A Puskás Aréna jelene: A Népstadion örökségének továbbélése
Egy nagy méretű központi sportaréna megépítésének gondolata már a XX. század elejétől foglalkoztatta a magyar építészet mestereit. A II. világháború során a fővárosi sportlétesítmények jelentős része súlyosan megrongálódott, így szükségessé vált az országos jelentőségű stadion megvalósítása. Számtalan építész közül az európai modern építészet jó ismerője, a legkorszerűbb architektonikus felfogás képviselője, ifj. Dávid Károly irányíthatta a tervezést. Az eredetileg 100 ezer fősre tervezett stadion terveit ifj. Dávid Károly építész és Gilyén Jenő statikus készítették. A kivitelezési feladatokkal a 23-as számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói birkóztak meg.
A XX. század közepén, több évtizedes helyszín és tervező keresés, számos koncepció születése után felépült a Népstadion (1953. ifj. Dávid Károly építész, Gillyén Jenő statikus, KÖZTI), amely korának egyik legkorszerűbb létesítménye volt. Az építkezésben a főváros lakói és sportolók - többek között az Aranycsapat tagjai - is részt vettek önkéntesként. Ahhoz, hogy a halasztások után sokadszorra kijelölt időpontban valóban át tudják adni a létesítményt, az utolsó időszakban ezer katonát kellett kirendelni az építkezésre. A rohammunka után a megnyitóra végül 1953. augusztus 20-án került sor egy óriási, két napon át tartó ünnepség keretében. A hetvenezer nézőt befogadni képes stadiont 1953. augusztus 20-án valódi sportünnepély keretében avatták fel. A tribünökön és az alsó - úgynevezett - földlelátókon a megnyitó idején hivatalosan 78 ezer fő fért el.
Az épület számos labdarúgó, atlétikai sportesemény mellett, emlékezetes koncertek színtereként vált szeretetté a kilátogató hatalmas tömeg emlékezetében. A labdarúgás mellett a hosszútávfutás érdekelte a legtöbb nézőt az 1950-es években a Népstadionban. Az atlétika mellett a kos
A Puskás Ferenc Stadion átalakulása: a múlttól a XXI. századi arénáig
A XX. század közepén, több évtizedes helyszín- és tervezőkeresés, számos koncepció születése után felépült a Népstadion (1953, ifj. Dávid Károly építész, Gillyén Jenő statikus, KÖZTI), amely korának egyik legkorszerűbb létesítménye volt. A létesítmény az eltelt több mint hat évtized alatt a minőségéből fakadóan szerves része lett a városképnek. Az épület számos labdarúgó-, atlétikai sportesemény mellett emlékezetes koncertek színtereként vált szeretetté a kilátogató hatalmas tömeg emlékezetében.
A létesítmény a korszak számos épületéhez hasonlóan lefedés nélkül készült, és fedetlen volta az átadás óta eltelt 6 évtized során nyomott hagyott az épület fizikai állapotán. Az éghajlatunkra jellemző időjárási viszonyok eredményeként a tehetségesen megtervezett szerkezet mára már oly mértékig leromlott, hogy több mint egy évtizede le kellett zárni a felső lelátó nézőtéri szektorait. A már tarthatatlanná vált helyzet kezelésére 2013 áprilisában kormányhatározat született a Puskás Ferenc Stadion jövőjét illetően.
Az új koncepció: érték és továbbörökítés
A Skardelli György vezetésével készült tervek koncepciója az értékek - mind a jellegzetes elemek, mind a tér-tömegkapcsolat - továbbörökítése. Ennek értelmében a 60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek - a lépcsőpilonok, a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy XXI. századi aréna született meg.
Egyértelműen látszik, hogy amikor érték-továbbörökítésről beszélünk, akkor nemcsak az építmény jellegzetes elemeinek új épületbe való szerves beépítéséről van szó, hanem annak a tér-tömegkapcsolatnak a továbbviteléről, amely az Istvánmezőn túl a városkép fontos építészettörténeti lenyomata lett a több mint fél évszázad alatt.
A karakteres elemek újjászületése
Az épület meghatározó karakterelemei - amelyek minden laikus odalátogató szemét azonnal megfogják - a nyugati oldalon található lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei. A keleti oldalon, a kor politikai szellemének megfelelően, szocialista realista stílusban megépítve áll az ún. Toronyépület. A lépcsőtornyok az egykori és az új kompozíció meghatározó elemei, eredeti funkciójuk megtartásával, az eredeti tervek felhasználásával újjáépültek. A Toronyépület ráépítéssel kiegészített tömege múzeumi funkciót kap, amely egyúttal a jelentős, külföldi stadionokban már jól ismert és kedvelt stadiontúrák kiindulási és befejezési pontja lesz a jövőben.
Hogyan épül egy ház? - Timelapse
Modern követelmények és funkciók
A labdarúgás rendkívüli népszerűségre tett szert világszerte, színtereik, a stadionok kialakításukat tekintve mind az európai szövetség (UEFA), mind a világszövetség (FIFA) előírásokat határoz meg. Az új aréna mindenben megfelel a labdarúgó Európa-bajnokságra vonatkozó előírásoknak. A háromszintes lelátó mind a 65 ezer ülőhelye fedett lesz az új stadionban. A régi létesítmény stadionnál húsz percben határozták meg a menekítés időtartamát, ez az újnál nyolc perc lesz.
Technikai adatok és kihasználtság
| Jellemző | Érték/Leírás |
|---|---|
| Maximális befogadóképesség | 67 215 fő |
| Épített alapterület | 60 703 m² |
| Küzdőtéri nézők (opcionális) | 12 000 fő |
| Menekítési idő | 8 perc |
A létesítményben a sportesemények mellett más rendezvények (pl. prózai és zenei előadások) is helyet kaphatnak, akár a küzdőtér teljes elfoglalásával. A Puskás Aréna nemzetközileg is elismert központtá vált: 2026. május 30-án hazánkban első ízben rendezik meg a klubcsapatok legrangosabb európai kupájának, a Bajnokok Ligájának a fináléját.
tags: #pukas #stadion #jellenlegi #allapota
