A brazil Ronaldo és a Nike Mercurial – A futballcipők forradalma

Mindenki, aki valaha futballra adta a fejét, fel tudja idézni, hogy kitől és milyen körülmények között kapta meg az első focicsukáját. Az első igazi futballcipő mérföldkő a labdarúgópalánták életében, hiszen attól kezdve, hogy valaki már csukában rugdossa a labdát, teljesen más megítélés alá esik, szintet lép a futball hierarchiájában. A labdarúgás nemcsak a győzelmekről és a gólokról szól, hanem hatalmas üzlet is, ahol a sportoló teljesítménye és a sporteszközök fejlesztése kéz a kézben jár. A brazil Ronaldo Luís Nazário de Lima pályafutása során az egyik legnagyobb hatást gyakorolta a futballcipők világára, különösen a Nike Mercurial sorozatával, amely forradalmasította a sebességet és a kényelmet a pályán.

A futballcipők történetének hajnala és fejlődése

Pedig viszonylag sok időnek kellett eltelnie ahhoz a foci történetében, hogy a játékosok sportágspecifikus lábbeliben rúgják a bőrt. A 19. század elején még nem létezett sportágspecifikus focicsuka, a futballisták leginkább az utcai viseletükben léptek pályára. Mivel kezdetben úri sport volt a labdarúgás, így a lábbelik is inkább elegáns bakancsok voltak. Aztán ahogy a munkásosztály körében egyre inkább teret nyert a foci, a drága cipőket folyamatosan felváltották a melós bakancsok. Ezek a lábbelik gyakran acélbetéttel voltak ellátva, így nehezek, kemények voltak, és teljesen alkalmatlanok a futásra és a labda irányítására. De viselésük nemcsak a gazdájuknak okozott kényelmetlenséget, hiszen egy-egy szabálytalanság után a sértett fél sem tette ki az ablakba, amit egy acélbetétessel kapott.

A 19. század derekán egyre több bakancs talpán jelentek meg a fémstoplik, melyek segítségével könnyebben tudtak kitámasztani a játékosok, és kevesebb alkalommal csúsztak el a sáros pályákon. Ám ezek a házi készítésű tákolmányok gyakran komoly sérüléseket okoztak, így 1863-ban az FA (The Football Association) megtiltotta a stoplik és egyéb kiálló alkatrészek használatát. A futballisták azonban 1891-re elérték, hogy a szövetség engedélyezze a stoplikat, melyeknek köszönhetően kevésbé voltak kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak. A szabály viszont csak bőrből készült stoplikat engedélyezett, melyek nem lehettek hosszabbak fél hüvelyknél, és a rögzítő szegecseket is bőrdarabokkal kellett borítani. Innentől kezdve már voltak olyan manufaktúrák, ahol gyártottak lábbeliket kifejezetten futball céljára: vastag bőrből készültek, stoplik voltak a talpakon, és bokáig értek. A cipők orra merev bőrdarabbal volt megerősítve, hiszen ekkoriban a „csőrrel” való rúgás volt a megszokott. Az első focicsukák nagyjából fél kilogrammot nyomtak, ám ha vizes volt a pálya, akár a duplájára is hízhattak.

A korabeli krónikák szerint általános szokás volt a labdarúgók körében, hogy valós lábméretüknél kisebb focicsukát vettek (akár két számmal is), amit úgy törtek be, hogy a cipőt felvéve több mint fél órát ültek egy forró kádban, hogy a lábbeli teljesen rásimuljon a lábukra. A lassú szárítást követően pedig alaposan kibokszolták a csukákat, melyek így már jóval kényelmesebbek voltak. A két világháború miatt a futballcsukák történetében sem történt jelentős előrelépés a múlt század közepéig.

A Dassler testvérektől az első modern modellekig

Egy bajorországi cipészmester, Christoph Dassler két fia, Rudolf és Adolf 1920-tól kezdett el sportcipőket készíteni édesanyjuk mosókonyhájában. Adolf inkább a sportolókkal tartotta a kapcsolatot, és mérte fel az igényeiket, így ő a feltalálói oldalt, míg Rudolf inkább a kereskedői vonalat erősítette. Az 1928-as olimpián már láthattak a nézők Dassler-cipőket a sportolókon, 1936-ban pedig a legendás bajnok Jesse Owens cipőjével futott be a cég végleg. Ekkor már közel 100 fővel dolgoztak, és 11 sportág számára közel harmincféle lábbelit gyártottak. Természetesen a futballcsuka is a paletta része volt már a korai időszakban is. A II. világháború idején összeveszett a két testvér, ami a cég széteséséhez vezetett. Adolf „Adi” Dassler 1947-ben új céget alapított, amely 1949-ben vette fel az Adidas nevet. Rudolf pedig 1948-ban a Ruda céget indította útjára, mely később a Puma nevet vette fel.

Ekkor azonban az Adidas és a Puma forradalmi ötlettel állt elő: megalkották a csavaros, cserélhető stoplikat, így a labdarúgók esős időben műanyagstoplikat, míg száraz körülmények között gumistoplikat használtak. (Egyes források szerint már az 1920-as években gyártottak ilyen cipőket a Dassler-testvérek, ám ekkor még szögelték a stoplikat, így a cseréjük nehézkesebb volt). 1950-ben Brazília-Uruguay döntőt rendeztek a világbajnokságon. A vb-n a dél-amerikai játékosok cipői jóval finomabb és puhább bőrből készültek az európai társaikhoz képest, valamint a súlyuk is sokkal kisebb volt, ugyanis az ottani pályák jóval szárazabbak voltak, mint Európában. Látva, hogy mindez könnyedebb játékot szül, a gyártók rájöttek arra, hogy ezekben a lábbelikben jobban „érzik” a focisták a labdát, valamint az is jelentősen javítja a komfortérzetet, ha nem egészen a bokáig ér a csuka szára, hanem lejjebb, így a lábfej is könnyebben mozgatható.

Ennek eredményeként az orrnál vékonyabb bőrrel, a talprészen könnyebb műanyaggal, a belsőben pedig habgumival dolgoztak a készítők, ami viszont a sérülések elszaporodásához vezetett, hiszen így a durva belépőket is jobban megérezték az áldozatok. A Pumánál az Atom modell, míg az Adidasnál az Argentinia volt az „első gyermek” az 1950-es évek elején, melyek már egészen jól hasonlítottak a mai modellekhez. Az Adidas szerencséjére az 1954-es berni vb-döntőn az NSZK játékosai az Argentinia modellben győzedelmeskedtek az Aranycsapat felett. A „berni csodához” sok legenda fűződik, és ezek közül az egyik legelterjedtebb, hogy a német csapat játékosai a sáros pályán a cserélhető stoplik miatt sokkal jobban tudtak kitámasztani, mint a hagyományos cipőben játszó magyarok, így ezeknek a lábbeliknek (és stopliknak) döntő szerepe volt a diadalban. Az előbbi történet fényében nem meglepő, hogy az 1958-as vb-re már a Weltmeister (Világbajnok) modellt alkotta meg az Adidas, amellyel a ma is divatos műanyag talp honosodott meg, ez pedig Just Fontaine-t is gólkirályi címhez segítette.

A Puma az Atom után a Super Atommal (1952) rukkolt ki, mely a vetélytárs Argentinia modelljéhez hasonlított, majd a Brasil modellben (1953) megtartva az addigi főbb irányvonalakat a boka körüli részt finomították, és a talp területe is szélesebb lett. A Puma Brasil a Hannover 96 csapatával vonult be a köztudatba, hiszen ezt a cipőt viselve nyerték meg a német bajnokságot 1954-ben, a nagy esélyes 1. FC Kaiserslautern gárdáját legyőzve. Az 1958-as vb is a Pumának kedvezett, hiszen a brazilok Rudolf Dassler cipőiben győzedelmeskedtek. Ezt meg is lovagolta a vállalat, és elindította az első nagy marketingkampányt a futballcsukák történetében, olyan klasszisokat nyerve meg magának, mint Pelé és Eusébio.

Modernkori innovációk a labdáért

1962-ben az Adidas Chile modellje már abban is a mai csukákra hajazott, hogy a boka alatt mélyen ki volt vágva, így a boka még szabadabban mozoghatott, majd az 1965-ös Achilles már egy speciálisan a labdarúgókra jellemző sérülésre volt válasz, hiszen akkoriban sokan hagyták abba a játékot Achilles-ín bántalmak miatt. Ez a modell a sarokrésznél egy plusz réteggel volt ellátva, így a kritikus területet jobban védte. 1965-ben Uwe Seeler is átesett egy komoly Achilles-ín sérülésen, így az is mutatja az Adidas tervezőinek eredményeit, hogy Seeler még 1972-ig folytatni tudta a játékot ebben a cipőben.

1966 nagy mérföldkő volt a futballcsukák történetében. A Puma piacra dobta a King modellt, melyet máig előszeretettel viselnek a focisták (természetesen átesett azóta pár változáson), míg az Adidas a Diamanttal rukkolt elő. Jelentős változás egyik lábbelin sem volt felfedezhető az előző cipőkhöz képest, ám az 1966-os angol vb-t uralta ez a két csuka: Eusébio a torna gólkirálya lett a Puma Kingben, míg az angolok két legjobbja, Geoff Hurst és Bobby Moore az Adidas Diamantot viselve lett világbajnok. Az Adidas ekkoriban már kezdte kiépíteni máig tartó uralmát a piacon, a világbajnoki döntő játékosainak 75%-a az ő csukáiban lépett pályára. Az ikonikus 1970-es világbajnokság Brazília győzelmével ért vége, ami fordított felállást eredményezett a négy évvel korábbihoz képest: Pelé Puma Kinggel a lábán vezette a győztes brazilokat, míg a gólkirály Gerd Müller Adidasban ontotta a gólokat.

Mivel a sportszergyártók felismerték, hogy egy-egy világklasszis reklámarcként való szerepeltetése komoly bevételt generál, elszaporodtak az egyéni szponzorszerződések: a Puma megnyerte magának Pelét, Eusébiót, Johan Cruyffot és Diego Maradonát, míg az Adidas Franz Beckenbauert, Trevor Francist és Gerd Müllert. Angliában a Mitrének Kevin Keegan lett a reklámarca, majd megjelent egy új márka is, a Stylo Matchmakers, amely George Besttel szerződött le. A focistáknak sokáig nem volt sok választása a színek tekintetében, ám a Hummel 1970-ben piacra dobta a fehér csukáját, amit az Everton játékosa, Alan Ball viselt először a Charity Shielden. A külső változások mellett a technológiát illetően is fokozatosan léptek előre a gyártók: egyre könnyebbek és kényelmesebbek lettek a lábbelik.

1979-ben az Adidas a Copa Mundiallal rukkolt elő, amelyből ma már a legtöbbet adják el a piacon. A Copa Mundial kengurubőrből készült, valamint plusz bőrből készült megerősítések kerültek a cipőbe a saroktól az orrig, így lehetőséget adva a labdarúgóknak arra, hogy gyorsabbak és sokoldalúbbak legyenek. A dizájn és a technológia tekintetében jelentős előrelépések történtek a múlt század végén, ami egy korábbi Liverpool-játékos, Craig Johnstone kreálmányának, az 1994-ben megjelent Adidas Predatornak volt köszönhető. A Predator lábfej részénél gumírozott irányítósávok jelentek meg, melyek növelték a labda tapadását, így a labdakontroll, valamint a lövések és csavarások pontosságának és erősségének növekedéséhez vezettek.

A 20. század vége felé további új szereplők is megjelentek a futballcsukák gyártói között: a spanyol Kelme és az olasz Lotto 1982-ben, míg az angol Umbro 1985-ben indult el a piacon, ám a legjelentősebb vetélytársat a Nike személyében kapta meg a Puma és az Adidas. A Nike az 1994-es vb-n tört be igazán a focicipők világába a Tiempo Premierrel, ami a döntőben már 10 játékoson is felfedezhető volt: szinte a komplett brazil csapat, de Paolo Maldini is ilyen csukát viselt. A Nike mellett a '90-es években tűnt fel a Reebok (1992), az Uhlsport (1993) és a japán Mizuno (1997) is.

Ronaldo és a Mercurial - A sebesség új korszaka

1998-ban a Nike tervező gárdája azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megalkotja a kor leggyorsabb és legkönnyebb focicipőjét. A tervezésbe bevonandó sportolók közül egyetlen név merülhetett csak fel, méghozzá Ronaldo Luís Nazário de Limáé, akit legtöbben csak Ronaldoként ismerünk. A brazil foci fenomén a tervezőasztaltól részt vett a cipő megalkotásában, mely utána a pályán igazolta az alkotásába invesztált energiákat és időt. A Nike komolyabban tette le a névjegyét az 1998-as Nike Mercuriallal, amely csupán 200 grammot nyomott, és mind a Serie A-ben, mind a világbajnokságon jól szerepelt cipő és gazdája.

A 2002-es világbajnokság ikonikus cipője: A Nike Mercurial Vapor I

Bár 98-ban nem sikerült a világbajnoki cím elhódítása, 2002-ben ugyanolyan elánnal készültek, mind a Nike mérnökei, mind R9 a Korea és Japán által rendezett megmérettetésre. Ronaldo nem csak új frizurájával tudott így hódítani a pályán, hanem mindössze 195 grammos Nike Mercurial Vapor I-es cipőjében szórta a gólókat. A Vapor I új fejezetet nyitott a füves pályára épített modellek között extra könnyű súlyával.

2002. június 30-án Japánban, Jokohamában csapott össze egymással Brazília és Németország a tizenhetedik labdarúgó-világbajnokságon. Az addig emberfeletti teljesítményt nyújtó Oliver Kahn meginog, Ronaldo lába ellenben nem remeg meg. A brazil Fenomén kétszer mattolja a félelmetes német kapust, ezzel Brazília ötödször is vébégyőztes lett! Egy botrányoktól sem mentes torna végén egy dologhoz egészen biztosan nem férhet kétség: a megérdemelt aranyéremhez, amiből a kor egyik legjobb labdarúgója gólkirályként, 8 találattal vette ki a részét.

Erre a döntőre szinte mindenki emlékszik, aki már akkoriban is nézett focit. Ronaldo kapcsán pedig az első dolog, ami beugrik - mármint a góljai mellett -, az a bizarr, frufrus frizura, amely miatt később minden fiús anyától bocsánatot is kért. Pedig volt egy másik érdekes részlet is R9 megjelenését illetően: az a futballcipő, amelyben ezt a bizonyos két gólt lőtte Oliver Kahn hálójába. Ez egy króm-lime színösszeállítású Nike Mercurial Vapor 1 volt, ilyet csak és kizárólag ő viselt a tornán. Pedig állítólag a Nike döntéshozói vacilláltak, hogy Francesco Tottinak, esetleg Thierry Henrynak adják, de jobban nem is határozhattak volna.

A világbajnokság után erősen limitált példányszámban a nagyközönség számára is elérhetővé tették a cipőt, amit pár óra alatt el is kapkodtak a lelkes futballőrültek. Most pedig a Nike visszahozza a króm-lime kombinációban pompázó Mercurial Vapor 1-est! Igaz, kicsit megújították, ugyanis Air Zoom párnázást és elegáns műbőrt kapott, nevében az RGN SE utótagot viseli. Nagy elődjéhez hasonlóan ez is korlátozott mennyiségben lesz elérhető várhatóan december 9-től: 4500 párért indul majd a verseny, az ára 280 euró, azaz úgy 115 ezer forint lesz.

A Mercurial öröksége és a modern futballcipők

Idén 15 éves évfordulóját ünnepli a Mercurial. Ronaldo menetelésével párhuzamosan a kétezres években egy új csillag kezdett tündökölni Angliában, aki évekkel később átvette a stafétát a brazil csodacsatártól. Christiano Ronaldo méltón követve a hagyományokat vesz részt a Mercurial modellek kialakításában és persze a pályán is meg-megvillan a Nike pipa egy sarokba lecsapódó bombákat megelőzően. A Mercurial Vapor IX évfordulós modelljét az 1998-as design ihlette, ahogy a képeken is látszik a nagy öreg kék/ezüst/sárga színösszeállításában pompázik. A forma az elmúlt 15 évben még ergonomikusabb és kecsesebb lett. A Nike új futballcipője hihetetlen gyorsaságot ígér viselőjének. A Vapor VIII nem túl szép, de Ronaldónak és Neymarnak is tetszik. Az új Vapor jobban passzol a lábfejre, de úgy, hogy még kényelmes legyen. A mikrorost-technika miatt a labdakezelés is javulhat, a gyorsaságot pedig az segíti, hogy elődjénél könnyebb, mindössze 18 és fél deka darabja.

Február 26-án, hétfőn érkezik a boltokba a Nike legújabb futballcipője, a Mercurial Superfly 360, amelyet a többi között Cristiano Ronaldo és Neymar is viselni fog. Jeongwoo Lee tervező szerint a gepárd lába minden irányba mozog, és az új Flyknit technológiával készült cipő is úgy öleli körül a játékosok lábfejét, hogy az irányváltások közben ne csúszkáljanak. Megnézték a gepárdok mozgását lelassítva, és megfigyelték, hogyan helyeződik át a hajtóerő a vállízületükből a könyökízületükön át a mancsukba. Ezért alkalmazták azt a négy stoplit a lábfej elülső részén. Az új futballcipő ütős reklámfilmet is kapott, amiből természetesen nem hiányozhat a gepárd sem.

A 2000-es évek elejétől nem csupán a technológia terén jelentek meg forradalmi újítások, hanem a színek tekintetében is. Egészen eddig az időszakig meglepő volt, ha valaki nem fekete futballcsukában játszott, míg ma már mindez ritkaságszámba megy. Először csak a szimpla alapszínek jelentek meg opcióként, majd folyamatosan bővült a paletta, napjainkban akár már 4-5 szín is felfedezhető a cipőkön. Az Adidas, a Puma és a Nike ma is uralja a futballcsukák piacát, ám megférnek mellettük a kisebb gyártók is, akik mindig megpróbálnak valami új, addig szokatlan ötlettel forradalmasítani. Törekvéseiket kisebb-nagyobb sikerek jellemzik.

Az ausztrál Nomis cég például kifejlesztett egy ragadós cipőt a 2000-es évek elején, amivel azért nem váltotta meg a világot, ahogy a Kelme sem a cápatechnológiával előállított lábbelijével. Talán a Lotto fűző nélküli Zhero Gravity modellje bizonyult a legjobb húzásnak 2006-ban. Persze a „szuperszonikus űrlaborjaikban” a „nagyok” is folyamatosan újítanak és fejlesztenek a kényelmességet és a könnyűséget, valamint a labdakontrollt és a gyorsaságot szem előtt tartva, ám a régi klasszikus modellek sem tűntek el a boltok polcairól. Az Adidas Copa Mundial, a Puma King és a Nike Tiempo továbbra is nagyon közkedvelt darabok a piacon, melyek csak kevés változáson mentek keresztül az idők során. Persze a „régi bútordarabok” mellett kifejlődtek új modellek is a nagy vállalatoknál, melyek már szinte csak szintetikus anyagokból épülnek fel. Alapkoncepciójuk, megjelenésük csak keveset változik, mindig csak apró fejlesztések jelennek meg rajtuk évről évre. A legújabb trend a boka körüli részt érinti, ugyanis ma már szinte minden típusból gyártanak olyan változatokat is, melyek egy zokniszerű gumírozott anyaggal vannak ellátva, hogy egyrészt jobban védjék a viselő bokáját, másrészt ha esetleg kicsit feljebb éri a lábat a labda, akkor is tapadjon a játékoshoz.

Napjainkban az Adidasnál a Predator, a Nemeziz, az X vagy az Ace a vezető modellek, míg a Nike-nál a Hypervenom, a Magista, a Mercurial vagy a Phantom, a Pumánál pedig az evoPower, az evoSpeed, az evoTouch, a Future és a One típusok viszik a prímet. Persze a legnagyobb klasszisok mindig a legújabb csukákban játszanak, hiszen így a gyerekek mindig a legfrissebb és legdrágább modelleket vetetik meg a szüleikkel. Az Adidasnál Lionel Messi, Paul Pogba és Paolo Dybala korunk húzóneve, a Nike-nál Cristiano Ronaldo, Neymar és Kylian Mbappé, a Pumánál pedig Antoine Griezmann, Sergio Agüero és Luis Suárez. A nagy sztárok és a profi játékosok nem tehetik meg, hogy ne a legújabb focicsukákban lépjenek pályára, hiszen köti őket az egyéni vagy a csapat szponzori szerződése, ám az amatőr ligákban és ott, ahol nincs kikötve, hogy milyen cipőben kell játszani, a labdarúgók lábain gyakran fedezhetünk fel olyan lábbeliket is, melyek a klasszikus külsőt idézik és bőrből készültek.

A futballcipők üzleti oldala és a sztárszerződések

A sztársportolók már nem csak a mérkőzéseken, a versenyeken nyújtott teljesítményükkel keresnek csillagászati összegeket, de a reklámszerződéseikkel is kaszálnak. Az egyik legfőbb bevételi forrást a különböző sportszergyártó cégekkel kötött megállapodás jelenti, hiszen a termékeiket viselik a különböző eseményeken. A labdarúgóknál például virágzik a cípőüzlet, hiszen ha megfelelő márkájú lábbeliben lépnek pályára, akkor forintban számolva tízmilliárdokkal gazdagodhatnak. Sok sztár egyébként egyedi cipőt készíttet magának, amely a nevét viseli, s különleges dizájnja van - ha egy rajongó felveszi, még közelebb érezheti magát a kedvencéhez. A legnépszerűbb gyártók, a Nike, az Air Jordan, az Adidas, vagy a Puma a legnagyobb csillagok mellett kötelezik el magukat.

A legnagyobb szerződések a futballban

Neymar, a francia Paris Saint-Germain brazil támadója mindenkit leköröz, a Pumával kötött megállapodása értelmében évente 23 millió font (9,9 milliárd forint) üti a markát. A hétszeres aranylabdás világsztár argentin, Lionel Messi ugyancsak a francia élvonalbeli PSG-t erősíti, mint a brazil Neymar. Messi a második focista, aki dollármilliárdossá vált a portugál Cristiano Ronaldo után, és ez a cipőszerződésének is köszönhető. A 34 éves kiválóság az Adidasszal működik együtt, amelyhez élete végéig szerződés köti. A szolgálataiért 18 millió fontot (7,7 milliárd forintot) kap évente. Az angol Manchester United futballistája, Cristiano Ronaldo is élethosszig tartó szerződéssel rendelkezik. A 36 esztendős támadó a Nike legjobban kereső sportolója. Ugyan évi 15 millió fontos (6,4 milliárd forintos) juttatásánál Neymar többet kap, de a portugál szerződése összeségében 780 millió font (334,5 milliárd Ft) értékű. Jövedelmező manapság a Paris Saint-Germain sztárcsatárának lenni. A legjobb négybe Neymar és Lionel Messi után a francia Kylian Mbappé is bekerült, ugyanis a Nike-val kötött megállapodása értelmében évente 14 millió fonttal (6 milliárd forint) gazdagodik a számlája. A 23 esztendős játékos tíz évre kötelezte el magát az amerikai sportszergyártóval, így összesen 140 millió fontos (60 millliárd Ft-os) bevételre számíthat 33 éves korára. Talán meglepő lehet a lista ötödik helyén szereplő labdarúgó, a 31 esztendős olasz Mario Balotelli, aki hosszú ideje nem tartozik már a sportág legjobbjai közé. Jelenleg a török élvonalban szereplő Adana Demispor tagja, s már közel sem olyan piacképes, mint az előző évtized elején volt.

A labdarúgás mellett az észak-amerikai kosárlabdaligában (NBA) rendelkeznek a játékosok a legnagyobb cipőszerződésekkel.

Ronaldo dedikált cipője egy nemes célért: Micskó Benjámin gyógyulásáért

Bár rengeteg pénzbe kerül a négy éves debreceni kisfiú kezelése, családja mégsem adja fel a reményt. Hisznek a közösség erejében és abban, hogy összegyűlik a pénz a másfél milliárd forintos kezelésre. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a debreceni Micskó Benjámin csupán négyéves, de az élet már most hatalmas akadályok elé állította. A kisfiú ugyanis Duchenne-féle izomsorvadással küzd. Ez akár azzal is járhat, hogy még 10 éves kora előtt tolószékbe kerül, majd a légzőizmai érintettsége miatt lélegeztetőgépre. A kórral küzdő betegek átlagéletkora 26 év. Végül december 13-án kiderült, hogy Beni súlyos betegséggel küzd: Duchenne-féle izomsorvadása van, ami gyógyíthatatlan. A szülők azóta mindennek próbáltak utánajárni. Kétségbeesve keresték a gyógymódot, hogy segíthessenek szeretett kisfiuknak.

„Amióta kiderült a kisfiunk betegsége, csak a lehetőségeket kutatjuk és sajnos nem látunk jobb megoldást, mint elkezdeni a gyűjtést az Amerikában jelenleg 4-5 évesek számára engedélyezett génterápiára, ami az egyik legdrágább gyógyszer a világon, hiszen 1,3 milliárd forintba kerül” - folytatta a család nyilatkozatát. A kisfiú története rengeteg embert megérintett és szinte az egész ország összefogott a kis Beni gyógyulásáért. Elsőként a Tündérkör Alapítvány karolta fel a családot, akik ügykezelőként segítik őket. Ennek hála több olyan emberhez is eljutott, akik nagyobb követőtáborral rendelkeznek és megosztották a kisfiú történetét.

Ebben a nemes ügyben a futballvilág is megmozdult. A világhírű focista, Ronaldo Luis Nazário de Lima egyik dedikált cipőjét bocsátották licitre. „Ennek az elképzelhetetlenül magas összegnek az előteremtésében szeretnénk segítséget nyújtani, ezért Bandi barátunk segítségével egy nem mindennapi cipőt hoztunk el árverésre nektek. A Fenomént, a brazil és az egyetemes labdarúgás egyik legnagyobb legendáját, Ronaldot nem kell bemutatni senkinek. A világbajnok brazil labdarúgó legenda 2016-ban, Madridban írta dedikálta ezt a cipőt majdani jótékonysági céllal, mely ez alkalommal most Benikét hivatott segíteni” - írták a bejegyzésben. Akkor még talán nem is gondolták, hogy mekkora segítség lesz ez a családnak.

tags: #brazil #ronaldo #foci #cipoi

Népszerű bejegyzések:

• a Soroksár SC és a Mészáros Ferenc Sportcsarnok részletes bemutatása
• részletes beszámoló a Fradi-Újpest derbiről
• A tudásvágy rekordere
• hogyan rajzoljunk focikapust
• A játékvezetők képzése és fejlődése