztos volt, hogy a magyar második, harmadik helyezett, illetve a kupagyőztes az Európa Konferencia Ligában szerepel majd.

Kvalifikációs Útvonalak és a Magyar Klubok Helyzete

A frissen kiadott kvótatáblázat alapján az Európa Liga selejtezőjében alanyi jogon csak a legjobb 15 bajnokság képviselői indulhatnak, illetve a Bajnokok Ligája selejtezőjéből kiesők csatlakoznak a sorozathoz. Azonban onnan sem mindenki: a BL-selejtező első fordulójában búcsúzók csak a Konferencia Liga selejtezőjébe jutnak be. Az UEFA klubrangsorában a 16. és rosszabb helyen álló országok csapatai a harmadik számú sorozat selejtezőjében indulnak.

Magyarország jelen állás szerint a 2019-es rangsor 33. helyén állt, ami azt jelenti, hogy három csapatunk a harmadik számú sorozat első selejtezőkörétől volt érdekelt. Ahhoz, hogy mindhárman a második körben csatlakozzanak a selejtezőhöz, a 28. helyre előre kellene ugrani a rangsorban. A BL-selejtezőben a második fordulóba jutó csapatok kiesésük esetén az Európa Liga selejtezőjébe jutnak, és ha ott kikapnak, még mindig tehetnek egy próbát a harmadik számú kupa selejtezőjében. A BL-selejtező harmadik körében kiesők is az Európa Ligába esnek, s ha ott elbuknak, már biztos a főtábla a harmadik sorozatban.

Egy példával illusztrálva: a Ferencváros az első selejtező fordulóban azzal a teherrel lépett pályára a kazah Tobol ellen, hogy ha alulmarad, befejezi az idényre a nemzetközi szereplését. A Slovan elleni hazai veresége után már az volt a „veszély”, hogy legfeljebb a másik kettőnél szerényebben jövedelmező Konferencia Ligába juthat el, ha megnyeri hátralévő két párharcát. Végül a Qarabag elleni vereség után következett a Shamrock Rovers elleni utolsó playoff, ahol már „csak” az volt a kérdés: Európa Liga vagy Konferencia Liga.

Az UEFA értékes táblázata azt mutatja, hogy a lehetőségek és a főtáblás számok bővülésével egyre több ország lehet „őszi” kuparészvevő is. Ez a legutóbbi két kiírásban (2021-2022, 2022-2023) már 36 volt, előbbi évben 55-ből, most, az oroszok kizárása miatt, 54-ből. Ha a Ferencváros (illetve a mindenkori magyar bajnok) eljutna oda, hogy a második selejtezőkörben kapcsolódik be a BL-selejtezőbe, ez azt jelentené, hogy Magyarországnak garantált helye van a három nagy sorozat valamelyikének főtábláján. A mostani rendszer szerint a 2022-2023-as idényben 34 országnak volt matematikailag garantált helye valamelyik csoportkörben.

A Jövő: Változások 2024 és 2027 Között

Szóba került, hogy a 2024 és 2027 közötti periódusban új rendszerben játszanak majd. Csoportok nem lesznek, de a kalapbesorolás elkészül, a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában is négy-négy lesz, azokból fog minden csapat két-két ellenfelet kapni. Az új rendszernek lesznek még finomságai, de ezekről majd akkor érdemesebb bőven szólni, ha közel az első kiírás.

Az Európa Liga (UEFA Kupa) Döntői

Az alábbi táblázat az Európa Liga (korábban Vásárvárosok Kupája, majd UEFA Kupa) történetének döntőit foglalja össze:

tags: #uefa #3 #szamu #kupa

Népszerű bejegyzések:

• Történelmi női kézilabda világbajnoki győzelem
• Győri Vásár Kft. és Gallo Zoltán
• Részletes elemzés a Midtjylland-Fradi meccsekről
• A lelátó varázsa a futballban
• Szabó Gyula életútja