A magyar női labdarúgó-válogatott története és újkori felemelkedése

A magyar női labdarúgás története hosszú és küzdelmes utat járt be az első kezdeményezésektől a mai, modern korig. Az elmúlt évtizedekben számos kihívással szembesülve, de kitartó munkával és szenvedéllyel épült fel az, amit ma a női futball jelent Magyarországon.

A kezdeti lépések és az "őskor"

Az első magyar női futballal kapcsolatos emlékünk az, hogy 1912-ben Szegeden Brauswetter Boriska hirdetésben toborzott játékosokat, mérkőzést azonban nem játszottak. Magyarországon az első igazi meccset, amelyen 11 női labdarúgó nagypályán lépett a fűre, 1946. július 6-án Budapesten, a Latorca utcai Elektromos-pályán játszották.

Az Elektromos fiú kölyökcsapatának ellenfele a női nagypályás kézilabda-bajnokság játékosaiból alakult „válogatott” volt. A könyv még ennél is hosszabb időszakot dolgoz fel, nem megfeledkezve a szegedi Brauswetter Boriskáról, a harmincas években az Egyesült Államokban, Kaliforniában pályára lépett Hungarians nevű alakulatról, vagy az 1946-ban, a Latorca utcai Elektromos-pályán bemutatkozott női labdarúgó-válogatottról - amelyet egyébként a nagypályás női kézilabda vállalkozó szellemű sztárjai alkottak.

Az „őskor” történetének felidézése elsősorban a kuriózumok tárháza. 1971 tavaszán a Budapesti Labdarúgó-szövetség írta ki az első magyar női bajnokságot, de az 1971 és 1983 közötti bajnokságokat az MLSZ nem tekinti hivatalosnak.

A hivatalos indulás és az első győzelem

Az MLSZ 1983-ban írt ki először hivatalos országos bajnokságot a női mezőny számára, és az 1983-1984-es szezonra írt ki először hivatalos, országos bajnokságot, amelyben hat csapat szerepelt - egyedüli vidékiként az Egri Lendület -, a bajnok a Renova lett. 1984-ben a Budapest válogatott szerepelt egy olaszországi tornán és játszott itthon Bécs csapatával.

A női felnőtt válogatott első hivatalos találkozóját 1985. április 9-én játszotta, az ellenfél az NSZK, a helyszín Siófok, a végeredmény pedig 1-0-s magyar győzelem volt. Az MLSZ 1985. április 9-én Siófokon az NSZK ellen játszotta első hivatalos mérkőzését. Bárfy Ágnesék 1-0-ra győztek.

Lovász Gyöngyi, aki 1985-ben tagja volt annak a 13 játékosnak, akik Tóth Ferenc szövetségi edző vezetésével 1-0-ra legyőzték a Német Szövetségi Köztársaságot, így emlékszik vissza: „Abban az időben az NSZK-nak már ismert, jó női csapata volt. Nagyon izgatottan készültünk a találkozóra, bizonyítani akartunk ellenük, hiszen olyan játékosaik voltak, mint Silvia Neid, vagy Martina Voss, aki most a német szövetségi kapitány. A mérkőzésen talán kicsit le is néztek minket, mi pedig 120 százalékot beleadtunk ebbe a meccsbe. A gól egy szélen vezetett támadásból esett, a beadásból Vrábel Ibolya vágta be” - eleveníti fel a történteket a 60 éves futballista, aki erre a mérkőzésre ma is tisztán emlékszik, hiszen azóta is gyakran beszédtéma a női futball kedvelői között. A mérkőzésről még a Képes Sportba is bekerült kép. Különben keveset foglalkoztak a női labdarúgással az újságokban, ezt a találkozót viszont kiemelte a magazin.

Az első hivatalos mérkőzés részletei (1985. április 9.)

A hőskor és a társadalmi kihívások

A női futball a megalakulása után gyorsan fellendült és ugyanilyen gyorsan le is ült. A hetvenes évek elején kezdődött „hőskor” krónikája tisztelgés a „szabadságharcosok” a női futball létéért küzdő legendák - mint Bárfy Ágnes, Matskássyné Boda Mária, Forgács Zsuzsa és a többiek - előtt. Nekik, illetve az utána következő korosztályok legjobbjainak köszönhető, hogy ma egyáltalán létezik női futball, amelynek a sportszakmai értékei mellett soha nem szabad megfeledkezni társadalmi jelentőségéről sem.

A női focistákat sokan még ma is másodrangúnak tekintik férfi társaik mellett, holott ők is komoly csapatokban, bajnokságokban rúgják a bőrt. Sokakban számos előítélet él a női futballal kapcsolatban. Azt hiszem mindenki, aki bármilyen formában a női labdarúgásban tevékenykedik, szembesült már azzal az előítélettel, hogy a lányoknak a konyhában a helyük, ne akarjanak futballozni. Az egyik legnehezebb feladat itthon a női labdarúgás megítélését megváltoztatni.

Tisztában vagyunk vele, hogy ehhez elsősorban kiugró eredményre lenne szükség akár klub-, akár válogatottszinten. Ezen dolgozunk. Az óvodákban nem jellemző, hogy egy kislány fociedzésre jelentkezzen. A szülők többsége szintén nem gondol erre. Fontos a környezet, ameddig egy kisfiú azért megy edzésre, mert szeret futballozni és focista akar lenni, a kislányoknál sokkal inkább befolyásoló tényező a pozitív közeg, ahol jól érzik magukat, ahol együtt lehetnek a barátnőikkel. Korábban az volt a jellemző, hogy a kislányok a fiútestvérek hatására kezdték el rúgni a bőrt, az volt a közös program otthon, majd közösen eljártak a fiúk edzésére. Ma azért már, szerencsére, jóval több kislány kezd el focizni kedvtelésből.

Kétségtelen, hogy a férfiak és a nők számos olyan fizikai jellemzőben különböznek egymástól, amelyek befolyásolják a sportteljesítményt. Így van ez bármelyik csapatsportágban, még az olyan, magyar szempontból sikeresekben is, mint a kézilabda vagy a vízilabda. Ám ezeknél mégsem kezdik el összehasonlítani a két szakágat, ahogy azt a labdarúgás esetében sokszor teszik. A férfiak természetesen izomzatukból adódóan fizikálisan jóval erősebbek és gyorsabbak.

Fejlődés, eredmények és modern kezdeményezések

Az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül a női labdarúgás. Volt szerencsém személyesen is megtapasztalni a tavalyi Bajnokok Ligája-döntő, majd a nyári világbajnokság atmoszféráját. Elképesztő volt átélni a közel telt házas mérkőzések hangulatát, látni az utcákon, állomásokon masírozó szurkolótömegeket, ez korábban elképzelhetetlen volt női mérkőzés kapcsán. Ez, azt gondolom, annak is köszönhető, hogy rengeteget fejlődött a női futball, sokkal élvezhetőbb, látványosabb meccseket lehet már látni.

Erre kiváló lehetőség az öt-nyolc éveseknek készített UEFA Disney Playmakers program, ahol a Disney-meséken keresztül tudják elsajátítani a kislányok a labdarúgás alapjait. Szerencsére rengeteg pozitív példát lehet már látni arra, hogy gyermekvállalás után, édesanyaként a nők visszatérnek a profi futballba.

Ha a világ elitjét nézzük, az olimpiai bajnok és kétszeres vb-győztes Alex Morgan, az amerikai csapat sztárja nagyon jó példa erre. Ő a gyermeke születése után visszatért a pályára, a klubja és a válogatott részéről is maximális támogatást élvez. Kislánya, Charlie a születése óta részt vesz a csapat edzőtáboraiban, részese az édesanyja sikereinek. De nem is kell ilyen messzire mennünk, szerencsére itthon is találunk pozitív példát. A női A válogatott kapusa, Szőcs Réka, 2022 júliusában adott életet kisfiának, Olivérnek, aki baba kora óta ott van az összes meccsén és szinte minden edzésén. Réka kilencvenkilencszeres válogatott volt a szülés előtt, megható volt, ahogy a 100.

Emlékezetes pillanatok és kiemelkedő játékosok

Bő negyedszázados történetet elevenítünk fel a magyar női labdarúgás hőskorából. A „főszereplő” a szakág egyetlen százszázalékos bajnokcsapata, az 1993-1994-es szezont megnyerő Tüvati-László Kórház SC. Látjuk majd, hogy a kilencvenes évek magyar vadkapitalizmusa a női futballban is produkált elképesztő feltételeket, gyakorlatilag hivatásos játékosokkal, magas edzésszámmal, diatetikussal, pszichológussal.

Szabó Ilona a magyar női labdarúgás „hőskorának” egyik legjelentősebb szereplője. Harmincnégyszeres válogatott, az 1994-1995-ös női NB I gólkirálya, ami óriási eredmény. A magyar női labdarúgó-válogatott kedden ötödik mérkőzését játssza majd Spanyolország ellen. A mieink valamennyi korábbi találkozójukat megnyerték az a „La Roja” ellen, amely ma már a világ egyik legjobb csapatának számít - igaz, a legutóbbi összecsapásra is több mint negyedszázada, 1995 nyarán Várnában került sor. Történeti visszapillantásunkban az első két magyar-spanyolra emlékezünk.

A miskolci teremtorna, a "Focifarsang" fogalommá vált a magyar női labdarúgásban. Póka Tamás dolgozott fel és osztott meg két videót a korszakból - az egyik miskolci, a másik egy nemzetközi mérkőzés - nem mindennapi élmény, az örökkévalóságnak.

Emlékezet és jövő

Egy héttel a magyar női futball történelmének legrangosabb eseménye, a május 18-i, budapesti UEFA Női Bajnokok Ligája döntő előtt, megjelent a szakág hazai történelmét feldolgozó „Magyar női futball - A bajnokságok” című könyv. Dénes András, a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla Programjának támogatásával készült könyv szerzője a MSÚSZ Testnevelési Egyetemen lévő irodájában tartott könyvbemutatón elmondta, a most megjelent 250 oldal tulajdonképpen egy trilógia első kötete, amelyet követ majd a válogatott csapat 300 mérkőzésének históriája, valamint 50 év 50 főszereplőjének portréja.

Az 50 éves magyar női labdarúgást köszöntő kiállítás nyílt meg az MLSZ Budapesti Igazgatósága székhelyén, a budapesti Curia utcában. A tizennégy rollup, korszakonként mutatja be a női futball 1971 óta íródó történetét. Az ünnepet pedig, amit említ, a Női Labdarúgás Napját, éppen az 1985-ös győzelem 30. évfordulójára szervezték.

Szarvas Alexandra, a magyar válogatott új szövetségi kapitánya a Magyarország - Azerbajdzsán női labdarúgó Európai-bajnoki selejtező mérkőzésen a szegedi Szent Gellért Fórumban 2024. április 5-én. Az ő vezetésével és a fiatal generációk tehetségével tovább íródik a magyar női labdarúgás története.

tags: #magyar #noi #labdarugo #valogatott #tortenete

Népszerű bejegyzések:

• A DVTK sportigazgatójának távozási körülményei
• Liverpool szereplése a Community Shielden
• Serie A mérkőzésekre szóló belépők
• Chelsea ágyneműk gyerekeknek és tinédzsereknek
• Labdarúgó támadóstratégiák