Új Utánpótlás-stratégia a Magyar Labdarúgásban: Adatok, Elvek és Jövőkép
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) átfogó reformot indított az utánpótlás-válogatottaknál, melynek célja az egységes játékelvek, nemzetközi benchmarkok és mérhető teljesítménymutatók bevezetése. A program legfőbb célja, hogy több magyar játékos jusson el a világ legerősebb bajnokságaiba, és onnan a felnőttválogatottba, ezzel is erősítve a magyar labdarúgás jövőjét.
A Kiindulópont: Nemzetközi Összehasonlítás és a Változás Kényszere
A változások szükségességét jól mutatják a nemzetközi adatok. Tényszerű adat: 2025 júniusában Magyarországnak összesen 22 játékosa volt, akit a tíz legerősebb bajnokság valamelyikébe értékesítettek, ezzel szemben Romániának 30, Szlovákiának 68, Szerbiának 89, míg Dániának 122. „Innen indulunk, és ahhoz, hogy egyre jobb legyen a felnőttválogatott, minél több labdarúgóra van szükség, aki a legmagasabb szinten futballozik. Ennek megfelelően határozzuk meg terveinket és céljainkat az utánpótlás-válogatottakat illetően” - mondta Fehér Péter, az MLSZ utánpótlás-válogatottak vezetéséért felelős szakembere. Az utóbbi évek szereplését nehéz lenne sikersztoriként tálalni, hiszen magyar korosztályos csapat legutóbb a 2019-es U17-es világbajnokságra jutott ki selejtezőn keresztül, a 2023-as U17-es Európa-bajnokságon pedig a rendező jogán szerepelt. Az előadás keretet adott annak, Fehér hogyan gondolkodik az utánpótlás-válogatottak jelenéről és jövőjéről.
Játékosok száma a tíz legerősebb bajnokságban (2025 június)
| Ország | Játékosok száma |
|---|---|
| Magyarország | 22 |
| Románia | 30 |
| Szlovákia | 68 |
| Szerbia | 89 |
| Dánia | 122 |
Fehér Péter Szakmai Irányelvei és a Dán Modell
A változások motorja Fehér Péter, aki szakmai tudását Dániából hozta magával, ahol a legmagasabb edzői képesítést szerezte. A Koppenhágában született szakember kétezer óta edzősködik, a legtöbb időt az FC Nordsjaelland utánpótlásában töltötte, amelyben a "Ride to Dream" modell alapján tucatszám képeznek nemzetközi viszonylatban piacképes játékosokat. Öt dán felnőttválogatott futballista került ki a keze közül, továbbá tíz olyan labdarúgó nevelésében segédkezett, aki eljutott a világ tíz legerősebb bajnokságának valamelyikébe. Az FC Nordsjaelland akadémiáját 2025-ben a legjobbnak választották. Kétezer-huszonhárom nyarán a Budapest Honvéd akadémiájának, majd a klub szakmai igazgatójaként dolgozott, míg 2024 nyarán a Magyar Labdarúgó-szövetségnél kapott pozíciót, aminek keretében az utánpótlás-válogatottaknál végzett szakmai munkáért felel.
A kiindulópont nem taktikai rajz vagy új edzésmódszer, hanem az önazonosság kérdése: kik vagyunk, mit akarunk, és mi a szerepünk a magyar futball egészében. Szerinte a munkát csak úgy lehet elkezdeni, ha a nemzetközi trendeket figyelve világos terv szerint haladnak, különben minden eredmény pillanatnyi érzelmi hullámvasút marad.
A Játékosfejlesztés Prioritása az Utánpótlásban
A szakember alapvetése, hogy az utánpótlásban valójában nincs „igazi verseny”, mert a legjobbak gyakran már fiatalon a felnőttek között játszanak. A korosztályos eredmények így önmagukban félrevezetők lehetnek. Az egyetlen valódi verseny a felnőttfutballban zajlik, ahol a legjobbak a legjobbakkal találkoznak, ezért a korosztályos válogatottak feladata, hogy olyan közösséget teremtsenek, amely a játékosokat felkészíti a felnőtt nemzetközi szintre, emellett megteremtve a sikeres szereplés lehetőségét.
A háttérbeszélgetés során szóba került, hogy mikor érdemes „felfelé” játszatni egy futballistát, illetve mikor maradjon a saját korosztályában. Az érdekek ellentétesek, hiszen ha a legjobbak idősebbek között kapnak helyet, gyorsabban fejlődnek, viszont a kiválásukkal a saját korosztályos csapatuk gyengül. Mégis, ezen a téren egyre inkább az a felfogás uralkodik az MLSZ-ben, hogy a játékos fejlesztése élvez prioritást, semmint az eredményesség. A legnagyobb játékosok sem az utánpótlásban elért eredményeik miatt maradnak meg az emberek emlékezetében, hanem a felnőtteknél nyújtott teljesítmény és eredmény miatt. A legnehezebb döntés a szövetségi edzők számára egyértelműen az, hogy kinek adják meg azt a mintegy ötven nemzetközi mérkőzést, amely értékes tapasztalatot jelent a profivá válásban. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy olyan csapatokat állítsanak össze, amelyben egészséges az arány a nagy potenciállal rendelkező és a korán érő futballisták között.
Az Utánpótlás-válogatottak Értékrendje és Játékstílusa
Fehér Péter szerint identitás nélkül nincs teljesítmény, ezért az utánpótlás-válogatottak értékrendje öt pillérre épül: ezek a nemzeti büszkeség, az egység, a szenvedély, a felelősség és a bátorság. A nemzeti büszkeségnek szerinte belső meggyőződésnek kell lennie, amely ott kezdődik, hogy a játékos legyen büszke a magyarságára, merje hangosan énekelni a himnuszt, és higgye el, bárkit legyőzhet. Az egység a csapat elsődlegességét jelenti az egyéni ambíciókkal szemben.
A szakvezetés meghatározta azt is, milyen elképzelések szerint alakítaná ki a magyar utánpótlás-válogatottak játékstílusát. Nagy vonalakban előretekintő, intenzív, kontrollált, ravasz és hatékony futballt vár a korosztályos csapatoktól. Rövid távon a védekezés stabilizálása, a meccsek aktív kezdése és a hatékonyság növelése élvez prioritást, közép- és hosszú távon viszont az egységes szakmai program kialakítása a cél: szerintük összehangolt játékstílus, közös alapelvek szükségesek az előrelépéshez, azaz az optimalizált teljesítményhez. A végső cél egyértelmű: az egész rendszer a felnőttválogatottat szolgálja.
Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
- Labdabirtoklásban: Csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
- Labdaszerzésnél: Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban.
- Védekezésben: Igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül.
- Labdaszerzés esetén: Az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
Adatvezérelt Fejlesztés és Teljesítménymutatók
Amikor az utánpótlás-válogatottakat jellemző játékfelfogásnak próbáltak utat kijelölni, a szakmai vezérkar arra jutott, hogy a cél nem a „fejjel a falnak” direkt futball, de nem is a passzív, mély védekezés. A hangsúly sokkal inkább a hatékonyságon van: úgy játszani, ahogyan az adott helyzetben a legnagyobb esély kínálkozik veszélyteremtésre. Ehhez objektív teljesítménymutatókat használnak adatelemző szoftverek segítségével, így kerülhetnek előtérbe az xG-, illetve a PPDA-mutatók, vagy például a progresszív labdavezetések és a támadóharmadban végrehajtott passzok száma. A folyamat a siker kulcsa, hiszen ha a mutatók javulnak, hosszú távon eredmény is párosul a játékhoz és egyre többen kerülnek ki a rendszerből.
A számok alátámasztják, hogy az elmúlt másfél évben az U17-U21-es korosztály vonatkozásában nőtt a kidolgozott helyzetek száma, csökkent az ellenfelek xG-je, azaz a várható gólszáma, intenzívebb lett a visszatámadás - a presszingnél a cél a tíz alatti PPDA, azaz hogy a korosztályos válogatottak minél kevesebb passzt engedjenek adott támadásnál az ellenfélnek. Bár az átmenetekben kifejezetten veszélyesek a korosztályos együtteseink, jelentős hiányosság mutatkozik labdabirtoklás közben. Nemzetközi összevetésben a magyar csapatoknál rendkívül kevés a magas intenzitású futás: labdabirtoklásnál lelassul a játék, hiányoznak az önzetlen mélységi mozgások, pedig a modern futballban a labda nélküli futás - még ha nem is érkezik passz - teremti meg a területet a társnak. A „gólpassz-zóna” elemzése különösen beszédes. Nemzetközi szinten a legveszélyesebb passzok jelentős része a félterületekből érkezik, nem a klasszikus szélső beadásokból, a hazai gyakorlat viszont még mindig erősen beadásközpontú. A korosztályos válogatottak célja, hogy tudatosan juttassák a labdát a legveszélyesebb zónának számító félterületekbe, igazodva a nemzetközi trendekhez.
A statisztikák nem önmagukért vannak, hanem az edzésmunka iránytűi. Ha a befejezések 74 százaléka egy érintésből születik, a gyakorlatokat is ehhez kell igazítani. A számok segítenek abban is, hogy a kiválasztás ne szubjektív benyomásokon alapuljon: nem azért játszik valaki, mert „az edző szereti”, hanem mert megfelel a teljesítménykritériumoknak. Beszédes, hogy a 2023-as hazai rendezésű U17-es Európa-bajnokságon a tizenegyedik helyen végzett a magyar válogatott, de a legtöbb mutatóban a 15-16. helyen zárt a tizenhat csapatos mezőnyben. Az adatok alapján kevés volt a sikeres csel, a felépített támadás, és ezen változtatni akartak az MLSZ-ben.
A Tehetségek Kiválasztása és Fejlesztése
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése. A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre.
Az alsóbb korosztályokban, tehát az U14-es, az U15-ös és U16-os csapatoknál olyan szakembereket kerestek a szövetségi edzői posztra, akik jó pedagógiai érzékkel rendelkeznek, örömöt találnak a nevelésben, illetve példaképként szolgálnak. Számukra a legfontosabb cél a megfelelő játékosok kiválasztása és a klubokkal történő szoros együttműködés. A rendszer átalakításának egyik eleme a versenykorosztályoknál a folytonosság: az U17-et ugyanaz a szövetségi edző viszi végig az U19-ig, hogy valódi játékosismeret alakuljon ki, és ne az első összetartás alkalmával kelljen kapkodva meghozni döntéseket teljesítménykényszer alatt.
Együttműködés a Klubokkal és a Talent Program
Az elképzelés lényege, hogy a korosztályos válogatott „színpadot” adjon a tehetségeknek: Telkiben nem a napi képzés zajlik, hanem a nemzetközi versenyeztetés, amely révén tapasztalatot szereznek a fiatalok. Mivel a játékosok pályafutásának motorja a klub - ott dől el, ki mennyi lehetőséget kap, milyen szinten fejlődik -, kulcskérdés, hogyan tudnak együttműködni az egyesületekkel. Az MLSZ lehetőséget biztosít minden akadémiának, hogy a korosztályos válogatottak összetartásaira edzőt delegáljon megfigyelésre, tapasztalják a szakmai munkát. Az induló Talent Programban salzburgi mérési módszerekkel, nemzetközi benchmark alapján végeznek rendszeres fizikai, technikai, mentális és taktikai méréseket az U15-ös és U16-os korosztályban. Ezáltal a klubok részletes profilt kapnak a náluk nevelkedő futballistákról, az MLSZ-szel közösen értékelik a fejlődési irányokat, majd több éven át nyomon követik a fejlődésüket. Az MLSZ megosztja a taktikai iránymutatóját a klubokkal is, bízva abban, hogy egyes akadémiák hasonló felfogásban szerepeltetik majd a csapataikat, mint a szövetségi edzők.
A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. A válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban.
Nemzetközi Tapasztalatok Szerzése és Utánpótlás-események
A fiatal labdarúgók fejlődésében kulcsfontosságú a nemzetközi tapasztalatok szerzése. Ennek érdekében az MLSZ különböző típusú edzőtáborokat és tornákat szervez:
- Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
- Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
- A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő nemzetközi események.
Különböző klubok is aktívan részt vesznek a nemzetközi mezőnyben. Például, nemzetközi tornán vett részt a PMFC U9-es korosztálya Hercegszőlősön, ahol összesen 16 csapat mérte össze erejét. Ugyanígy, U9-es együttesük a horvátországi Beliscében megrendezett utánpótlástornán vett részt, amely újabb fontos állomásnak bizonyult fiataljaik fejlődésében, és erős nemzetközi mezőnyben bizonyított U15-ös lánycsapatuk a romániai Nagybányán is. Emellett klubszinten is nagy hangsúlyt fektetnek a fejlesztésre és az együttműködésre, mint például amikor a PMFC női akadémiája újabb partnerségi megállapodást kötött a Budafoki LC és a PVSK után a Szentlőrinc SE-vel is. A PMFC nyolc leány növendéke kapott meghívót az U14-es regionális válogatott kiválasztó edzésére, jelezve a helyi tehetséggondozás sikerét. Hatalmas érdeklődés övezte a Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében Telkiben megrendezett nemzetközi kapusedzői konferenciát, ami a szakmai fejlődés iránti elkötelezettséget mutatja.
tags: #utanpotlas #foci #eredmenyek
