A magyar futballklubok átalakulása és az átláthatóság kihívásai: A Ferencváros esete és a tulajdonosi struktúrák

A magyar labdarúgásban az átláthatóság kérdése régóta vita tárgyát képezi, különösen a klubok tulajdonosi hátterét illetően. Az elmúlt években számos sportegyesület alakult át gazdasági társasággá, ami új kihívásokat teremtett a transzparencia terén.

Az egyik legjelentősebb példa erre a Ferencváros labdarúgócsapatát működtető részvénytársaság átalakulása. Az FTC Labdarúgó és Sport Kft. taggyűlése még tavaly döntött úgy, hogy a kft.-t részvénytársasággá kívánja átalakítani.

A társaságot a cégbíróság végül 2003. január 31-én FTC Rt. néven jegyezte be. A név várható módosításáról később dönt majd a társaság. Az egyelőre zártkörűen működő, 153 millió forintos alaptőkéjű rt. a sikeres átalakulást követően - hasonlóan az üzletág fejlett európai képviselőinek stratégiájához - a közeljövőben tőzsdei bevezetést tervez.

Úgy tudjuk, a társaság rövidesen bekerülhet azon tőzsdeképes cégek társaságába, melyek azt tervezik, hogy hamarosan megjelenhetnek ezen a speciális piacon. Az FTC Rt. igazgatóságának tagjai között találjuk Várszegi Gábort, a Fotex Rt. elnökét, Kenedi Róbertet, a Fotex Rt. vezérigazgatóját, Sugár Andrást, a Westel Rt. vezérigazgatóját, Albert Flóriánt, a Ferencváros tiszteletbeli elnökét és Sárközy Tamás egyetemi tanárt. A társaság az első közgyűlésen, ami még a tavasszal - vélhetően április táján - esedékes, alaptőke-emelésről határoz majd, és ekkor derülhet ki többek között az is, ki lesz az rt. elnöke, illetve vezérigazgatója.

Az átláthatatlan tulajdonosi struktúrák terjedése a magyar futballban

Ciprus, Hollandia, Jersey, Liechtenstein, Seychelles-szigetek, Svájc, USA: közvetlenül vagy áttételeken keresztül ezekben az országokban bejegyzett, offshore vagy offshore-jellegű cégek szerepelnek több magyar első osztályú labdarúgóklubot működtető cég tulajdonosai között. Az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetével az Újpest nincs egyedül a magyar labdarúgás élvonalában.

Múlt kedden csalás gyanújával őrizetbe vették az Újpest FC tulajdonosaként ismert Tolnai Sándor vállalkozót és két társát. A klub szóvivője a hír megjelenése után azt mondta az [origo]-nak, hogy az Újpest FC Kft. többségi tulajdonosa a City Budapest Zrt., Tolnainak közvetlen tulajdonrésze nincs a futballcsapatot működtető Újpest FC Kft.-ben, ezért az ügyben "nem tudunk és nem is kívánunk állást foglalni".

Bár a sportsajtóban rendszeresen tulajdonosként szerepelt, a Magyarországon nyilvánosan elérhető cégadatok alapján nem igazolható, hogy Tolnainak részesedése lenne az Újpest FC Kft.-ben. Annak tulajdonosai ugyanis végső soron kizárólag offshore-jellegű cégek, konkrétan két ciprusi és egy seychelle-i bejegyzésű vállalat. A főtulajdonos City Budapest Zrt. egy magyar társaság (a Taverna Holding) és három kft. tulajdona. A svájci lakcímmel rendelkező Tolnai Sándor a Taverna Holding három cégjegyzésre jogosult tisztségviselőjének egyike.

Több klub mögött részben vagy egészben offshore-hátteret találni, melynek a kedvező adózáson túl az is jellemzője, hogy a gazdálkodás és a tulajdonosi összetétel ily módon a magyar cégnyilvántartásból nem ismerhető meg. A Honvédot, a Vasast, a Győrt és a Diósgyőrt működtető vállalatok közvetlen vagy közvetett tulajdonosai között egyaránt felbukkannak ilyen cégek.

Kiemelt példák a magyar klubok tulajdonosi viszonyaira

A Budapest Honvéd csapatát működtető Honvéd Futball Club Kft. egyetlen tulajdonosa a Hemingway Franchise Group Limited, melyről legfeljebb sejthető, hogy a tulajdonosként fellépő George F. Hemingwayhez kötődik. A magyar cégnyilvántartásból erre nézve semmi sem tudható meg, mivel a céget az adóparadicsomnak számító Jersey-szigeten jegyezték be.

A Vasas Futball Club Kft.-ben kisebbségi tulajdonos a sportegyesület Vasas SC, a többségi tulajdonrészt 2011 februárja óta a Híd Akvizíciós Zrt. birtokolja. A Híd Zrt.-nek két tulajdonosa van: a két magánszemély által birtokolt, budapesti Premium Bau Kft., valamint a 2010 februárjában egymilliárd forint jegyzett tőkével alapított Executor Capital Zrt. Ez utóbbi vállalat tulajdonosa egy, a New York-i Koreatown egyik irodaházába bejegyzett vállalat, az Executor Capital Llc. A Híd Zrt. önkormányzatoknak, hitelintézeteknek és más vállalatoknak kínál szolgáltatásokat, "legyen szó kintlévőség kezelésről, hatékony költségcsökkentésről, a gazdálkodás racionalizálásától egészen a csőd közeli helyzet menedzselésig".

A Győr és a Diósgyőr céghátterében is felbukkannak offshore-jellegű vállalatok, de ezen csapatok esetében az Újpestnél és a Vasasnál átláthatóbb a kép. A Siófok FC Kft.-ből 2005-ben létrejött Diósgyőr FC Kft. kisebbségi tulajdonosa a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. A többségi tulajdonos a 2010 augusztusában alakult Borsodsport Invest Kft., mely az Arago Befektetési Holding Zrt.-n keresztül a Domestore Kft. százszázalékos tulajdonában áll. Az Arago és a Domestore ügyvezetője egyaránt a leggazdagabb magyarok közt számon tartott Leisztinger Tamás, utóbbi cégben ő a két tulajdonos magánszemély egyike is. A Domestore további tulajdonosai között szerepel a svájci Zugban bejegyzett Mittagskogel Invest AG.

A Győri ETO FC Kft. tulajdonosa két Quaestor-cég, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. és a Quaestor Invest Befektető Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. Előbbi kisebbségi tulajdonosa a liechtensteini bejegyzésű Insula Management Establishment, egyik cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagja a sportsajtóban a győri futballcsapat tulajdonosaként megjelenő Tarsoly Csaba, aki tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségének. Bende Gyöngyi, a Quaestor Zrt. kommunikációs igazgatója arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy a lichtensteini társaság Tarsoly Csaba tulajdonában áll. A Quaestor Invest Kft. többségi tulajdonosa a Quaestor Zrt., kisebbségi tulajdonosa ugyancsak Tarsoly Csaba.

Sajátos a helyzet a Ferencvárosnál, ahol márciusban Kubatov Gábor, a Ferencvárosi TC sportegyesület elnöke (egyben a Fidesz pártigazgatója) bejelentette, hogy idén július 1-jéig az egyesület megvásárolja az FTC Labdarúgó Zrt.-t a kivonuló brit befektető, Kevin McCabe vállalatától. Az Opten cégadatbázisa szerint azonban továbbra is a csapatot és az ingatlant korábban az államtól megvásárló, holland székhelyű Esplanade Consultants Eastern Europe BV a tulajdonos. Nem arról van szó, hogy a nyilvántartás egyszerűen idejétmúlt lenne: a cég feltüntetett tisztségviselői ugyanis - március 31-e óta - e nyilvántartás szerint is azok, akiket a futballszakosztályt átvevő egyesület kinevezett.

Átláthatatlan tulajdonosi struktúrák a magyar futballkluboknál:

Az MLSZ és a kormány álláspontja az átláthatóságról

Az MLSZ célja az átláthatóság növelése, de állításuk szerint nem tesz semmit érte. A Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) minden információja meg kell, hogy legyen a nyilvánosan nem megismerhető tulajdoni viszonyokról is, klublicenc-szabályzatában ugyanis az áll, hogy a "kérelmező sportszervezet elkészíti és átadja a cégstruktúra leírását", mely "tartalmazza a licenckérelmező leányvállalatait, kapcsolt vállalkozásait és az irányítását végző társaságokat egészen a legvégső irányító személyig". A szabályzatnak a deklarált célja "a sportszervezetek gazdasági és pénzügyi lehetőségeinek javítása, átláthatóságuk és hitelességük növelése".

Borbély Zoltán, az MLSZ jogi és sajtóirodájának vezetője közölte, az európai szövetség (UEFA) kifejezetten tiltja, hogy a szövetségek ilyen jellegű adatot bárkivel megosszanak. Az UEFA klublicenc-szabályzatának 11. cikkelye kimondja, hogy a licencadónak - vagyis a nemzeti szövetségnek - bizalmasan kell kezelnie az eljárás során tudomására jutott adatokat.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) sportért felelős államtitkársága szerint a témában nem a Nefmi kompetens, "ezen kérdéskört az MLSZ-nek kell kivizsgálnia". "A Magyar Labdarúgó Szövetségtől nem várható, hogy felszámolja a zavaros tulajdoni viszonyokat, mert rendkívül behatároltak a jogi eszközei. Korlátozottan tudjuk ellenőrizni a klubok tulajdonosi hátterét" - mondta Borbély. "Nincs más választásunk, mint hogy bízunk a klubokban, nem tudjuk, és nem akarjuk átvenni a hatóságok szerepét. A licenceket viszont fokozottabban fogjuk ellenőrizni, ez szeptember 1-jétől a szövetség gazdasági igazgatóságának felügyelete alá tartozik majd" - magyarázta az MLSZ munkatársa.

"A tulajdonosi viszonyokba a szövetségnek nincs beleszólása, egyébként piacgazdasági környezetben egy ilyen kikötésnek nincs létjogosultsága. Ráadásul az UEFA sem engedélyezné a klubok működésébe való ilyen mélységű beavatkozást" - válaszolta Borbély Zoltán arra a kérdésre, hogy nem lenne-e jó megoldás annak előírása, hogy a bajnokság résztvevői nem állhatnak sem közvetlenül, sem közvetetten offshore-jellegű cégek tulajdonában.

Az MLSZ idén februárban nyilvánosságra hozott, a célokat 2020-ig kijelölő stratégiájában külön fejezet foglalkozik az "átlátható, fenntartható, hatékony" gazdálkodással. A kiemelt célok között említi a futball transzparens működését, kitérve arra is, hogy ez minden szereplőre, így a klubokra is vonatkozik. "A szövetség, a profi és az amatőr klubok, a sportpályák, szponzorok és a labdarúgásban közreműködő valamennyi személy és szervezet sporttal kapcsolatos pénzügyi, nyilvántartási és adózási fegyelmét szigorítani kell" - egyebek mellett ez áll a szövegben. Másutt az olvasható, hogy "meg kell szüntetni a keresztfinanszírozás, a pénzek összekeverésének a gyakorlatát, az összemosás és pénzmosás jelenségét" - vagyis az MLSZ úgy tudja, hogy pénzmosás is folyik a magyar labdarúgásban. A stratégia arra is emlékeztet, hogy a kormány "szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását".

Csányi Sándor, az MLSZ tavaly megválasztott elnöke az idei tusnádfürdői szabadegyetemen tartott előadásában a Hvg.hu tudósítása szerint azt mondta, teljesen átláthatóvá kell tenni a gazdálkodást, mert a nemzetközi cégek enélkül nem hajlandók pénzt fektetni a magyar futballba, félnek ugyanis a visszaélésektől. Kijelentette, a fejlesztések mellett az átlátható gazdálkodás megteremtése garantálhatja a magyar foci jövőjét.

Borbély Zoltán az átláthatóság megvalósíthatóságáról elmondta: "A transzparens, átlátható működés, mint követelmény elsősorban ránk, azaz az MLSZ-re vonatkozik és ez törvényi kötelezettség is, mivel kiemelten közhasznú szervezet vagyunk. A licenceljáráson keresztül vannak eszközeink, de ezek nem hatósági jogosítványok, hiszen az MLSZ nem adó- vagy nyomozóhatóság, hanem az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, kiemelten közhasznú szervezet, melyet az ügyészség felügyel".

Pénzügyi manőverek és a játékosok kiszolgáltatottsága

A magyar profi labdarúgásban uralkodó állapotokról korábban többször kemény szavakkal nyilatkozó Détári Lajos volt válogatott futballista - jelenleg a másodosztályú Vecsés vezetőedzője - érdeklődésünkre azt mondta, a zavaros viszonyok érezhetően rossz hatással vannak a klubok működésére. "Nem akarok senkit gyanúsítani, de a magyar mezőnyből kiemelkedni nem tudó külföldi játékosok elképesztően magas száma például felveti, hogy esetleg valamiféle, az átigazolásukhoz kapcsolódó pénzügyi manőverrel magyarázható a jelenlétük" - mondta Détári.

Az egykori világválogatott játékos azt is elmondta, hogy több klubnál a mai napig úgy alkalmazzák a labdarúgókat, hogy munkabérként csak a minimálbérhez közeli összeget fizetik ki nekik, a maradékot egy cég utalja, "arculatátviteli és reklámtevékenységre" kötött vállalkozási szerződés alapján. Így mindkét félnek sokkal kevesebbet kell adózni, ráadásul a licenckérelem egyes előírásait is ki lehet játszani. A játékosok ugyanakkor kiszolgáltatottak, mert ha valami miatt nem kapják meg a kialkudott pénzüket, nincs kihez fordulniuk (ilyen esetre több példa is volt már az első osztályban). A klubok annak ellenére ragaszkodnak a módszerhez, hogy a sporttörvény tavalyi módosítása óta már az ugyancsak kedvezményes adózást biztosító ekhózást is választhatnák.

Négy évvel ezelőtt az [origo] is foglalkozott a jelenséggel, mint akkor megírtuk, az adókerülést lehetővé tévő modellt a Sport & Média Rent Kft. dolgozta ki, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) ajánlásával, az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkárságának támogatásával. A Sportlife Média tavaly a Magyar Nemzet írása szerint a BKV-botrányban is felbukkant egy gyanús tanácsadói szerződéssel. A céget idén a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban törölte a cégnyilvántartásból, miután a székhelyén nem működött.

Nemzetközi kitekintés: Az átláthatóság hiánya a brit futballban is probléma

Átláthatatlan tulajdonosi struktúrák nem csak a magyar futballban fordulnak elő. A brit parlament alsóházának sportügyekkel foglalkozó bizottsága néhány napja tette közzé jelentését a labdarúgás irányításáról, nagy figyelmet szentelve benne a klubtulajdonlásnak. A bizottság ezen a területen "sürgős reformra" szólítja fel az angol szövetséget (FA), mondván, a szervezet az átláthatóság "elfogadhatatlanul alacsony szintjét" tűri el, ami a dokumentum készítői szerint hozzájárult a klubok eladósodottságának növekedéséhez. Hugh Robertson sportminiszter külön figyelmeztette az FA-t, hogy a status quo fenntartása nem elfogadható.

A bizottság jellemző példaként hivatkozik a Leeds United esetére: évekig nem lehetett tudni, kik állnak a nagy múltú, jelenleg másodosztályú klub tulajdoni hányadának nagy részét felvásárló alap mögött. Egy Magyarországon nem létező szervezeti formáról, úgynevezett discretionary trustról van szó, mely megkönnyíti a tulajdonosok elrejtőzését.

tags: #volt #futball #sport #kft #f #a

Népszerű bejegyzések:

• Végtelen nyári szórakozás a medencében
• OSC és UVSE mérkőzések
• Ferencvárosi szurkolói hagyományok
• Ismerje meg a „man” névmást és a ragozásokat!
• a német profi labdarúgó-bajnokság