Mi jár egy igazolt játékosnak? – Jogok, kötelezettségek és a magyar sport valósága
Az idén január 1-től több pontjában is módosult a Sporttörvény. A versenyszerűen sportolók számára legfontosabb új elemként létrehozta az „igazolt sportoló” jogviszonyt, szeptember 30-ig némi adminisztratív feladatot is adva ezzel a sportszervezeteknek és a sportolóknak (18 év alattiaknál a szülőknek) is. Az „igazolt sportoló” a nevében megegyezik ugyan egy korábbról ismert formával, ám mostantól egészen új szerepet takar, és felülír minden korábbi sportolói besorolást.
Az igazolt sportolói jogviszony és a regisztráció
Bár az alábbi ismertető és magyarázat első olvasatra bonyolultnak tűnhet, a jó hír, hogy a sportolók (18 év alattiaknál a szülők) oldaláról a tényleges teendő valójában pofonegyszerű. Új belépő esetén az eddigi PVSK-s „Belépési nyilatkozat” mellett ki kell tölteni az ezzel csaknem megegyező tartalmú „Regisztrációs adatlap igazolt sportoló jogviszonyhoz” adatlapot is.
- A már a PVSK-ban sportolók esetében csak az utóbbit kell újként kitölteni, szeptember 30-ig.
- Ne feledjük, „igazolványkép” fotó is szükséges mindkét esetben (ha már van a sportolóról az egyesületben, nem kell új).
A jogszabály előírja, hogy melyek azok az adatok (köztük a sportoló „képmása”, azaz igazolványképe is szerepel a listán), amelyeket kötelező feltüntetni az új, igazolt sportolói „regisztrációs adatlap”-on. A kötelezően kitöltendő adatok gyakorlatilag ugyanazok, mint a PVSK eddigi belépési nyilatkozatában, ám a kettő nem vonható össze egy adatlappá, így mostantól minden új belépő sportolónak két hasonló tartalmú, csak más című adatlapot kell kitöltenie. A már korábban a PVSK-ban sportoló tagjainknak szeptember 30-ig kell - a „regisztrációs adatlap” kitöltésével, aláírásával (18 év alatt a törvényes képviselővel együtt) kell létrehozniuk az igazolt sportolói jogviszonyt.
A jogszabály szerint október 1. után csak ezen új, igazolt sportolói jogviszony alapján adják ki a sportági szövetségek a játék- és versenyengedélyeket, magyarán enélkül ez után nem vehet részt a sportoló semmiféle hivatalos, szervezett szövetségi versenyrendszerben és bajnokságban. A vonatkozó törvény szerint ugyanis érvényes sportorvosi engedély nélkül még az edzések látogatása is tilos, a versenyzésről már nem is szólva. Kivéve a biliárd, bridzs, darts, golf, modellezés, sakk és pétanque sportágak versenyzőit, de az ő számuk nem igazán fedi a különbséget.
A játékjog - A sportolói tevékenység alapja
A sportban előforduló adásvételek leggyakrabban jogátruházás (és nem dolog) formájában fordulnak elő, vagyis amikor a sportoló játékjogának használati jogát ruházza át a sportszervezetre, ingyenesen vagy ellenérték fejében. Az egyszerűnek tűnő meghatározáson túl, viszont át kell tekinteni, hogy ez a játékjog mit is jelent pontosan, milyen jelentőséggel és értékkel bírhat egy esetleges igazolás/átigazolás esetén.
A játékjog személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a sportoló sporttevékenységéhez fűződik, illetve fizikai és szellemi képességeinek értékesíthető összességét testesíti meg, vagyis jogosultságot jelent arra nézve, hogy a sportoló a versenyrendszerben szerepeljen. A sportolói játékjog átruházásának rendelkezéseit a hatályos Sporttörvény és a sportág szövetségének mindenkori igazolási, átigazolási és nyilvántartási szabályzata határozza meg.
Amatőr sportoló játékjoga
Igazolás esetén a sportoló valamely sportszervezetbe első alkalommal történő nyilvántartásba vétele és versenyengedélyének kiadása után, tehát a versenyrendszerben részt vehet amatőrként, sportegyesületben (tagként) vagy sportvállalkozás, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány sportolójaként, a Ptk. Amatőr sportolónál két esetre bontva érdemes bemutatni a szabályozást. Az amatőr sportoló akár sportszerződés, akár tagsági viszony alapján sportol, hozzájárulásáért anyagi ellenszolgáltatást nem igényelhet, ennek megszegése esetén semmisnek minősül a szerződés és a sportolónak vissza kell fizetni az ellenszolgáltatást (az eredeti állapot helyreállítása a cél, az ún. in integrum restitutio).
Az átadó sportszervezet (amelyből az amatőr sportoló kilép) tehát nevelési költségtérítésre tarthat igényt, amelynek mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzata írja elő, ennek hiányában viszont a két sportszervezet közötti megállapodás az irányadó, vagyis ők határozzák meg annak mértékét. Kiemelendő, hogy a 18. életévét be nem töltött (tehát kiskorú) amatőr sportoló igazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ilyen kontraktusok semmisek.
Hivatásos sportoló játékjoga
Hivatásos sportoló sportszervezettel kötött megállapodás (megbízási vagy munkaszerződés) alapján fejti ki sporttevékenységét. A hivatásos sportoló az amatőrrel ellentétben, játékjoga használatáért (igazolás), valamint annak átruházása esetén (átigazolás) már ellenértékre tarthat igényt az átruházó sportszervezettől, amelynek értéke megbízási-, vagy munkaszerződésében kerül megállapításra. Az ellenérték mértékét a törvény nem határozza meg, viszont felhatalmazza a sportszövetséget (hivatásos és vegyes versenyrendszerben), hogy meghatározza a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető átigazolási juttatások legalacsonyabb és legmagasabb értékét (ún. fizetési sapka). A sportoló tehát maga dönti el, hogy ingyenesen, vagy visszterhesen ruházza át játékjogának használatát, amely a felek közötti megállapodásban meghatározott érték, viszont a sportszövetség egy minimum és maximum mértéket állapíthat meg, hiszen erre a törvény feljogosítja.
A kézilabda szabályai
Az MLSZ "Hazai Szabálya" a labdarúgásban
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a hivatalos oldalán tette közzé, hogy a 2025-2026-os szezontól bevezetésre kerülő „hazai szabály”, vagy ismertebb nevén „ötmagyaros ajánlás” teljesítéséhez pontosan milyen feltételeknek kell megfelelniük az NB I-es kluboknak, hogy hozzájussanak a maximális támogatási összeghez. A megújított és a májusi közgyűlésen elfogadott ösztönzőrendszerrel az MLSZ célja a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelése, valamint a legújabb sporttudományos eszközök használatának elterjesztése, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítése. Az új támogatási rendszer egyébként a férfi NB I mellett a női élvonalat, a férfi NB II-t és a férfi és női futsal NB I-et is érinti.
Feltételek és támogatások
A közgyűlés óta számos részlet kiderült már az ösztönzőrendszerről, a teljes támogatási összeg megszerzéséhez szükséges feltételeket pedig most pontosította az MLSZ - a szövetség beszámolója szerint ezeket június 13-án minden élvonalbeli klub megkapta írásban. A férfi NB I-ben a teljes támogatási összeg 325 millióról 500 millió forintra emelkedik, ez utóbbi megszerzéséhez pedig a csapatoknak minden NB I-es mérkőzésen legalább öt hazai (akinek érvényes hivatalos okmánnyal igazolt magyar állampolgársága van) labdarúgót végig a pályán kell tudniuk, és ebből legalább egynek fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) kell lennie. Öt hazai labdarúgónak tehát minden egyes bajnoki mérkőzésen végig a pályán kell lennie, kivétel ez alól csak akkor van, ha valamelyik - az előírásoknak megfelelő - labdarúgót kiállítják, illetve ha sérülés történik, a csapatnak pedig már nincs több cserelehetősége.
Átmeneti szabályozás és részleges teljesítés
Az MLSZ által közzétett dokumentumban található egy átmeneti szabály is, eszerint kizárólag a 2025-2026-os idényben a 2024-2025-ös szezonban előírtak teljesítése elfogadható részteljesítésként - ebben az esetben viszont „csak” az előző szezon díjazása, azaz 325 millió forint jár. A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak. Fontos, hogy az átlag számításakor korlátozó feltétel, hogy egy mérkőzésen a fiatal labdarúgók játékpercei esetében legfeljebb 90 perc, a hazai labdarúgók esetében legfeljebb 540 játékperc vehető figyelembe.
Az NB II szabályai
Ami a többi bajnokságot illeti: a férfi NB II-ben egyértelműbb a helyzet, csak az a klub részesül külön díjazásban, amely a bajnoki és kupamérkőzésekre csak és kizárólag magyar állampolgárságú labdarúgót nevez, valamint a vezetőedzője is magyar.
Az igazolt sportolók számának növekedése és a valóság
A kormánypropaganda szerint Magyarország jobban teljesítésének egyik fő eredménye, hogy jelentősen nőtt az igazolt sportolók száma, különösen a taóból támogatható csapatsportágakban. Nem vitás, hogy a fideszes sportpolitika kezdete és a tao-támogatás bevezetése óta elköltött irgalmatlanul sok pénz eredményeként ma többen sportolnak Magyarországon, mint korábban. 2017 őszén Szabó Tünde büszkén jelentette be, hogy a versenyengedélyes sportolók száma átlépte a félmilliót. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy ez a szám a 2013 óta regisztrált összes sportolót jelenti.
Statisztikai anomáliák és kritikák
A sikerszám még rosszabbul néz ki a korábbi remények tükrében. Simicskó István - az akkori sportért felelős államtitkár - 2015-ben még azt jósolta, hogy 2018-ra 500 000 utánpótláskorú igazolt sportoló lesz Magyarországon. Ami pedig a taós sportágakban elért növekedését illeti, annak több mint felét a labdarúgás adja. A hirdetések szerint nagy siker, hogy 2017-ben szűk 250 ezer igazolt játékossal dicsekedhetett a sportág, csakhogy 2014-ben még azt mondták, hogy a 350 ezres létszám a cél, méghozzá 2016-ig. 2014-ben 200 ezer játékos volt, azaz a két év alatt remélt 150 ezres növekedés helyett lett végül három év alatt 50 ezres. De még ez sem fejezi ki teljesen a programra költött közpénz mennyiségét. Ebből mindössze 1 százalék (1,9 milliárd forint) jut a szabadidősportra, beleértve a diák- és hallgatói sportot is.
A kormány annyira büszke a tao-program sikerére, hogy külön hirdetésben kommunikálja, micsoda növekedés történt a társasági adóból támogatható hat sportág igazolt sportolóinak számában. Komoly probléma, hogy hirdetés nem közli az adatok forrását és pontos idejét, mivel egyazon év vonatkozásában is jelentősen eltérő hivatalos számok léteznek, illetve az igazolások évenként szükséges megújítása miatt egy éven beül is igen eltérő számokat kaphatunk az adatlekérés időpontjától függően. Ez a kisebb létszámú sportágak (vízilabda, röplabda, jégkorong) esetében súlyosan torzíthatja az eredményeket, például egy túlzottan alacsony kiindulólétszám megadásával arányaiban sokkal nagyobbnak állítható be a fejlődés.
A hirdetés annyira slendrián, hogy mind a kormány javára, mind a kormány kárára előfordulnak benne tévedések. A jégkorong 2305 fős adatával szemben a Magyar Jégkorong Szövetség 2016-ban kiadott fejlesztési stratégiájában 2011 vonatkozásában 3554 játékos szerepel, azzal a megjelöléssel, hogy „tényadat”. És persze a szédítő növekedés sem mindig olyan őrült jó dolog. A röplabdásoknál például 2017 augusztusáról októberére bombasztikus módon 25 százalékkal nőtt az igazolt játékosok száma, míg a versenyengedélyes röplabdázók száma megduplázódott (2750-›5353). De miért? Mégis hol bujkált eddig ez a több ezer last minute leigazolt, illetve nyilvántartásba vett röplabdázó?
Az sem evidens, hogy a megnövekedett forrásokból tényleg a magyar utánpótlás profitál, legalábbis a második legtöbb támogatást begyűjtő kézilabdában biztosan nem. A sportágban mindenre és mindenkire jut pénz, főleg amióta Kocsis Máté a szövetség elnöke, csak ezzel épp a saját nevelésű fiatalokat sikerült kiirtani a legtöbb női NB I.-es csapatból. Az 1,6 milliárd tao-támogatásnál járó Kisvárdában például március elejéig a csapat által lőtt 397 gólból összesen 6-ot szereztek 21 évesnél fiatalabb játékosok. A hirdetést az silányítja végképp egy rossz viccé, hogy még a benne szereplő adatok között is súlyos ellentmondás van. Ha ugyanis összeadjuk a növekményt az egyes sportágakban, akkor nem 155 ezer fővel több igazolt sportolót kapunk, hanem 180 692-vel.
A számháború a futballban
A hirdetésben szereplő adat az MLSZ 2016. június 1-i statisztikájából származik. Ekkor Magyarországon 167 818 ezer igazolt labdarúgó volt, az „igazolt” kifejezés általánosan bevett és hivatalosan is használt értelmében. A maradék döntő többségét az úgynevezett „Bozsik intézményi regisztráltak” adják. A Bozsik intézményi regisztráltak nem igazolt játékosok, mivel nincs igazolásuk. Azért nincs, mert nem játszanak egyesületekben, az igazolás pedig pont azt jelenti a sportban, hogy az illető egy adott sportegyesület vagy sportklub tagja. A különbséget az MLSZ-nél is szeretik elkenni, hogy minél magasabb számot mondhassanak. Kevésbé ideális esetben valamikor az évben egyszer felírták őket a támogatás begyűjtéséhez, és aztán soha többet semmi közük nem volt az egészhez. A két kategóriát összemosni azért is nagyon fals, mert az MLSZ is pontosan tudja, mekkora különbség van köztük.
Nemcsak a kategóriákkal való trükközés a gond a futballban, az utánpótlásra vonatkozó statisztikákra általánosságban is igaz, hogy a hivatalos adatokat érdemes komoly fenntartásokkal kezelni. Ugyanis több tényező is arra ösztönzi az egyesületeket, illetve az edzőket, csoportvezetőket, hogy mesterségesen felduzzasszák a számokat. A két legfontosabb ilyen faktor, hogy több gyerek után több támogatást lehet igényelni, illetve hogy a felsőbb osztályokban szereplő kluboknak kötelező utánpótláscsapatot indítani a különböző korosztályos bajnokságokban. Nevezetesen, hogy a Bozsik-programon kívül, vagyis az U15-ös korosztálytól felfele lényegében alig volt növekedés a játékosok számában 2014 óta. Sőt, még némi csökkenés is történt. Akár az elköltött pénzre, akár a létszámnövekedés folyamatos sikerpropagandájára gondolunk, a jelenség minimum sokkoló.
A szövetség tao-programjaiban közölt adatokból pedig az derült ki, hogy az igazolt játékosok számának növekedése leginkább a 13 évesnél fiatalabb játékosoknak köszönhető. A baj csak az, hogy a 13 évnél fiatalabbakra vonatkozó adatokat nem könnyű komolyan venni. Mi 2016 novemberében kaptunk legutóbb részletes, nemekre, korcsoportokra és megyékre lebontott adatokat az MLSZ-től. Ha ez tényleg igaz, akkor most azonnal húzzon le mindenki Nógrádba tanulmányozni a csodát, mert ilyen valószínűleg a világon nincs. Legfeljebb Somogyban, ahol 42,5 százalékot teljesítettek ebben a korosztályban, esetleg Hajdú-Biharban, ahol az 5-6 éves fiúknál hozták a 40 százalékot. Papíron legalábbis. Harminc százalék feletti teljesítményből meg annyi van, hogy megszámolni is nehéz. A futballban tehát elég komoly számháború zajlik, ami a politikával keveredve végképp elfajult.
Sportolási szokások Magyarországon
Az Európai Bizottság megbízásából végzett európai sportolási szokásokat vizsgáló közvélemény-kutatás legújabb adatait az Eurobarométer 2017-es Sport és fizikai aktivitás című kiadványában publikálták. A kutatás szerint Magyarországon a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen sportol, ami 6 százalék visszaesés 2013-hoz képest. A némi rendszerességgel sportolók aránya 24 százalék volt, ami egy százalékpontos növekedést jelent, ugyanakkor a ritkán sportolóké csak 14 százalék, ami 4 százalékpontos csökkenés. Érdekesség még, hogy az EU 28 tagállamából Cipruson és Magyarországon mondta azt a válaszadók legkisebb része (11%), hogy azért sportol, mert örömét leli benne.
tags: #mi #jar #egy #igazolt #jatekosnak
